A hűvös, csapadékos időszakban megindult a betegségek felszaporodása, és a kártevők is egyre gyarapodó mennyiségben jelennek meg.
Megérkezett a május végén szokásos felmelegedés. Hétvégére már 30 oC hőmérsékletet ígér a meteorológia előrejelzés. A május kimondottan hűvös időjárást hozott eddig, gyakori csapadékkal. Országosan kaptunk esőt, a talajok feltöltődtek nedvességgel, és így az áprilisi hiány mostanra pótlásra került. Ez kedvezett a kalászosoknak, a korai vetésű tavasziaknak, ugyanakkor a melegigényes növények: például a kukorica bizony fázott ebben az időszakban, nem beszélve a májusi fagyokról. Itt az utolsó fagyos szent, reméljük ezt követően kevesebb hideghullám jön.
A felmelegedés magas relatív páratartalommal párosul, és a meteorológia még mindig jelez esős napokat, ami azt mutatja, hogy nehéz időszak elé nézünk növényvédelem tekintetében. A hűvös, csapadékos időszakban megindult a betegségek felszaporodása, és a kártevők is egyre gyarapodó mennyiségben jelennek meg. Ez a folyamat fog kiteljesedni a melegedő és párás környezetben.
Terjed a szeptória és a pirenofóra
A gabonafélék általánosan kikalászoltak, talán néhány kései vetésű tavaszi árpa van még a szárnövekedés fázisában. A dús állományok kiváló táptalajai a kórokozók felszaporodásának, az állományon belül pedig a betegségek számára kedvező mikroklíma alakul ki. Általánosan jelen van a lisztharmat, terjed a szeptória és a pirenofóra különböző fajai is támadják a kalászos növényeket.
Sárgarozsda őszi búzában. Van remény, a baloldali fél kezelt, a jobb oldali fél nem kezelt
Az Alföldön, több helyen sárgarozsdát észleltek a termelők. Igaz, hogy fellépése nem érte el a járványos szintet, az is igaz, hogy a kórokozó számára kedvező a nedves, hűvös időjárás, s kevésbé kedvező a száraz, meleg időszak. Mindezek ellenére nem mondanám, hogy a jelenlegi időjárási tendenciák automatikusan megoldják a problémát, érdemes tehát mindenkinek ellenőriznie területeit, és védekezéssel megelőzni megjelenését, esetleges terjedését megfékezni. Ne feledjük, hogy a vetésfehérítő bogár és lárvája is kedveli a tápdús növényeket, azok is szaporodnak.
A fuzárium fertőzéséhez ideálisak a körülmények
A lombot veszélyeztető károsítók után gondolni kell a kalász és a termés védelmére is. A fuzárium fertőzéséhez ideális körülmények alakultak ki, nagyot kockáztat az, aki elhagyja az ellene irányuló védekezést. Amint ismeretes, a szeptória is képes megfertőzni a kalászt is (pelyvafoltosság). Érdemes olyan készítményeket kiválasztani, vagy kombinációkat összeállítani, amelyek a lombozat és a kalász védelmét is szolgálják.
A kukoricában és a napraforgóban a vad okozhat kár
A kukorica és a napraforgó már „kinőtt a barkók foga” alól, jelentős kárt nem okoztak. Ugyanez nem mondható el a vadról: gondolok például a nyulak által elfogyasztott napraforgó növényekről, kipusztult szakaszokról, de ezzel már sokat tenni nem tudunk.
Más gond ezekben a kultúrákban egyelőre nem mutatkozik, főleg ha a gyomirtási munkákon sikeresen túl leszünk.
Figyeljük a zöldborsót és a repcét is
A zöldborsó állományok már elérték a virágzás állapotát. Az állományokban fellépett a peronoszpóra, a levelek fonákján penészbevonat látható, míg a színén olajos folt. A kötődést követően, a szemnövekedés fázisában veszélyeztetnek a bagolypille hernyók, ez különösen érdekes annál, aki a konzervipar vagy hűtőház részére termel zöldborsót.
A repcére sokan úgy tekintenek, hogy jelentősebb feladat már csak a betakarítása lesz. Most viszont a szártő betegségek, tipikusan a szklerotiniás szártőrothadás megjelent, sőt terjed. Két dolog is elősegíti a betegség fellépését, egyik a csapadékos időjárás, nedves környezet, másik a megnövekedett termőterület, ami miatt az indokolt vetésváltást nem tudjuk tartani.
Figyelni kell a burgonyavész fellépésére
A burgonya is szépen fejlődött az utóbbi időben, már elérte a sorzáródás állapotát. Ilyenkor kell különösen figyelni a burgonyavész fellépésére. Az állományon belül kialakuló mikroklíma kedvez a betegség fellépésének, és ha egyszer megjelent, igen gyorsan terjed (vész!). Általában ez június első felében következik be, és az idén még nem találtak tüneteket, de most, az előrejelzési modellek arra figyelmeztetnek, hogy a kórokozó első fertőzése már megtörténhetett, és csak a lappangási fázis hossza határozza meg a tünetek megjelenésének időpontját. Meg kell kezdeni a védekezést preventív jelleggel, hogy a betegséget ilyen körülmények között is tudjuk kontrollálni.
A burgonyabogár imágója már károsít, megtaláljuk a tojáscsomókat a levelek fonákján, és kis lárvák is megjelentek. Ez így együtt komoly veszélyt jelent a zöld lombozatra, tegyünk ellene.
