Érésidő szempontjából mely kukorica hibrideket érdemes választaniuk a gazdáknak Magyarországon, ha stabil, netán kiemelkedő termésmennyiségre és -minőségre vágynak? Erre adott választ egy közelmúltbeli előadás.
Milyen tényezők befolyásolják leginkább a kukorica termésmennyiségét és -minőségét? Erre a kérdésre is választ adott Kakuszi-Széles Adrienn, a Debreceni Egyetem intézetvezető egyetemi tanárának előadása, amely a Stresszkezelés a mezőgazdaságban című konferencián hangzott el. A rendezvényt a Magro.hu szervezte a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán február közepén.
A professzor asszony is kiemelte, hogy a klímaváltozás kedvezőtlenül hat a növények élettani folyamataira is, különösen a termésmennyiségre és -minőségre. Ezért kell létrehoznunk olyan technológiai fejlesztéseket, amelyek révén a szélsőséges időjárási körülmények mellett is termésstabilitás, vagy akár hozamnövelés érhető el, természetesen szem előtt tartva a környezetvédelem szempontjait.
A KWS FORTURIO adta a legmagasabb termést – messze megelőzve a teljes mezőnyt – a teljes kísérletben, 20,05 t/ha nettó terméssel és 16,98%-os betakarításkori szemnedvességgel. A kísérletben szerepeltek még a KWS OLTENIO és KWS GIRO hibridek, melyek szintén előkelő helyeken végeztek. A részletekért KATTINTSON A KÉPRE!
„Évről évre egyre nagyobb kihívásnak tűnik mindez, ám a tartamkísérletek fontos segítséget nyújtanak” – emelte ki Kakuszi-Széles Adrienn. Ő a Debreceni Egyetem látóképi kísérleti telepén kezdett néhány éve nitrogén alap- és fejtrágyázás kísérletet, amelyben 5 eltérő éréscsoportú kukorica hibridet vizsgálnak öntözött és öntözetlen körülmények között. A növények kapnak egy kontroll 60 és 120 kg N-alapműtrágya dózist, majd 6, illetve 12 leveles fejlődési fázisban még plusz fejtrágyaként 30-30 kg N-dózist is.
Egy vetésidő-kísérletben pedig a Magyarországon termesztett hibrideket tesztelik, korai, optimális és kései vetésidőben. Szerencsés helyzetben vannak, hiszen egyedi, precíziós méréseket képesek végezni, ami nagyban segíti a még pontosabb kutatási eredmények elérését.
A középérésű a nyerő
A vetésidő talán az egyik legvitatottabb technológiai elem, amelynél nagyon nehéz egyértelműen meghatározni az optimális értéket. A Debreceni Egyetemen háromféle vetésidőt vizsgáltak három különböző évben, három eltérő éréscsoportú hibriddel, és azt tapasztalták, hogy mindhárom évben eltérő termésmennyiséget produkáltak a hibridek az időjárási körülmények miatt.
„Ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy a középérésű hibrideket érdemes leginkább termeszteni, hiszen három év alatt ezek adták a legnagyobb termést a legkisebb termésingadozással.
Vagyis nem érzékenyek a vetésidőre, ami a termelők számára igen hasznos információ. Így ugyanis ki tudják várni velük a megfelelő talajhőmérsékletet, talajnedvességet, tehát április 4-től május 10-ig bármikor el tudják azokat vetni” – mutatott rá Kakuszi-Széles Adrienn.
Arra is választ kerestek, hogy a vetésidő miként befolyásolja a kukorica végső beltartalmát, szemminőségét, fehérje- és olajtartalmát. Azt tapasztalták, hogy késleltetett vetésnél, amikor a napi hőmérséklet már magasabb, a kumulatív növekedési foknap (GDD) viszont alacsonyabb, akkor a kukoricaszem fehérje- és olajtartalma növekedett. A vetésidő pontos megválasztása tehát nemcsak a termés mennyiségét fogja meghatározni, hanem a minőségét is.
(Fotó: M Ameen/Pixabay)
