Szeptember utolsó hetének időjárását a nagyfokú változékonyság jellemezte. A kezdeti, nyáriasan meleg és száraz időt felváltotta a kora ősz, csökkent a nappali maximum hőmérséklet, éjszakánként csupán 10 fokot lehetett mérni. A hónap utolsó napjaiban a nyugat magyarországi tájegységekben és délkelet Magyarországon jelentősebb mennyiségű eső is hullott, másutt viszont be kellett érni néhány milliméternyi csapadékkal. Ez azt jelenti, hogy továbbra is fennáll az aszályhelyzet, az ősz és a tél folyamán még sok csapadéknak kell hullania, hogy helyreálljon a talajok vízháztartása. A gyümölcs-és zöldségfélék betakarítása nagy erőkkel folyik, de a termés mennyiségén és minőségén látszik az idei esztendő extrém időjárásának néhány negatív hatása.
Az aktuális növényvédelemre jellemző, hogy a kártevők túlnyomó többsége befejezte tevékenységét erre az esztendőre, már csupán néhány aktív. Az egész évi szárazság hatására őszre jelentősen megnövekedett a mezei pocok népesség. A felszaporodás egyaránt jellemző a ruderális területekre, a szántóföldi évelő pillangósokra és a füvesített gyümölcsösökre. A kártevő aktív jelenléte vonzza a ragadozó madarakat, melyekből egyre többet lehet látni. A gyümölcsössel rendelkező földtulajdonosoknak és földhasználóknak is érdeke, hogy tisztában legyenek földjeik mezei pocok fertőzöttségével, nehogy a későbbiekben meglepetésként érje őket a nagyarányú kártétel. Friss, zöld táplálék híján a rágcsálók szívesen fogyasztják a gyümölcsfák gyökérzetét, mellyel tavaszig sok fa pusztulását okozhatják. Már a sorközök őszi tárcsázásával is sok mezei pocok pusztulását érhetjük el a lakott járatok tönkretételével. Mezei pocok fertőzésnél 100 négyzetméterenként ősszel 3-4 lakott járat veszélyes mértékű lehet.
Már több alkalommal esett szó a gyümölcsfélék moníliás fertőzéséről. Eddig a betegség elsősorban a molyrágta, jég verte termést érintette. A napokban lehullott eső hatására több gyümölcs, a szilva, az őszi alma kocsány körüli részén felrepedt, és a gyümölcsfertőző monília jellegzetes penészpárna telepei megjelentek. A termés megmentése érdekében azonnali szüretre van szükség.
A termés leszüretelése előtt érdemes záró permetezésként olyan készítményt használni, mely egyúttal védi a gyümölcsöket a tárolási betegségektől is. A permetezést bő lével, lemosásszerűen kell végezni.
A cseresznye és a meggy lombozata a szigminás- és a blumeriellás levélfertőzés hatására intenzíven hullik. A fertőzés eddig nem okozott különösebb gondot, de már a kisebb esőzések is felgyorsították a folyamatot, mely hatással lehet a rügyek egészségi állapotára és a jövő évi termésre.