A növénytermesztésben a kén sokáig háttérbe szorult, mára azonban egyértelművé vált, hogy a nitrogénnel közel azonos jelentőségű tápelemről beszélünk. Elsődleges szerepe a növények életfolyamatainak fenntartásában rejlik: a zöldszíntestek fontos alkotóelemeként részt vesz a fotoszintézisben, vagyis az energiatermelés alapját biztosítja. Emellett nélkülözhetetlen az aminosav- és fehérjeszintézisben, kulcsszerepe van a zsírsavképződésben, az enzimaktiválásban, valamint a növényi immunrendszer működésében is.
A mostani, egyre hektikusabb évjáratokban különösen felértékelődik a kén stressztűrést fokozó hatása. A növényeket folyamatosan érik abiotikus és biotikus stresszhatások, miközben a növényvédőszer-kínálat szűkül. Ebben a környezetben a tápanyag-utánpótlás az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy a növényeket jobb kondícióba hozzuk. A megfelelő kénellátottság hozzájárul ahhoz, hogy a növény ellenállóbb legyen, gyorsabban regenerálódjon, és hatékonyabban hasznosítsa a rendelkezésre álló tápanyagokat.
A kén másodlagos szerepe elsősorban a termés minőségében és gazdasági értékében mutatkozik meg. A fehérjeszintézisen keresztül javítja a kalászosok beltartalmi paramétereit, az olajos növények esetében pedig hozzájárul az olaj- és zsírsavtartalom növeléséhez. Bizonyos kultúrákban az íz- és illatanyagok kialakulásában is szerepet játszik. Emellett fontos kiemelni a nitrogénnel való szoros kapcsolatát: a két tápelem szinergista hatásban van, így kénhiány esetén a nitrogén felvétele és hasznosulása is korlátozottá válik.
A kénhiány tünetei sokszor a nitrogénhiányhoz hasonlóak, ugyanakkor jól megfigyelhető, hogy elsősorban a fiatalabb levelek sárgulnak, mivel a kén a növényen belül nem mobilis, így nem tud az idősebb részekből átcsoportosulni. Ez különösen indokolttá teszi a megelőző jellegű, tudatos tápanyag-gazdálkodást.
A kén felvétele döntően a talajból, szulfát formában történik. Sok esetben kötött formában van jelen, és ilyenkor csak a talajélet közreműködésével válik a növény számára elérhetővé. Alacsony humusztartalmú, gyengébb szerkezetű talajokon – különösen homoktalajokon – ezért gyakrabban alakul ki hiány. További kihívást jelent, hogy a szulfátforma könnyen kimosódik, így a kijuttatás időzítése kulcskérdés.
A gyakorlatban ezért célszerű a ként a tavaszi időszakban, az első vagy második fejtrágyával kijuttatni, amikor a növény intenzív fejlődésnek indul, és azonnal hasznosítani tudja a tápanyagot. A leghatékonyabb megoldást a nitrogénnel kombinált műtrágyák jelentik. Az IKR Agrár kínálatában ilyen például a DASA vagy az Ensin, amelyek kedvező kén-nitrogén arány mellett gondoskodnak a tápanyagellátásról, utóbbi ráadásul inhibitoros technológiájának köszönhetően elnyújtott hatást is biztosít. A DusLAS kalciumtartalmával a talajállapot javításához is hozzájárul. A folyékony termékek jó alternatívát kínálnak a szárazabb körülmények között, például a Nikrol 27-3S vagy a Stabile NS mely 12 hetes nitrogén hatást kínál. Az IKR Agrár kínálatában megtalálhatók a Linz-ben készült műtrágyák is, amelyek magas minőségükről híresek. Az NPK 15-15-15 8% kén-trioxidot és egy kis cink kiegészítést tartalmaz. Az NPK 14-10-20-ban pedig 11% kén-trioxid van.
A kén tudatos pótlása ma már nem opcionális, hanem a korszerű tápanyag-gazdálkodás alapvető eleme. A megfelelő időzítés és a jól megválasztott termékek alkalmazása jelentősen hozzájárulhat a termésbiztonság és a minőség javításához.
Keresse bizalommal az IKR Agrár Kft. területileg illetékes kollégáit: https://ikragrar.hu/kapcsolat
További információ: www.ikragrar.hu
Képek: IKR Agrár.
