Kisebb mértékű lehűlés után folytatódik az igazi nyár. Bár az éjszakák hűvösek, a nappali maximum hőmérsékletek ismét meghaladják a 30 C0-ot. Eső ismét csak szórványosan esett, így folytatódik az aszály. Az extrém napsugárzás több növényen okoz napégést, ami a minőséget rontja. A jelenlegi időjárás elsősorban a rovarkártevők számára kedvező, a betegségek terjedésének csak a csapadékot kapó körzetekben, illetve öntözött körülmények között van meg a feltétele.
Almásokban továbbra is folyamatos, helyenként csökkenő tendenciát mutató az almamolyok rajzása, a heti fogás csapdánként 15-25 db. A levéltetű fertőzöttség észlelési szintre esett vissza, kis mértékben a vértetű telepek száma is csökkent. Az almalevél aknázómoly rajzik ugyan, de a fogott lepkék száma csupán 10 db/hét/csapda körül mozog. Az almafa varasodás fertőzés tünetei csak ott erősödtek, ahol eső esett, illetve elhanyagolták a korábbi kezeléseket. Ugyanez figyelhető meg a lisztharmat fertőzés esetében is.
Meggyen és cseresznyén a szárazság gátolta a blumeriellás levélfoltosság fertőzés terjedését, de fontos teendő a szüret utáni védekezés folytatása, mert a korai lombhullást a jövő évi rügydifferenciálódás érdekében meg kell akadályozni.
A szilvásokban nem emelkedett ugyan a moníliával fertőzött gyümölcsök száma, de így is szembetűnő, viszont 1-3 % körüli a moníliától elhalt hajtásvégek aránya. Most csökkent ugyan a szilvamolyok száma a feromon csapdákban, de a lehullott termésben a fertőzött gyümölcsök aránya 2-6 %.
Keleti gyümölcsmolyból a csapdák jelenleg 3 naponként 11-19 darabot fognak, ez enyhén csökkenő tendenciát mutat.
Már a nyugati tájegységekben is megkezdődött a nyugati dióburok fúrólegyek rajzása, a heti fogás csapdánként (sárga fogólap) 10 db körüli. Folyamatos rajzásra kell felkészülni, a rajzás elhúzódhat szeptember elejéig is. Ugyanakkor figyelni kell az almamoly károsítására is, mert a dió termését is megfertőzheti.
Szőlő ültetvényekben folyamatosan fertőznek az amerikai szőlőkabóca lárvák, fejlődésük elhúzódó, Főként L2-L5 lárvafokozatú egyedeket lehet megfigyelni. A kórokozók fejlődése csak az esőt kapott térségekben erősödött, másutt stagnáló a betegségek terjedése. Érzékeny szőlőfajtákon, a fiatal hónaljhajtásokon ismét gyakori a friss nemezes gubacsatka levéltünet.
Zöldségféléken, különösen a keresztesvirágúakon (káposztafélék, retek, torma, stb.) tömegesen táplálkoznak a szomjazó földibolhák. A levélhámozgatás a növények elszáradásához vezethet a védekezés elmaradása esetén.