A leggyakrabban termesztett fűszernövényeket valószínűleg a nevük és az illatuk alapján egyaránt felismeri: a rozmaringot, a mentát, az oregánót, a kakukkfüvet, a petrezselymet, a bazsalikomot és a metélőhagymát. De vajon felismer-e még legalább 10 olyan, kevésbé „neves” fűszernövényt, amelyek akár az ajtaja előtt is termeszthetőek?
Meglehet, hogy olykor kutakodnia kell fűszeres üvegei között, hogy felidézze néhány elfeledett étel semmihez sem fogható ízét. Nyissa ki mindegyik üveget és szagoljon bele, szívja magába a finom illatot! Engedje, hogy a fűszer aromája életre keltse Önben a vágyat arra, hogy ilyen csodás illatú fűszernövényeket termesszen a kertjében.
Számos ésszerű magyarázata van annak, hogy miért érdemes friss fűszernövényeket termeszteni és fogyasztani. Ezek közül a legfontosabbak a következők.
A fűszernövények:
- különleges ízűek, ennélfogva fokozzák az ételek élvezeti értékét (ne feledje, hogy egyes fűszernövények frissen jobbak – ilyen a tárkony, a petrezselyem és a kakukkfű).
- számos alapvető fontosságú mikrotápanyagot tartalmaznak.
- emellett erősítik az általános egészségi állapotunkat és az immunrendszerünket.
Képzeljen el egy pizzaszószt oregánó nélkül, vagy egy pestót bazsalikom nélkül. Meglehetősen jellegtelenek lennének, nem igaz? Persze, akadnak alternatívák a fenti fűszerek pótlására, ilyen például a sárgarépa zöldjével, bébi spenóttal, fokhagymával és kesudióval készült sárgarépa pesto. Finom, de nem ugyanaz. Ha igazi házi pesto-t szeretne készíteni, akkor idén kénytelen lesz néhány fűszernövényt ültetni.
Tekintettel arra, hogy a fűszernövényeket egész évben termesztheti beltérben, lássuk, milyen új ízek kaphatnak helyet a kertjében!
Cikksorozatunk első részében 7 kevésbé ismert gyógynövényt mutatunk be.
A gyógynövényeket és a fűszereket gyakran hasonlóan használják az emberek, pedig nem egészen ugyanazok. Általánosságban elmondható, hogy a gyógynövényeket lágyszárú növényekből, például leveles zöld növényekből nyerik. Ezek általában kevésbé erős ízűek, mint a fűszerek. A fűszerek viszont aromás magvakból, virágokból, kéregfélékből és gyökerekből származnak, amelyeket kiszárítanak és porrá őrölnek. Gondoljon csak a fahéjra és a szegfűszegre.
Ne akadjon azonban fenn azon, hogy mi számít gyógynövénynek vagy fűszernek. Ehelyett inkább azokra a növényekre összpontosítson, amelyek feldobják a kertje arculatát, valamint azokat az ételeket, amelyeket a családjának és a barátainak felszolgál. Egyes növények az édességhez, mások a sós ételekhez illenek.
Ültessen mindegyikből egy keveset, és a fűszerkertje jó szolgálatot tesz majd Önnek.
1. Ánizs (Pimpinella anisum)
Ha igazi édesgyökér-jellegű aromára vágyik, ne keressen tovább, hanem vessen ánizsmagot a kertjébe. Bár tudjuk, hogy nem mindenki szereti az ánizst, mégis ez az egyik olyan méltatlanul alulértékelt és kevéssé ismert fűszernövény, amely megérdemel egy próbát. Az aromás magvak (ez egy fűszer!) fogyasztásra alkalmasak. Az ánizsmagot gyakran használják az olasz, a német, az indiai, a közel-keleti és a messze nyugati mexikói konyhában.
