Közel a 6 tonnás napraforgó terméshozamhoz Nyírderzsen

2023-ban a kedvező csapadékviszonyoknak köszönhetően magasabb termésátlagok születtek, mint 2022-ben. A kedvező időjárás mellett a termesztéstechnológia is sokat nyom a latba. 2023-ban a 6 tonna termésversenyünkben résztvevők 6 hektárról betakarított terméshozammal szálltak versenybe, jobbnál jobb eredményeket produkálva. Az országos első helyezést Papp György érte el, Sureli hibridünkkel, mely 5,6 t/ha termésátlagot adott 6 hektár átlagában.

SYN: Hol és hány hektáron gazdálkodsz?

PGY: Egyéni vállalkozóként Nyírderzs környékén 400 ha körüli területen gazdálkodom. Többnyire gabonát és olajos növényeket termesztek, kukorica, napraforgó, illetve a rozs a fő növényeink. A napraforgó a terület 30%-át adta 2023-ban, hogy ez idén hogy alakul, az nagyban függ a piaci körülményektől, ha a napraforgóra fixen lehet szerződni, akkor ez az arány akár 60%-ig is felmehet.

SYN: Milyen napraforgó hibrideket termesztesz?

PGY: Mindig Syngenta hibrideket termesztek, eddig szépen megállták a helyüket a gyengébb területeken is. Általában 1-2 hibridet választok, eddig Sumiko és Sureli hibrideket termesztettem, de 2023-ban már csak a Sureli hibridet vetettem. Korábban volt SY Bacardi is, utána tértünk át a Sumiko, majd a Sureli hibridre.

SYN: Miért váltottatok gyomirtás technológiát?

PGY: Nem igazán a gyomviszonyokat mondanám, nekem úgy tűnik, az itteni gyengébb, gyomos területeket jobban tolerálják a tribenuron-metil ellenálló hibridek.

SYN: Miért pont a Sureli hibridet választottad a tribenuron-metil ellenálló hibridek közül?

PGY: Minden évben szoktam kísérletet beállítani az új hibridekből és abból szoktam választani. Általában egy hibridet vetek, de az a hibrid, amelyik a kísérletben nagyon jól szerepel, azt a következő évben nagyobb területen, vagy akár a teljes területen kipróbálom. A termés mellett nagyon sok mindent nézek a kísérletben, például mennyire egészséges az adott hibrid. A Sumiko nagyon bevált, de a Sureli hibridben még nagyobb lehetőséget láttam a kísérletek alapján. Ugyan kicsit magas, de kiemelkedő terméspotenciállal rendelkezik. 2023-ban kifejezetten magas volt, azt, hogy ezt a sok tápanyag, vagy a magas tőszám okozta, azt nem tudom. A tőszámra még nem volt külön kísérlet beállítva, de foglalkoztat. Mi magas tőszámmal 68.000 kaszat/ha körül vetünk, ebből olyan 65.000 tő/ha meg is marad, ennél a tőszámnál azért fel tud nyurgulni minden hibrid.

SYN: Elég magas vetőmag normával vetitek a napraforgót, miért?

PGY: Felénk nagyon erős a vadkár, sok terület fasor mellett van, ami kedvez a vadállománynak, itt főleg a nyulak okoznak problémát. Azért vetünk ilyen magas tőszámmal, mert ezt próbáljuk kiküszöbölni.

SYN: Hol, vagy kitől hallottál a 6 tonna programunkról?

PGY: 2022-ben már hallottam róla Szentesi Lacitól (Syngenta Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei területi értékesítő kollega), de sajnos már későn, így csak 2023-ban tudtam csatlakozni a programhoz. Sajnáltam, mert tavaly is szép eredményt, 5 t/ha feletti termésátlagot értünk el napraforgóban, üzemi szinten. Épp ezért szerettem volna csatlakozni, mert láttam, hogy a nálam alacsonyabb terméssel is nyernek a termésversenyben a régióban. Illetve a kukorica klubban is benne vagyok, ezért ebben a termésversenyben is szerettem volna megmérettetni magam.

SYN: Szerinted mi az optimális vetésidő? Mit tanácsolsz a többi termelőnek, mikor érdemes vetni a napraforgót?

