Most, hogy ilyen kiélezett a gazdasági helyzet, és toronymagasak az élelmiszerárak, sok család gondolkodott el, vagy akár bele is fogott a veteményezésbe, hogy élelmiszereik egy részét megtermeljék. Bár maga a termesztés sem olcsó, de valahol mégis megfizethetőbb, mint a zöldségfélék megvásárlása a piacon vagy az élelmiszerüzletben.
Először is a kérdést onnan indítanám, hogy az adott család milyen étrenden van és mennyit eszik? Kár azt gondolni, hogy lesz egy fix szám, mint a 42 abban a bizonyos filmben, és akkor az mindenre ráhúzható. A veteményes méretét nem így adjuk meg jó esetben, mert nagyon tévútra is vihet.
Egy döntően húsevő családnak sokkal kisebb veteményes is elegendő lehet egy vegán étrenddel élőhöz képest, hiszen az élelmiszereik összetétele is merőben eltérő. Aztán vehetjük ide azokat a háztartásokat is, ahol van kedv vagy lehetőség a télire való befőzéshez, mert máris hatványozódik a paradicsom, a paprika és mindenféle egyéb alapanyag tőszáma. De akkor honnan tudjuk meg, hogy mekkora veteményes kellhet a családnak?
Hogyan termesztünk?
Korábban is már elég sok magaságyásos tapasztalatot osztottam itt meg a kedves Olvasókkal, nem véletlen. Annyira nagy termésmennyiségeket tudtunk szüretelni, amit eddig szabadföldben, mint egy klasszikus veteményesben nem tudtunk elérni. Mondok máris számokat!
Mivel mi az egyszerűség és ár-érték arány miatt raklapokból építjük a víztározós magaságyásainkat immáron 8 éve, így könnyű számolni is vele. Egy raklap termesztőfelülete kb. 1 nm. Kápia paprikából 230 db paprikát szedtünk le egy szezon alatt 1 nm-ről. Paradicsomból, folytonnövőnél úgy 300 szemet. Nem viccelek. Még mi is meglepődtünk, mert olyan nagy számok jöttek ki, hogy rögtön el is kezdtük számolni, hogy vajon háztartási szinten ez mennyire nagy segítség lehet egy családnak!
Zöldfűszerekből körülbelül 2 magaságyásnyi kellett, az 2 nm, melyben volt bazsalikom, metélőpetrezselyem, zeller levélnek, tárkony, borsikafű, lestyán. Lestyánból és borsikafűből alig 2-3 tő, főleg a bazsalikom, petrezselyem vitte a túlsúlyt, mert ezt használunk leginkább a konyhában. Emellett 1-1 tő oregánó és majoránna is került az ágyásokba, és némi kakukkfű. Mivel itt jó sűrű ültetésre kell gondolni, így ez bőven bele fog férni, nem kell aggódni. Leszárítva mindenből lett annyi fűszer, hogy fél évre elegendő volt a nagyja (nem minden).
Visszatérve a paprika-paradicsom kombinációra 2 komplett ágyás volt paradicsom és 5 ágyásunk volt paprika vegyesen: kápia és TV paprika, mert szeretjük a lecsót is és külön paradicsomlevet is el szoktam tenni, és ahhoz kell az alapanyag.
Ezzel az ágyásmennyiséggel és ágyásonként 10 tővel számolva egész télre elegendő lett a muníció. A nyár végén már be nem ért termésekből mindenféle chutney-kísérlet és szendvicskrém-kreáció készült, amolyan „limited edition” formában.
Hogyan néz ki a többi zöldség esete?
Mi nagy céklaevők vagyunk, így 3 ágyás lett céklával beültetve, magvetésnél is viszonylag sűrűbben, de reálisan ritkítva, hogy meg is tudjon nőni azért a cékla. Egy ágyásban így 4 sorba fér el magvetéssel és a kibújás után óvatos ritkítással. Ebből bőven lett savanyítható cékla is és frissfogyasztásra is elegendő egy télre.
Itt is direkt a magaságyás 1 nm/ágyás méretével számolok, hogy könnyű legyen követni.
Zellerből elegendő volt egy fél magaságyásnyi, tehát alig fél négyzetméter.
Minden talpalatnyi helyen dughagyma volt, egész évben újraduggatva. Ez kb. 20 magaságyásra számolva 10 kg dughagymát jelentett nagyjából.
