Az utóbbi időben rájár a rúd a bogyós gyümölcsökre, és egyre több termelő hagyja abba a térségünkben is a málna, ribiszke, josta, szeder termelését, mert hol az időjárás a ludas a kevés csapadékkal, hol a kártevőktől való megmentésük nagy kihívás.
Ebbe a helyzetbe mi magunk, termelőként is gyakran kerültünk, hiszen az alföldi homokon igen szélsőséges az időjárás, a talajadottságok sem kedvezőek, ráadásul az utóbbi években a poloskák is nagy kihívást jelentenek.
Emiatt sok fejtörést okozott a ribizlitermesztés, mert ha jó volt a termés, akkor a poloskaszaggal kellett megküzdeni. De azt kell mondjam, hogy az elmúlt években emiatt megtanultunk ilyen kihívások mellett is bogyósokat termelni.
A sok és megfelelő víz az egyik kulcs
A sok víz csak egy dolog. A megfelelő mennyiség mellett a megfelelő vízminőség is fontos. Tájegysége válogatja, de többnyire kevés a csapadék, amit a termelők kútvízzel, házikertben csapvízzel próbálnak pótolni. Ha lenne elegendő eső, akkor azért is jó lenne, mert az esővíz általában egy kellemes lágy víz, kiváló EC értékekkel. Ezzel szemben a csapvíz és a kútvíz kemény víz, sok esetben telített vízként, magas EC értékkel, így a tápanyagozás is kihívás lesz.
Bár egy fás szárú növényről beszélünk, az életben maradásához természetesen elegendő vízre van szükség, aszályos napokon akár naponta öntözéssel. Emellett a jó termésmennyiséghez és termésminőséghez is vízre van szükség. Ha kevés a víz és erre jön rá a légköri aszály, akkor a bogyók rásülnek a bokorra és oda a termés.
Poloskaprobléma és a levélpirosító ribiszke-levéltetű
Tavasszal a zsenge ribizlileveleket hamar megtalálják a levélpirosító levéltetvek, ami azért probléma, mert ha a növény tavasszal megindul és sérültek a levelek, akkor először az életben maradásért kezd el küzdeni és a termésérlelés és termésminőség már nem az elsőszámú számára. Így az első komolyabb feladat – a tápanyagozás és öntözés mellett – a növényvédelem lesz.
A ribiszke-levéltetű jellegzetes kártételt okoz, így hamar észrevehető és érdemes is védekezni ellene felszívódó szerekkel akár. A poloskák később jelennek meg a kertben általában, de már időben el kell csípni őket, mert a kis zöld fürtöket is nekiállnak szívogatni és az már deformált gyümölcsöt eredményez.
A poloskák ellen is a felszívódó szerek, vagy az elterelő hadművelet a nyerő. A kukoricát többnyire jobban szeretik, így átcsalogathatók, ha semmiképpen nem akarunk vegyszert használni. Viszont a kellemetlen poloskaíz a termésben benne marad, tehát megoldást kell rá találni, ha ízletes termést szeretnénk.
Mit tegyünk, ha túl sok terem?
Egyes években rengeteg ribizli terem, máskor meg kevés. Ha túl sok terem, akkor rengeteg módon eltárolható a ribiszke. Készülhet belőle lekvár, chutney, de le is fagyasztható. Dzsemként eltéve helyettesíteni tudja a vörösáfonya-lekvár iránti vágyunkat, de vegyes bogyós keverékekbe is tehetjük. Ilyenkor bevárjuk a többi bogyós gyümölcsöt, addig fagyasztjuk külön, majd felhasználáskor keverjük őket mártásokhoz és szószokhoz is. Szépen illeszkedik vadhúsokhoz az ízvilága a kellemes fanyarság miatt, bátran lehet kísérletezni vele.
