Egyre többször halljuk, hogy valami inváziós vagy őshonos, de valójában kevesen tudják és értik a fogalmak mögött lévő tartalmat. Az idei KertAkadémián is nem véletlenül volt vezértéma az ökológia kérdéskörében az inváziós fajok okozta hatás. Nézzük, mit jelent az inváziós (invazív) és az idegenhonos kifejezés!
A fenntartható kertek és természetes kertek tervezése során mindenkor figyelembe kell venni, hogy olyan fajokkal dolgozzunk, melyek akár a későbbiekben sem lesznek inváziós fajok, vagy nem károsítják valamilyen formában a természetes, az adott tájegységre jellemző ökoszisztémát. Mire is gondolok? Mint a Kiskunságban először csak megjelent, majd egyre jobban elterjedt medvetalpkaktusz, hogy az ideális Homokhátsági részeken elég csak egy kis darabot kidobni az erdőszélen, már megtelepszik, és akár kiszorít más növényeket is.
Mi az az invazív vagy inváziós faj?
Az inváziós faj (szaknyelvben és a nemzetközi használat nyomán említik invazív faj, illetve a magyar nyelvű szakirodalmakban özönfaj kifejezéssel is) olyan idegenhonos faj, amely miután sikeresen leküzdi a természetes terjedési gátakat, akadályokat (például folyók, tengerek, sivatagok) képes természetes elterjedési területén kívül megtelepedni, tömegesen elszaporodik, nagy területeken elterjed, és jelentős károkat okoz mind a természetvédelem, mind a gazdaság számára
– írja a legtöbb szakkönyv.
Tehát alapvetően kell egy idegenhonos faj hozzá, mely leegyszerűsítve annyira jól érzi itt magát az adott területen, hogy pillanatok alatt és “visszaesés nélkül” terjedni képes. Ehhez akár ideális talaj, ideális időjárás vagy megfelelő beporzó rovar kellhet.
Visszaesés nélkül? Nagyon sok növény esetében van egy felfutási időszak, amikor a növény terjed, majd beáll egy egyensúlyi állapotba, ha le akarom egyszerűsíteni. Nem fog kiszorítani minden más fajt maga körül, hanem bele tud simulni a természetes és harmonikus rendbe.
Az inváziós fajok viszont nem állnak le, folyamatosan terjednek, tehát nem esik vissza vagy áll meg a terjedésük, hanem egyre nagyobb teret hódítanak el maguknak úgy, hogy kiszorítanak akár más fajokat is, és megváltoztathatják a helyi ökoszisztéma rendszerét is.
Mi az az idegenhonos faj akkor?
Amióta az ember nekiállt „csalinkázni” a világban, kezdve a nagy felfedezőkkel, onnantól jelent meg az idegenhonos faj kérdése. Egy részét dísznövényként tartjuk a lakásunkban is, mint egzotikus növényt. Sok inkább valamilyen szaporítóanyagként került be és meg tudott telepedni. Idegenhonos a jelenleg kertészetekben kapható növények döntő többsége.
Azokból az idegenhonos növényekből lehet csak inváziós faj, melyeknek jó ez a klíma, amit a Kárpát-medence ad – talán ez a legegyszerűbb megfogalmazás. De amelyeknek nem jó a helyi klímánk, azok megmaradtak a köztudatban egzotikumként vagy mediterrán növényként (mert pl. nyáron jó nekik nálunk, de télen teleltetni kell őket), vagy szépítik a lakásainkat, mint a dzsungelnövények sokasága. Ezek mind idegenhonos növények.
Európában a neolitikumot megelőző növényzet számít őshonosnak, tehát még az ember vadászó-gyűjtögető korából származók. De az őshonos növényekről majd egy következő cikkben írok a kedves Olvasóknak.
Kiemelt kép: Pixabay
