Tavasszal a vegetáció megindulásakor a legfontosabb feladat az őszi búza és a repce nitrogén fejtrágyázásának megtervezése. Ilyenkor gyakran találkozhatunk nitrogénhiányos állománnyal, különösen, ha már ősszel sem kapott elegendő nitrogént a növény.
A folyamatot a gyors felmelegedés, kitavaszodás felgyorsítja, a hiányt fokozza. A nitrogénéhes időszakban kritikus kérdés a nitrogén megfelelő mennyiségen és időben való pótlása. Ha ez elmarad, a hozam minden bizonnyal csökken.
A nitrogénhiányt jól jelzi az idősebb növényi részek sárgulása. Ezt mindenképpen meg kell előzni! A 8t/ha-os termésátlaggal a búza 220 kg/ha nitrogént von ki a talajból, melyet nagyrészt műtrágyával kell pótolni.
A legintenzívebb nitrogén-felvételi időszak a bokrosodás-szárbaindulás időszaka (1. táblázat). Az intenzív időszakon akár 3-5 kg nitrogén-hatóanyagot is felvehet a talajból. Ezt ilyen mértékben csak műtrágyával lehet pótolni.
| Fejlődési szakasz | Felvett nitrogén | Napi maximum [kg] | |
| vetéstől őszi bokrosodásig | 15% | 33 kg | |
| tavaszi bokrosodás | 55% | 121 kg | 3-5 |
| szárbaindulás | 20% | 44 kg | |
| virágzásig | 10% | 22 kg | |
| Összesen | 100% | 220 kg | |
Az intenzív, nitrogénéhes időszakban nem korlátozhatjuk a búza nitrogén-ellátottságát, mert az terméscsökkenéshez vezet.
A nitrogén mellett természetesen gondoskodni kell más makroelemek tavaszi pótlásáról is. Ilyen a kalcium és a magnézium, melyből a repce szintén jelentős mennyiséget vesz fel (2. táblázat), ugyanabban a kritikus időszakban.
| Kritikus szakasz | Felvett kalcium (CaO) | |
| bokrosodás-szárbaindulás | 70% | 35-56 kg |
| Összesen | 100% | 50-80 kg |
| Kritikus szakasz | Felvett magnézium (MgO) | |
| bokrosodás-kalászolás | 80% | 16-32 kg |
| Összesen | 100% | 20-40 kg |
Kora tavasszal a repceállományok nitrogén hiányát jól jelzi a kezdetben sárguló, majd lilás-vöröses elszíneződésű levélzet. A hektáronkénti 4,5-5,0 t repce hozam eléréséhez 220-250 kg/ha nitrogént vesz fel a növény a talajból, amit jórészt műtrágyával kell pótolnunk.
A legintenzívebb nitrogén-felvételi időszak a tőlevélrózsás állapottól a fővirágzásig tart (3. táblázat). Az intenzív időszakon belül a szárbaindulás kezdetétől fővirágzásig a legnagyobb ütemű a repce nitrogénfelvétele, melyet mértékben csak műtrágyával lehet kielégíteni.
| Fejlődési szakasz | Felvett nitrogén | |
| tőlevélrózsáig | 5-7% | 30-35 kg |
| szárbaindulás végéig | 52-72% | 130-160 kg |
| fővirágzásig | 16-72% | 40-60 kg |
| érésig | 8-13% | 20-30 kg |
| Összesen | 100% | 220-250 kg |
A szárbaindulástól a fővirágzásig terjedő intenzív, nitrogénéhes időszakban nem korlátozhatjuk a repce nitrogén-ellátottságát, mert az terméscsökkenéshez vezet.
A nitrogén mellett természetesen gondoskodni kell más makroelemek tavaszi pótlásáról is. Ilyen a kalcium és a magnézium, melyből a repce szintén jelentős mennyiséget vesz fel (4. táblázat), ugyanabban a kritikus időszakban.
| Kritikus szakasz | Felvett kalcium (CaO) | |
| szárbaindulás-fővirágzás | 70-75% | 85-135 kg |
| Összesen | 100% | 120-180 kg |
| Kritikus szakasz | Felvett magnézium (MgO) | |
| szárbaindulás-fővirágzás | 65-70% | 33- 56 kg |
| Összesen | 100% | 50-80 kg |
https://genezispartner.hu/A nitrogén, kalcium és a magnézium egyidejű pótlására a 39% összes hatóanyag-tartalmú Genezis Pétisó (27% N + 7% CaO + 5% MgO) a tökéletes megoldás.
500-600 kg/ha Pétisó dózissal biztosítható a búza és a repce tavaszi-nyári nitrogénigénye, ráadásul ezzel a 35-42 kg/ha kalcium (CaO) és 25-30 kg/ha magnézium (MgO) hatóanyag kijuttatását is jelenti, éppen az optimális időszakban. Juttasson ki egyszerre három makroelemet!
Az aszályossá váló európai klímán a Genezis Pétisó alkalmazása jelenti a leghatékonyabb és egyben a legkörnyezetkímélőbb megoldást, szemben a rosszul hasonló karbamid nitrogénnel, mely szárazságban elpárolog, nem hasznosul, elmegy a széllel, így nem más, mint ablakon kidobott pénz!
Termékeinkért keresse a Genezis Partnerhálózat Üzletkötőit és látogasson el weboldalunkra!
