Zöldítő
Zöldítő

Generációváltás no-till tapasztalatokkal

Generációváltás no-till tapasztalatokkal

Agrofórum Online

Hogyan lehet az érzéseket, érzelmeket számokra váltani a no-till, vagyis a talajművelést elhagyó technológia kapcsán? Erre keresik a választ az Agrofil-SZMI Kft. szakemberei, hiszen tartamkísérleteik segítségével szeretnék megtudni, hogyan alakul hazánkban hosszú távon a tengerentúlon már bevált rendszer alkalmazása, és hol vannak annak határai.

Ennek érdekében szabályos kísérleti elrendezésben, statisztikailag kiértékelhető és összehasonlítható formában jelöltek ki területeket az ország több pontján – többek között a Mosonmagyaróvár térségében fekvő Püskiben, ahol én magam is szemügyre vehettem a kukorica- és napraforgó-állományokat.

„Osztott parcellákon egy négyes vetésforgót indítottunk el. Borsó, kalászos, napraforgó és kukorica váltakozik ezeken a területeken. Négy olyan kísérleti helyet jelöltünk ki az AgroFIELD Termelői Klub alapító tagjaival, ahol minden növénynek a parcellájában megtalálható a no-till és a művelt változat is” – mondta el kérdésemre Lajos Mihály gazdálkodó, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője. Beszélgetésünk elején hozzátette, hogy a parcellák megművelt felén sem szántás vagy egyéb mély művelés nem történik, ott a minimum-till, tehát a jelentősen csökkentett talajművelés eredményeit figyelhetik meg. Mindez nem véletlen, hiszen a szakember saját üzemi területein már régóta nem dolgozik eke.

Gátfutás talajművelő gépek nélkül

„A gazdaságban eleve a kultivátoros és a középmélylazítós technológia irányából közelítünk a min-tillen keresztül a no-till irányába. Már elkezdődött a gazdaság átállítása a minimális művelésre, és keressük az utat, hogy mindezt takarónövénnyel vagy anélkül végezzük. Pillanatnyilag egy nagyon kellemetlen tapasztalaton vagyunk túl ezzel kapcsolatban” – osztotta meg tapasztalatait terepi bejárásunk során.
A püski tapasztalatok azt mutatták, hogy a téli csapadékot a takarónövények hasznosították a talajból, ezzel pedig súlyosbodott a tavaszi aszály. Lajos Mihály mindemellett hozzátette, hogy ezúttal hibáztak a vetésidő megválasztásakor is, a kelleténél ugyanis később kerültek a földbe a magok. Ugyancsak saját tapasztalat, hogy a takarónövények használatakor lényegesen több a talajlakó élőlény, ami egyfelől pozitívum, ám felszaporodhat a drótféreg, a mocskospajor is, ez pedig jelentős gondokat okozhat. Nem mellékesen ezeket a területeket kedveli a vad, ami a vadkár kockázatát emeli jelentősen.

Négyes vetésforgó az egyik püski osztott parcellán. A kukorica és a napraforgó még lábon, a borsó és a durumbúza már nyáron értékelhető eredményeket is hozott – Fotó: Gribek Dániel

„Alapvetően az idei tavasz sem a minimum-till, sem a no-till technológiának nem kedvezett. Sportkifejezéssel élve rossz ütemben ugró gátfutóként gyakorlatilag tavasszal az összes akadályt levertük, és nagyon kellemetlenül éreztük magunkat, mivel az állomány igencsak rosszul indult. Arra nem volt forgatókönyvünk, hogy a száraz, hideg tavasz mit hozhat. A korábbi tapasztalataink pozitívak voltak, most viszont nagyon kemény, negatív élményeket szereztünk” – fejtette ki a szakember.

Nem könnyű, de a talaj érdekében megéri

Mindez Lajos Mihály szerint ki is jelölte a no-till és a min-till határát, ezen technológiák mellett ugyanis az állományok jobban megsínylették ezt az időszakot, mint a hagyományos művelési móddal vetett kukoricák, napraforgók. Ám a kezdeti nehézségek után, július folyamán jelentős változások zajlottak le a tavaszi vetésű növények életében, aminek következtében végül szép állományok alakultak ki.
„A kísérleteknek köszönhetően konkrét, számszerű formában ki tudjuk jelenteni, hogy a no-tilles parcellák a tél folyamán az összes pockot összegyűjtötték a területről, emiatt egy extra beavatkozásra volt szükség. Kelésben a művelt parcellák kicsit gyorsabbak voltak, de a különbségek aztán eltűntek. Az őszi növényeknél, a borsónál és a kalászosoknál, például a durumbúzánál minden kísérletben bőven statisztikai hibahatáron belül voltak a terméskülönbségek a négy ismétlés átlagában. Nem jöttek számszerű eltérések sem mennyiségi sem minőségi oldalról. Ez jó hír a no-till technológia vonatkozásában, hiszen ez nettó anyagi hasznot jelent az elmaradt műveletek miatt, de az eredmény legfőképp talajvédelmi szempontból nagyon érdekes. A no-till ugyanis véleményem szerint a legjobb, ha nem az egyetlen igazán jó megoldás a talajegészség szempontjából” – számolt be az idei tapasztalatokról Lajos Mihály.