A jellegzetes ánizsillat szappanokban, parfümökben, testápolókban és gyógyitalokban is megtalálható. Nem mintha a kerti termésével ilyen sok mindent tudna kezdeni. Viszont jelentős mennyiségű ánizsmagot szüretelhet, amelyeket süteményekbe, például kekszekbe szórhat. Pirítsa meg az ánizsmagot, és adja húsgombócokhoz, keverje össze más fűszerekkel a különböző húsételek kérgének ízesítésére. Hozzáadhatja őket házi készítésű fűszerkeverékekhez. Vagy egyszerűen csak készítsen magának egy bögre ánizsos teát.
Csak hogy tudja, az ánizs levelei is ehetők. Rendkívül ízletesek salátákban, szendvicseken vagy egy buggyantott tojás tetejére biggyesztve.
Az ánizsmagok hasonlítanak a sárgarépa- és köménymagokra, a vetési idejük a tavaszi utolsó fagyok időpontja előtt két héttel esedékes. Próbálja ki, lehet, hogy megtalálta az új kedvenc fűszernövényét.
2. A zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium)
Á, a zamatos turbolya! Már dereng valami… Talán látta már valahol régen egy kemény fedeles szakácskönyvben említve. Manapság ez a fűszernövény nem túl népszerű a közösségi médiában. De talán az lehetne. És talán Ön is segíthetne ebben. Az első lépés az, hogy felismerje. A második, hogy tudja, hogyan használhatja fel a konyhában. A harmadik az, hogy a legjobb tudása szerint vesse el és népszerűsítse.
A séfek már régóta használják a zamatos turbolyát, hiszen pontosan tudják, hogy ez a francia konyha egyik legfontosabb fűszernövénye. Megjelenésében kicsit hasonlít a petrezselyemre, ezért időnként „illatos turbolya, olasz saláta, zamatos turbolya és édes petrezselyem” néven hivatkoznak rá. Egyébként a növény a Zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozik.
Ízét tekintve a zamatos turbolya a klasszikus „Béarnaise” mártás egyik fő összetevőjeként ismerős lehet. Ha már egyszer a kertjében nő a zamatos turbolya, akkor saját fűszerkeverékek készítéséhez érdemes leszüretelni. A zamatos turbolyát gyakran használják ízesítő díszítésként, amelyet a főzés végén adnak a fogásokhoz. Emellett alapvetően akkor mutatkozik meg a legjobban az íze, ha szárnyasok, halak és burgonya bedörzsölésére használjuk.
A boltban kapható szárított zamatos turbolya remek, de a kertben termesztett friss zamatos turbolya még jobb. Mivel egynyári növény, a magokat évente kell elvetni, a kert egy napos vagy félárnyékos területére. Ha van árnyékos területe, akkor inkább azt válassza, mivel a nagy melegben a zamatos turbolya könnyen elszárad.
A magok közvetlenül a talajba vethetők, de akár beltérben is elvethetők, ha kicsit hamarabb szeretnénk betakarítani a fűszernövényt. Ha egyszer növekedésnek indul, akkor meglehetősen szívósnak bizonyul. Ha még egy okot keres a termesztésére, akkor eláruljuk: a zamatos turbolya kiváló társnövénye lehet a káposztaféléknek, a salátának és a reteknek. Ezenkívül azt mondják, hogy a zamatos turbolya segít elriasztani a csigákat.
3. Metélőzeller (Apium graveolens var. secalinum)
Kevesen tudják, de ennek a fűszernövénynek gumója alig van, de nem is azért, hanem a vitaminokban és ásványi sókban gazdag, illatos levélzetéért termesztik. Ha kedveli a zellerszár ízét, hamar rájön majd, hogy nem minden zeller egyforma. A legtöbb kertészettel foglalkozó honlapon általában azt állítják, hogy a zeller a tapasztalt kertészeknek való növény, nem a kezdőknek. Ha azonban a szárzellerről átáll a metélőzeller termesztésére, a sikeres termesztés esélye jelentősen megnő.
A Par-Cel zeller a vadzeller leszármazottja, amely egykor (a 18. században) a Földközi-tenger mocsaras vidékein termett. Manapság leggyakrabban cserépben nevelik, tehát alkalmas konténeres termesztésre. A metélőzeller jól érzi magát a szabadföldben is, bár jobb, ha a magokat beltérben vetjük el, és csak utána ültetjük ki. Az átültetésre bármikor sor kerülhet, amint elmúlt a fagyveszély.