PGY: Közép-kései vetőnek mondanám magam, de nyilván az időjárás is befolyásolja. Nagy általánosságban április közepén szoktam vetni, tavaly is április 23-án vetettem. Én azt vallom, nem szabad elkapkodni a napraforgó vetését, nem jó, ha a magok a hideg talajban ülnek. A melegebb talajból hamarabb és egyenletesebben kel ki a napraforgó, igyekszem mindent megtenni, hogy zökkenőmentessé tegyem a napraforgó kezdeti fejlődését, például Force 20 CS csávázószerrel kiegészített csávázást választok a Syngenta-tól, hogy biztosítsam a talajlakó kártevők elleni védelmet a napraforgómnak.

SYN: Milyen termesztéstechnológiát használsz? Mi a tapasztalatod, mire érdemes odafigyelni?

PGY: Szerintem a legfontosabb, hogy gyommentesen tartsuk a területet. Én a Fluence herbicidet osztottan juttatom ki, így ha elhúzódik a gyomkelés a második hullámot is meg tudom fogni. Nagyon fontos az időzítés, amint látom, hogy jönnek a gyomok elvégzem az első kezelést és amikor újra megindulnak a gyomok, akkor jön a második kezelés. Szerintem az a titka, hogy a parlagfű elleni védekezéssel nem szabad megkésni, a többi gyom nem okoz akkora gondot, például az egyszikűeket egy szelektív egyszikű irtóval könnyedén megoldhatjuk. Itt nálunk például a köles okoz nagyobb problémát, cirok az én tábláimban nem nagyon van. Az évelő egyszikűek közül a csillagpázsitra kell nagyon odafigyelnem, de igyekszem úgy alakítani a vetésforgót, hogy ezeket az évelőket ki tudjam venni a táblákból. Bár itt a környékben a kétszikűek közül a parlagfű a fő gyom, nekem nem igazán okoz gondot sem a kötöttebb területeken, sem homokon.

Emellett a gombaölő szeres kezeléssel egymenetben lombtrágyát is szoktam kijuttatni. Gombaölővel egyszer szoktunk menni, így lombtrágyát is csak egyszer kap, mert utána már nem nagyon szeretek belemenni, ez is már az utolsó utáni pillanat. A hidas traktor esetében nagy lehet a taposási kár, a helikopteres kijuttatás pedig nem mindig oldható meg. Az egy gombaölő szeres kezelés nálam minden évben tervezett, az időjárás nem azt határozza meg, hogy rakok-e ki gombaölőt vagy sem, hanem a kijuttatás idejét. Én mindig inkább kicsit korábban kiteszem, hogy megelőzzem a fertőzést.

A rovarölő szeres kezelés teljes mértékben az adott év rovarnyomásán múlik. Idén itt nem volt szükség rá, de 2022-ben kétszer is kezeltem, mert nagyon levéltetves volt az állomány. Már fiatal korában rá kellett menni, de akkor is inkább a fasorok közelében volt nagy a fertőzés, a nagyobb táblák közepén már nem nagyon volt benne levéltetű.

Ami a deszikkálást illeti ez az időjáráson, és a hibrid tenyészidején múlik. Míg a Sumiko esetében az időjárás döntötte el, hogy deszikkálunk vagy nem, a Sureli hibridet mindig deszikkálom, mert hosszabb hibrid. Elgondolkodtatott, hogy talán a vetésidővel lehetne ezen segíteni, ha korábban vetnénk, de én nem vagyok a korai vetés híve, nem szeretnék kétszer vetni. Általában augusztus közepén még nagyon zöld szokott lenni az állomány, 2023-ban ez még jobban kitolódott, én csak szeptember közepén deszikkáltam, így október elején arattam.

SYN: 2023-ban mi okozta Neked a legnagyobb kihívást?

PGY: Egyértelműen a vihar, tavaly 15-20% elvett a termésből. Sajnos nagyon lenyomta a széleket, volt olyan nagy tábla, aminek a közepén 2-3 hektár is vihar kár áldozata lett, pont a java.

SYN: Mi az, amit úgy gondolsz, hogy érdemes lenne vizsgálni napraforgóban, ami még jobban hozzásegítene, hogy kiaknázd a hibridekben rejlő terméspotenciált?

PGY: A tőszám kérdése foglalkoztat, hogy ha esetleg kevesebb tőszámmal vetnék, akkor lehet a napraforgó jó kompenzáló képessége miatt magasabb termés is elérhető lenne, vagy emelhető lenne a jövedelmezőség. Ahogy már említettem én a vadkár miatt szoktam nagy tőszámmal vetni, így ezt még nem próbáltam, de lehet érdemes lenne ezt megnézni.

SYN: Milyen üzemi átlaggal zártátok a 2023-as évet napraforgóban?