A szármaradványokból, illetve azok hiányából jól látható a no-till (balra) és a min-till (jobbra) parcellák közötti határ – Fotó: Gribek Dániel

A megállapítások pedig nemcsak az őszi vetésűekre igazak, hiszen riportunk elkészítése óta a napraforgót is betakarították, ami szintén azt bizonyította, hogy termésmennyiségben és termésminőségben nincsen szignifikáns különbség a no-till és a min-till parcellák, valamint a hagyományos táblák között –szemben a költségekkel és a talaj védelmével, amiből a no-till jön ki nyertesen.

Generációváltás szilárd adatokon

Az no-till kísérletek eredményei Lajos Mihály számára különösen fontosak, hiszen a generációváltás árnyékában az üzemi területeinek fenntartható, ugyanakkor gazdaságos műveléséhez is folyamatosan keresi az új utakat.

„Nagyobb fiam már elkezdte a mezőgazdasági tudományok tanulását. Nagy az érdeklődése a szakma iránt, úgyhogy előbb-utóbb trónkövetelőként meg fog jelenni, és úgy érzem, hogy nekem a vártnál sokkal gyorsabban kell majd háttérbe vonulnom, mint ahogy szeretném. Ami egyértelműen látszik, hogy az az ideális helyzet, ami számomra megadatott, neki már nem lesz meg. Én nagyon jó munkaerő-bázissal és segítséggel, értékes munkatársakkal tudtam nekifogni akár a kutatási munkáknak, akár a termelésnek. Ezt a jövőben nem látom minden szempontból biztosítottnak. Az ő életének, jövőjének a megoldása lehet a no-till, amival kapcsolatban a tapasztalatszerzést mindenképpen el kell indítani. Ha öncélúan nézzük, hogy miért indítottuk el a kísérleteket, akkor az a generációváltás megalapozása, hogy számszerűsített alapokon történjen meg például a gazdaság esetleges áthelyezése a no-till rendszerbe” – tette hozzá beszélgetésünk végén az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője a püski határában, az egyik talajművelés nélküli kukoricatábla szélén.

No-till kukorica üzemi területen – sok érdekes és tanulságos tapasztalattal – Fotó: Gribek Dániel

Mindez tehát még a jövő, ám érdemes ezt az előrelátást jó példaként kiemelni, hiszen Lajos Mihály családi gazdaságát nem éri majd váratlanul a generációváltás, ami előbb vagy utóbb minden mezőgazdasági vállalatnál be fog következni. Hogy ez no-till-lel vagy anélkül történik meg, arra a következő évek tapasztalatai és a számszerűsített eredményei adják majd meg a választ. Az viszont egyértelmű, hogy az irány helyes, hiszen a fenntartható gazdálkodás évről évre egyre fontosabb lesz, amiben a talajvédelem is fontos szerepet kap.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Beporzó rovarok védelme

2024. március 1. 10:15

Vannak olyan növények, amelyek már ebben a kora tavaszi időszakban is virágoznak. Ha jelen van a táplálékforrás, akkor pedig megjelennek azok a rovarok is, amelyek e növények nektárjával táplálkoznak és közben elvégzik azok beporzását is.

Elképesztő, mennyi erdei fülesbagoly telel át Magyarországon

2024. február 25. 12:10

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly-csapatok országos felméréséhez január végén.

Hogyan kerüljük el a kistavak elszigetelődését?

2024. január 5. 11:10

Az élőhelyek fragmentációja egyre növekvő globális fenyegetést jelent a természetes ökoszisztémákra, amelynek mérséklése és visszafordítása napjaink egyik legnagyobb kihívása a biodiverzitás megőrzése tekintetében is.

2,5 millió facsemetével gazdagodott a Pilisi Parkerdő

2023. december 25. 08:10

A Pilisi Parkerdő saját erdőfelújítások és erdőtelepítések, valamint megbízásos munkák során 2023-ban 2,5 millió facsemete ültetésével erősítette és gyarapította Budapest, illetve tágabb környékének legfontosabb klímavédelmi és rekreációs zöld infrastruktúráját, az erdőket.

A recessziós félelmek miatt csökkent a szójabab ára

2022. október 6. 06:36

Európában a malmi búza és a takarmánybúza kurzusa is pluszban zárt, míg a kukorica és a repce kurzusa árcsökkenést hozott.

Minden más hibridet legyőzött a KWS KASHMIR

2021. január 10. 12:06

2020-ban is jól szerepelt a KWS KASHMIR kukoricahibrid Somogy megyében. A nettó terméshozam 10,83 tonna/hektár lett, ami Hársházi Péter családi gazdaságában meggyőző eredménynek számít.

Magasabb kukoricatermés-becsléseket vár a piac

2021. szeptember 9. 06:18

Európában a malmi búza és a takarmánybúza olcsóbb lett, de a kukoricáért és a repcéért többet kellett fizetni.

Eladói fölénnyel indult a hét a terménypiacokon

2022. június 21. 06:36

Párizsban a malmi búza értéke 3,25 euróval a tonnánkénti 388,25 eurós szintig csökkent a következő, szeptemberi határidőre.