Hogyan használjuk fel a metélőzeller a konyhában?
Nincs más dolga, mint betakarítani a leveleket, amelyeket salátákhoz, levesekhez és pörköltekhez is felhasználhatja. Ahelyett, hogy hosszú időn keresztül arra várna, hogy a zellerszárra betakarítható hosszúságúra nőjön (ami átlagosan 3-4 hónapig tart!), már 4 héttel a kiültetés után leszedheti az első zellerleveleit.
Csekélyebb csírázóképessége miatt nem éppen a gyorsan növő fűszernövények közé tartozik, de ha egyszer virágba borul, tömegesen elszaporodik. Amint a növény vékony szárai megnőnek, a talaj fölött közvetlenül levágva azokat is betakaríthatja. Ezek folyamatosan újranőnek, így a betakarítás szinte az egész vegetációs időszakot kitöltheti.
4. Orvosi pemetefű (Marrubium vulgare)
Megpróbáljuk kitalálni az első gondolatát – az orvosi pemetefű köhögéscsillapító vagy bonbon? Nekünk legalábbis ez jutott először az eszünkbe. Hiszen ki ne emlékezne, hányszor látott már ilyen feliratú reklámokat és zacskókat a gyógynövényboltokban és a patikákban?
Ha valaha látta is valakinek a kertjében, jó eséllyel elment mellette anélkül, hogy különösebb figyelmet fordított volna rá. Elvégre ez egy alig ismert fűszernövény. Történetesen az Árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozik. A levelei (főként zsengébb korukban) kicsit hasonlítanak is a csalánéra, de a szezon későbbi szakaszában a virágai már egészen másképp festenek.
Miért – és hogyan – termesszünk az orvosi pemetefüvet?
Kezdjük azzal, hogy a növény tele van A-, B-, C- és E-vitaminnal. Nemcsak fűszernövényként van helye tehát a háztartásunkban, hanem gyógyhatása miatt is, amelyek még kiaknázásra várnak. Az orvosi pemetefű leveleit frissen vagy szárítva, teákban, tinktúrákban és egyéb főzetekben egyaránt felhasználhatjuk. Ha szívesen készítene magának köhögéscsillapító gyógycukorkát, csak rajta, próbálja ki!
Hogyan és hol termeszthető az orvosi pemetefű?
Mint az árvacsalánfélék családjának minden tagja, az orvosi pemetefű termesztése is magvetéssel, vagy tőosztással történik, a tavaszi és őszi időszakban. Érdemes megjegyezni, hogy az orvosi pemetefű a napfényt és a jó vízelvezetésű talajt kedveli. Nagyon ellenálló növény, még homokos, vízhiányos területeken is megterem. Mivel ez egy terjeszkedésre hajlamos növény, célszerű inkább cserépben tartani.
5. Kerti izsóp (Hyssopus officinalis)
Ha nem csak a saját táplálékszükségletét szeretné biztosítani, hanem a kerti beporzókét is, mindenképpen telepítsen néhány csokor izsópot a kertjébe. Tapasztalataink szerint, ha az izsóp virágba borul, tele lesz méhekkel, pillangókkal, poszméhekkel, darazsakkal és másokkal.
Ez egy másik fűszernövény az Árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjából, amely szeret annyi helyet elfoglalni a kertben, amennyit csak hajlandók vagyunk neki adni. Bizonyára hasznát veszi majd egy hagyományos fűszerkertben, de akár perem- vagy szegélynövényként is. Az izsóp konténerben is termeszthető, feltéve, hogy a cserepe elég nagy.
Miért érdemes izsópot vetni?
Az izsópot évszázadok óta használják húslevesekhez és pörköltekhez, mint enyhén savanykás ízű, melegítő fűszernövényt. Ezt a hagyományt folytathatja, ha a növényt a saját kertjében termeszti – ugyanis itthon egyetlen bolt sincs, ahol kapható lenne. A saját termesztés az egyetlen lehetőség.