Karalábéból is elegendő volt nekünk 1 négyzetméternyi ágyás, fehér és lila is termett jó bőven.
A cukkinivel és tökfélékkel rafináltan bántunk, mert bár magaságyásba kerültek, de hagytuk kifutni belőlük a gyepre, és mindig csak körbenyírtuk az indák körül, így rendkívül sok tök lett tavaly (tökfőzeléknek és sütőtöknek való is). Kerítésre kb. 10 méteres hosszan meg felfuttattuk a kolbásztököt, ami a legfinomabb tökfőzeléknek való karakteres szerkezetű tökféle. Támrendszer mindenképpen kell neki nagy lombtömege és rendkívül sok és nagy súlyú termése miatt!
Sárgarépa és fehérrépa mennyisége
A sárgarépa és a fehérrépa nálunk nem magaságyásban van, így azt nem is négyzetméterre adnám meg, hanem csomagra, mint vetőmagcsomag. Ahhoz, hogy ne legyen télen hiány sárgarépából és betárolható mennyiség is legyen, így két etapban vetem: egyiket nagyon korán, március táján, másikat később, úgy június felé. A márciusihoz egy olyan fajtát érdemes választani, ami inkább frissfogyasztásra lesz jó, míg a nyári vetésnél inkább házikertben is az olyan fajtát választom, ami betárolható valameddig egy hűvös pincében is, így egészen sokáig ehető saját sárgarépa. Ehhez nálunk, mint nagy sárgarépafogyasztók 8-10 tasaknyi sárgarépa vetőmagcsomag fogy el egy szezonban, de lehet alul is kalkuláltam, de ennyi minimum kellhet.
Burgonya és egyéb kincsek a kertből
Burgonyát és káposztaféléket évek óta nem termelünk. Ennek az az oka, hogy mellettük rendkívül nehéz biokertészedni, és mivel egészségügyi oka van nálunk annak, hogy a leginkább vegyszermentesen termeljünk, így ki kellett a rendszerből venni az olyan zöldségnövényeket, melyek mint a szivacs vonzzák magukra a kártevőket.
Amit viszont szeretünk, az a batáta, palántáról neveljük, és évente olyan 300 palánta mennyiségben vesszük meg és termeljük meg a homoktalajunkban, mert így majdnem egész évre elegendő batátánk lesz köretként krumpli helyett.
Mángoldok sokasága nálam nemcsak a veteményesben van, hanem a díszkertben is. Mivel élénkbordó, lilás, haragoszöld levelű zöldségekről beszélünk, így jól illeszkedik bele azokba a díszkerti, de mégis vegyes ágyásokba, melyeket amúgy is öntözünk. Itt a levelek bátran tudnak növekedni, rendszeres öntözés mellett nagyon sokat lehet belőlük termelni, szinte annyit, hogy a salátaféléket is kiváltja a nyári melegben.
Amit szintén nem termelünk
Amint bejönnek a melegek, úgy kerül le a palettáról a hónapos retek (hamar felmagzik a melegben), a rukkola, a kínai kel és minden olyan levélzöldség, melyet imádnak a földibolhák. Mivel ezeket ritkán is esszük, így azt a keveset inkább megvásároljuk, és nem vonzzuk be vele a kártevőket a kertbe.
Ugyanígy lekerül a kerti kínálatból a fejes saláta, mizuna is, amint bejönnek a nyári forróságok, bár a mizuna még határeset lenne, mert jobban bírja a meleget, de ugyanúgy vonzza be a földibolhákat, mint a fent említett társai.
Összességében egy család meg tudja termelni a szezonális zöldségeit a kertben, ez jól látszik a fenti számolásból is, sőt, ha jó fajtákat választunk, akkor igen nagy termésmennyiségekkel lehet kalkulálni mindenféle műtrágyázás nélkül is akár.
Csak buzdítani tudok mindenkit, hogy kezdjen bele, ha tud, hiszen a legnagyobb örömök a kertből is érkezhetnek, és a saját magunk által megtermelt élelmiszer nemcsak finom és egészséges, de a megtermelése is nagy sikerélményt jelent. Persze az öntözés, az aszály itt sem figyelmen kívül hagyható, de ha visszakeresnek korábbi írásaimra, akkor az önöntözős vagy víztározós magaságyások ebben is nagy segítséget fognak adni.