PGY: A termésversenyre benevezett táblán 5,6 t/ha volt az átlagunk, de az üzemi átlag is 5 t/ha felett volt. Tavaly a jó területekbe került a napraforgó, ugyan került homokba is, de csak kisebb területen, de még ott is közelített az 5 tonnához (4,8-5 t/ha) a terméshozam. Ha nem lett volna ilyen nagy viharkárunk meg lehetett volna a hat tonna is. 6 tonna program termésversenyébe benevezett táblán 5% körülire becsülöm a viharkárt.

SYN: Beneveztek jövőre is a 6 tonna termésversenyébe?

PGY: Mindenképpen, bízom benne, hogy jövőre nem vesz el a termésből a vihar és meg lesz a hat tonnás termésátlag. Területekben a legjobb területekkel nevezek be, technológiában is úgy gondolom mindent megtettem, hogy ilyen szép eredménnyel zárhassak, jövőre is így teszek és bízom benne, hogy meg lesz az a 6 t/ha termésátlag a hat hektár átlagában.

SYN: Mit gondolsz, miben tudna segíteni a nemesítőház vagy növényvédőszer gyártó, hogy még jobban ki tudják aknázni a termelők a hibridekben rejlő magas terméspotenciált?

PGY: Azt nem tudom, hogy a terméshozam emelésében meddig lehet még elmenni, de talán a szárerősséget lenne jó növelni. Mivel mi magas magnormával vetünk, magas az állomány és behajlanak a tányérok a sorokba, ez sajnos megnehezítheti a betakarítást, akár 2-3% termést is elvehetnek az asztalról kieső tányérok. A magasság csökkentése előny lenne ebből a szempontból, de ez nagyon nem könnyű, hiszen a növekedésszabályozó készítmények alkalmazása is vehet el a termésből, illetve a nemesítés oldalról a növénymagasságba az évjárat hatás is beleszólhat.

SYN: Mit tanácsolsz azoknak a termelőknek, akik szeretnének hasonló szép eredményt elérni, mire figyeljenek oda?

PGY: Elsősorban a gyomirtásra kell nagyon odafigyelni, nagyon fontos a kijuttatás időpontjának megválasztása, hogy a lehető legjobb gyomirtási hatékonyságot érhessük el. Emellett nagyon fontos odafigyelni az időzítésre időjárás szempontjából is, kerülni kell az olyan időpontokat, amikor a gyomirtó szer megfoghatja a napraforgót a fejlődésben (például hűvös időjárás). A magas terméshozam egyik kulcsa – a jó hibrid megválasztása mellett – a korai gyom kikapcsolás és a terület minél inkább gyommentesen tartása, hiszen a gyomok, akár a termés egyharmadát is elvehetik. Nagyon fontos a kijuttatás technológia is, hogy tényleg a megfelelő dózis kerüljön ki a területre a herbicidből. Ez a vetésre is igaz, a jó gépbeállítás elengedhetetlen az egyenletes állományhoz. A kijuttatás technológia mondhatni mindig nagy odafigyelést igényel legyen szó akár gombaölő, akár rovarölő szer kijuttatásáról.

A sorközművelés szintén nagy körültekintést igényel, sajnos nagyon könnyen árthatunk vele a napraforgónak, hisz az oldalgyökerek sérülése hátrányosan hathat a betegség ellenállóságra illetve akár a terméshozamra is. Én már nem csinálok sorközművelést, mert volt vele rossz tapasztalatom. 2015-ben sajnos megsérültek az oldal gyökerek a sorközművelés miatt és ráadásul egy hónapig nem jött csapadék sem, így hervadt az állomány, ugyan később megjött az eső és kizöldült, de nagyon visszavetette a napraforgót. Tápanyagot sem rakok ki sorközműveléssel, én a nitrogént a magágyba teszem ki.

Amennyiben több termelői interjút is olvasna, vagy többet szeretne megtudni a Syngenta 6 tonna programjáról, látogasson el a Syngenta honlapjára!

^{A Syngenta Express®-toleráns hibridek esetében az Evorelle Express felülkezelést nem javasoljuk, az esetleges felhasználás során fellépő fitotoxikus tünetekért a felelőséget nem vállaljuk! Evorelle Express az FMC bejegyzett márkaneve. Express® a FMC bejegyzett védjegye.}

^{A Fluence® azonos a 534/2006. NTKSz számon engedélyezett Express 50 SX gyomirtó permetezőszerrel. A Fluence® az FMC Corporation vagy leányvállalatainak márkaneve és a jogtulajdonos engedélyével a Syngenta vagy leányvállalatai által felhasználható.}