Az izsóp gyönyörű élénk kék virágai ehetőek is, így bármely kerti saláta vagy zöldséges étel díszeként is tökéletesek. Az izsóp gyulladáscsökkentő, antioxidáns és vírusellenes tulajdonságokkal bír, ezért nagyra becsülik a különféle fertőzések elleni harcban. A cickafark mellett ez az egyik kihagyhatatlan összetevője a házi gyógynövényes elsősegély-csomagjának.
6. Orvosi lestyán (Levisticum officinale)
A lestyán vagy orvosi lestyán egy kevésbé ismert fűszernövény, amely egyre inkább visszatér a nyugati konyhákba. Népies elnevezései: lecsihan, leustyan, levescsík, levestikom, levestököm, löböstök és lóstya. Angol elnevezése (Lovage) a „szerelmi bánatra” utal, mivel régen szerelmi bájitalok és afrodiziákumok főzésére használták ezt az évelő fűszer-, és gyógynövényt.
Nehéz leírni, hogy fűszerként milyen íze van, de úgy tartják, a lestyánnal ízesített levesnek „szerelem-íze” van. Valószínűleg mindenki azután tudja majd eldönteni, hogy számára kellemes-e ez a fűszer vagy sem, miután megkóstolta. Éppen ezért azt javasoljuk, mielőtt elültetné a kertjébe, próbálja ki ezt a kevésbé ismert fűszernövényt néhány ételben.
Ha minden körülmény ideális a számára, nagyon magas növény lesz belőle. A lestyán akár 2 méter magasra is megnőhet, és ágacskáit messzire és szélesre tárja. Egy bizonyos ponton akár karózásra is szüksége lehet. Minden része ehető, ez még értékesebbé varázsolja ezt a kertben nevelhető nagyszerű növényt. A lestyán külön dicséretet érdemel azért, mert évelő növény. Túléli a hosszú teleket és az ideálisnak nem mondható termesztési körülményeket is. Ez egy rendkívül strapabíró fűszernövény!
Használhatja burgonyasaláták, sült csirke, almás chutney, levesek, tésztaételek, pörköltek és sok más étel ízesítésére.
7. Majoránna (Origanum majorana)
Egy másik csodálatos, beporzók vonzására alkalmas kerti fűszernövény a majoránna, amely nem tévesztendő össze az oregánóval (Origanum vulgare). A majoránna egyik legnagyszerűbb tulajdonsága az, hogy nem foglal sok helyet a termőföldön, így kiválóan alkalmas konténeres termesztésre is.
Mielőtt kiültetné a kertbe, jó ha tudja, hogy a majoránnát zsenge évelő növényként kell kezelnie. Ez magában foglalhatja azt például, hogy télen mulcsozni kell, vagy ki kell ásni, és biztonságos helyre, egy cserépbe kell ültetni. Ugyanakkor a növény hajlamos az önvetésre, ezért mindig figyelni kell az új növények felbukkanására.
Bár néha kapható cserepes növényként a faiskolákban vagy az élelmiszerboltokban, a magok szabadföldi vetése kifejezetten egyszerű. Ezt a fagyveszély elmúltával célszerű elvégezni. A nyár folyamán szükség szerint öntözzön.
Miért érdemes majoránnát termeszteni?
A legtöbb fűszernövényhez hasonlóan a majoránna gyógyászati és konyhai célokra egyaránt felhasználható. A majoránnát általában a nátha, orrfolyás vagy a köhögés tüneteinek enyhítésére használják. Segít a különböző emésztési problémákon is.
A majoránna íze kevésbé intenzív, mint az oregánóé, így fantasztikus választás lehet házi kolbászok, zöldbabfőzelékek, tojásételek, baromfi-, sertés-, marha- és tojásételek fűszerezésére. Ha kedveli a mediterrán, a görög vagy az olasz konyhát, idén mindenképpen ültessen a kertjébe majoránnát!
Cikksorozatunk következő részében további hét fűszernövényt mutatunk be!