Napokon belül kelhetnek az almamoly lárvái
Az almásokban szépen fejlődő gyümölcsöket láthatunk, már elérték a 15-20 mm-es nagyságot, és egyelőre egészségesek. Egyéb tekintetben szinte minden megjelent, ami szokott, ami veszélyezteti a termést. A lisztharmat szekunder fertőzéssel gyorsan terjed, és ebben az időjárásban nehéz feladat lesz azt megfékezni. Rövidebb permetezési fordulók, felszívódó és kontakt készítmények kombinációi segíthetnek.
A varasodás is általánosan jelen van az ültetvényekben, most már a konídiumos alak fertőzése a jellemző, és ez már megcélozza a gyümölcsöt is. A fejlődő gyümölcsök nagyon érzékenyek ebben a fejlődési állapotban a venturia fertőzésére, így ez esetben is kiemelt figyelmet kell fordítani a védelemre.
Az almamoly nagy számban rajzott, első nemzedéke népes volt, de mostanra már csökkent a repülő hímek száma. Ebből arra lehet következtetni, hogy a lárvák kelése napokon belül várható, bár a csapadékos, kissé hűvös idő ezt kissé lassíthatja. Aki a kitinszintézis-gátló készítmények valamelyikét használta, annak nyugodtabbak a napjai, de aki elmulasztotta a védekezést, annak most kell nagyon résen lenni, hogy idejében észlelje a lárvakelést, és azonnal megkezdje a védekezést ellenük. A levéltetvek továbbra is fertőznek, kolóniákat képeznek, szívogatnak minden kultúrában, így almában is.
Továbbra is rajzik a cseresznyelégy, újra támad a monília
Déli tájakon már zsendül a cseresznye, úgy gondolhatnánk, hogy nincs több tennivaló, mint élvezni a tavasz egyik első gyümölcsét. Meg kell jegyezni, hogy továbbra is rajzik a cseresznyelégy, újra támad a monília, most a gyümölcsöt fertőzi meg.
Általában később, a szüret után jelenik meg a blumeriellás levélsárgulás, levélhullás. Ez a betegség az idén korán jelent meg, Dunántúlon (Mór környékén) már észlelték az első tüneteit. Érdemes a védekezések során erre is figyelni, hiszen zöld lomb hiányában a jövő évi termést megalapozó rügydifferenciálódás is zavart szenved.
Levéltetű kárkép őszibarackon
Kajszin és őszibarackon megjelentek a sztigminás levélfoltosság korai tünetei. A levélen okozott vöröses szélű foltok később kilyukadnak, a foltok gyakran átterjednek a gyümölcsre, ott gyakran egymást átfedő tömeges elszíneződést okoz. Ez is kár, de a következő évben bekövetkező rügypusztulás is súlyos gondot okoz.
Szőlő: lisztharmat, peronoszpóra, tarka szőlőmoly
Végül pár szó a szőlőről: a fejlődése a fürtmegnyúlás állapotáig jutott el. A lisztharmat korán jelent meg, a védekezéseket nem lehet csökkenteni. A peronoszpóra számára is kedvező az időjárás, az előrejelzési modell valószínűsíti, hogy az első fertőzés már megtörtént, a lappangási idő végén, valamikor május végén megjelennek a tünetek. Egy kicsit csökkenti a fertőzési nyomást a kórokozó áttelelő alakjának relatíve kicsi száma, de ha elindul…
A tarka szőlőmoly átlagos népességgel rajzott, de már túljutott a csúcson, sőt a déli országrészeken már megkezdődött a lárvakelés. Az esős, kissé hűvös idő nehezíti a fiatal lárvák túlélését, de azért ne vegyük ezt biztosnak, ellenőrizzük az ültetvényünket. Sokan arra számítanak, hogy a második nemzedék nagyobb népességű, ami általában igaz, de ne feledjük, hogy ilyenkor a lárva az egész fürtkezdeményt tönkre teszi.
Védekezzünk! De hogyan?
Néhány szó a védekezés lehetőségeiről, ami természetesen nem helyettesíti a konkrét helyre adaptált védekezési technológiát.
Zöldborsóban peronoszpóra ellen a réztartalmú készítmények egész sorát találjuk, súlyos fertőzés esetén a felszívódó hatóanyagot (cimoxanil, dimetomorf, metalaxil) is tartalmazó kombinációk jobb eredményt adnak.
Sztigminás levélfoltosság
A burgonya esetében, a fitoftóra ellen is ezeket a készítményeket vethetjük be. A burgonyabogár elleni védekezés nagy gondja a kártevő faj hihetetlen alkalmazkodó képessége, a gyors rezisztencia kialakítás az éppen alkalmazott hatóanyaggal szemben. Most az egyik leginkább használatos készítmény a Coragen, de sokan esküsznek a neonikotinoidokra, ezek között van II. és III. forgalmi kategóriába tartozó készítmény is, melyeket a kistermelők is felhasználhatják.
A repcében a strobilurinok vagy az azol csoportba tartozó készítmények valamelyike lehet a megoldás.
Almában az azol csoport valamelyik tagja és a kén kombinációja lehet a megoldás a lisztharmat ellen, míg a varasodás esetében lehetőség van a kontakt hatóanyagú készítmények közül választani (mankozeb, klortalonil, propineb), de jelen időszakban, a nagy fertőzési nyomás mellett a felszívódó és kontakt kombinációja lehet eredményes. Ebben az esetben az ismert azol csoportba tartozó termékek közül választhatunk, s fentebb sorolt néhány kontakt hatóanyag lehet kombinációs partner.
Az almamoly ellen még mindig bevethetők a kitinszintézis-gátló hatóanyagú termékek valamelyike, bár sokan nyúlnak a szerves foszforsav-észterek egyik utolsó „maradékához”, a klórpirifosz hatóanyagú szerek valamelyikéhez. Ez utóbbi szer kissé gázosodik, így jobban eléri a megcélzott kártevőt.
Kertdoktor
