Mint nem pókkedvelő mondom, hogy talán a darázspók az egyedüli, amit még én is elviselek magam körül. Nem azért, mert csinosan néz ki, számomra kifejezetten ijesztő a megjelenése, de ismervén a poloskagyűjtő „szenvedélyét”, a darázspók a hasznos listán van a kertünkben.

Bár a darázspók sokak számára ijesztő, de rendkívül sokoldalú vadász a kertben. Hálójába beleragad a molylepkéktől kezdve egészen a poloskáig sokféle rovar. Művi könnyedséggel forgatja bele a háló szövedékébe a legméretesebb poloskákat is. A darázspók (Argiope bruennichi) a pókok (Araneae) rendjébe és a keresztespókfélék (Araneidae) családjába tartozó, Magyarországon őshonos faj. Elég sokfelé találkozhatunk vele.

Hol találkozhatunk többnyire a darázspók egyedeivel?

A jó hír az, hogy a rendszeresen öntözött területeken előfordul, tehát olyan gyümölcsöskertekben is találkozhatunk vele, ahol kicsit az ökológiai növényvédelem is jelen van, és nem totális rovarirtókkal dolgoznak. Ilyenkor a legtöbb repülő és mászó kártevőt is képes a hálójával megfogni.

Főleg a nedves élőhelyeket, gyepeket, magas sásosokat, lápréteket és a nádast kedveli, de napsütötte füves élőhelyeken mindenütt általánosan elterjedt. Gyakran jelenik meg kertekben, mezőgazdasági területeken is.

Hamar felismerhető, mert mintázata jellegzetes, a darazsakra emlékeztető, fekete-fehér-sárga csíkozottság van rajtuk és finom szőr fedi a potrohot. Mérete a magyarországi pókfajok között jelentős, akár a 2 cm-t is eléri a testméret, plusz ehhez jön még a lábak hossza.

Érdekessége, hogy képes a színváltásra. Amikor egy rovart megfog a hálójával, akkor a sárga szín el is tűnik a pókról, szinte csak fekete-fehér lesz, ezzel is álcázva magát.

A darázspóknak a hálója sem mindennapi pókháló. Jellegzetes Y vagy X mintázat figyelhető meg benne és a közepétől indulva más is kicsit a szerkezete, anyaga a hálónak. Korábban azt gondolták a kutatók, hogy ez a speciális X vagy Y minta a pókháló erősítésére szolgál, de aztán közelebbről vizsgálva kiderült, hogy ez a rész a napfényt teljesen visszaveri, még annak az ultraibolya tartományát is, így teszi láthatatlanná a hálót a rovarok számára. 

Szexuális kannibalizmus?

A leginkább a sáskáknál ismert az a jelenség, hogy a nagyméretű nőstény megeszi a hímet, de a darázspóknál sincs ez másképp. Szaporodás után a nőstények felfalják a náluk jóval kisebb termetű hímet, ha a párzás 10 másodpercnél tovább tart. A hím pók az ivarszervét ráadásul a nőstényben hagyja, ezzel biztosítva, hogy más pókkal már ne tudjon párosodni a nőstény. Ősszel a peterakás után a nőstény is elpusztul. Az állatvilág csodálatos és megannyi izgalmas érdekességet rejt magában.

A darázspókok kedvelt csemegéi a legkülönfélébb rovarok, molylepkéktől kezdve a legyekig, de a poloskák gyűjtésében is kiválóak.

Életük végéig egyre nagyobbra nőnek és hálójukat is egyre jelentősebb méretűre szövik. Így lesznek képesek egyre nagyobb rovarokat megfogni hálójukban, aminek szövedékével gyorsan körbetekerik áldozatukat, hogy az ne tudjon megszökni.