A ginzeng a Kínai Medicína szerint is, de az európai orvoslás szerint is egy olyan növény, mely rendkívüli roboráló hatással bír. Lábadozó betegek, gyenge stressztűrő emberek és szellemi-fizikai fáradtságban lévők nagy csodaszereként tartják számon. Nézzük sorra mi igaz ebből, és hogy vajon tudunk-e otthon mi is ginzenget nevelni!
A ginzengnek négy ismert faja van:
- ázsiai ginzeng (Panax ginseng),
- szibériai ginzeng (Eleuthero ginseng),
- koreai ginzeng (vörös ginzeng),
- amerikai ginzeng (Panax quinquefolius).
Ebből az ázsiai ginzeng és a szibériai ginzeng a legismertebb hazánkban.
Gyógyhatását a benne található kátrány, C-vitamin, alkaloidok, foszfor, kén, csersavak és rendkívül szerteágazó makro- és mikroelemek sokasága adja.
Milyen igénye van a ginzengnek?
A ginzeng elsősorban az árnyékos helyet igényli, ahol a talaj jó vízelvezető, mert a pangó vizet egyáltalán nem kedveli. Mivel elég vaskos, lédús gyökérrendszere van, így hamar tönkremennek a gyökerek, ha a talaj nem megfelelően tud átszellőzni. Mivel a taposást sem tűri, így olyan helyre tegyük, ahol zavartalanul fejlődhet, mert az idős tövek, pontosabban a gyökereik lesznek majd az értéket adó “drogok”.
(Drogoknak nevezzük a gyógynövények hasznos részeit, ami lehet pl. a gyökér, levél, virág, virágos hajtás stb.)
A ginzeng esetében például ideális lehet egy emeltágyásba való ültetés, mert ott könnyebben lehet figyelni ezekre az igényekre. Hasonlóan a fénygyökérhez, amiről hamarosan szintén írok majd, mert a fénygyökér is egy rendkívül hasznos gyógynövény, mely itthon is megtermelhető.
Ha magról vetjük a ginzenget, akkor mindenképpen meleg helyen tegyük és ősszel, nagyjából 6 cm mélyre. A gyökérről való szaporításánál elég a tavaszi ültetés, akkor 8 cm mélyre kell a gyökérdarabokat lefektetni. A ginzeng elég érzékeny növény, a sikerhez oda kell figyelni még pár apróságra.
A ginzeng a talaj pH-értékére is kényes: lehetőség szerint kerüljük a savanyú talajokat az ültetésnél, mert az enyhén lúgosban (5,6-6,0 pH tartományban) érzi jól magát. A semlegeshez közelítő talaj is jó lehet neki.
A nyári forróságot viszont nem kedveli, annak ellenére, hogy a sikeres csírázáshoz kicsit melegebb helyre van szükség. Mivel lassú növekedésű növény, így a helyét legalább 5-10 évre kell kitalálni, mert ennyi idő kell ahhoz, hogy értékelhető legyen gyógynövény szempontból.
A magok csírázása meleg helyen, előáztatva is hosszú, úgy 12-15 hónap. Ha a magok hűvösben vannak, akkor akár 18 hónap is lehet a csírázás. Emellett a magok rafináltak: előhűtött magokat (stratifikált) érdemes használni, melyet utána előáztatunk kézmeleg vízben bő egy napot, és utána ültetjük csak el. A hűtési idő, ha házilag kísérleteznénk vele, akkor kb. 6 hónapot vesz igénybe. Ehhez a sima hűtőszekrény zöldségtárolójában kerítsünk neki egy kis helyet, tegyük mohás közegbe, hogy ne tudjon kiszáradni.
A magvetést is pont ezért szokták őszre időzíteni, mert így ha kint vetnénk el, akkor a hideghatást is megkapják a magok, csak sokkal lassabb lesz a csírázás, mintha előhűtjük és utána meleg helyen vetjük el.
Hogy kinek melyik verzió lesz a sikeresebb, az nagyban függ a talaj pH-jától és a magok minőségétől is. A palánta minden esetben ezért praktikusabb, viszont ilyenkor minden ősszel védeni kell a töveket lehullott lombmulccsal vagy más talajtakarással, hogy ne tudjon kifagyni, de mégis megkapja a szükséges téli hideget is.
A ginzeng egy türelemjáték
A ginzeng mint jól látjuk, egy igazi türelemjáték kertészeknek, de az biztos, hogy megéri kísérletezni vele. Értékes hatóanyagú gyógynövényként ne mondjunk le róla még emiatt a lassú megnevelése miatt se!
