Az őszi káposztarepce gyakorlatilag elvirágzott, virágot szórványosan csak a sokadrendű hajtásokon lehet látni. A többszöri védekezés nyomán jelentősen lecsökkent a repce becőormányos imágók létszáma, a mostani egyedsűrűség már nem indokolja az inszekticides beavatkozást. Jelenleg főként a becőt károsító betegségek megjelenését kell figyelni, amelyek még jelentősen befolyásolják a termés mennyiségét és minőségét. Ha a növények szárain, lombozatán már láthatóak a fóma, alternária, botrítisz, szklerotínia tünetei, akkor csapadékosabbra váltó időjárásban hamarosan megfertőzhetik a becőket is. Ha védekezésre kényszerülünk, figyeljünk az élelmezés egészségügyi várakozási időre a készítmények kiválasztásánál.

Kalászos gabonáink közül az őszi árpa a virágzás végén, az őszi búza pedig a virágzás elején jár. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a kalászfuzáriózis betegség elleni védekezés fontosságát, különösen, ha csapadékosabb az időjárás. Az egyéb levélbetegségek, ott ahol eddig nem védekeztek, már a felső levélemeleteken fertőznek, így okoznak korai levélszáradást és kényszerérést a későbbiekben. A lárva alakban hámozgató vetésfehérítő mellett egyre több a gabonapoloska is, és már jelen vannak a gabonaszipolyok is. A gabonapoloska szúrása nyomán a kalász részleges vagy teljes kifehéredése tapasztalható, a szipolyok kártétele majd később válik veszélyessé, viaszérés idején.

Lucernásokban lezajlott az első kaszálás, most a második növedék sarjad. Több körzetben a lucernabogár jelentősebb levélkártételéről panaszkodtak, ami a termés minőségét alaposan lerontotta. A sarjadzó lucernán most lehetőség van a lombkártevők egyedsűrűségét lecsökkenteni a veszélyességi küszöbérték alá.

Csávázatlan és árvakelésű napraforgón megjelentek az első levéltetű kolóniák. A hajtáscsúcson található torzuló levelek látványa már messziről is jól észrevehető. Ha a fertőzött növények aránya eléri a 10%-ot, védekezzünk, mert a károsítás jelentős terméskieséssel fenyeget. A levéltetvek által kiválasztott mézharmat vonzó a mézelő méhek számára, ezért csak méhkímélő növényvédelmi technológiával védekezhetünk. Egyúttal elvégezhetjük az első gombaölő szeres kezelést is a napraforgón a szárbetegségek fellépésének megelőzése érdekében.

Néhány talajfertőtlenítésben nem részesült kukorica vetésben sorra pusztulnak a növények drótféreg kártétel miatt. A további növénypusztulás csak bőséges permetlével elvégzett rovarölő szeres kezeléssel állítható meg. A következő növény vetésekor pedig szinte kötelezően talajlakó kártevő felvételezést kell végezni, a drótféreg fertőzöttség felmérése érdekében.