Növénytermesztés
Fizetett tartalom

Technológiai fejlesztési lehetőségek napraforgónál

Agrofórum Online

Az elmúlt 30-40 évben relatíve leggyorsabb ütemben az olajnövények termesztése bővült mind hazánkban, mind a világon. Ennek oka az, hogy az olajnövényeknek nemcsak a megtermelt mennyisége iránt nőtt meg az igény, hanem a felhasználási körük is egyre diverzifikáltabb lett.

Napjainkban elképzelhetetlen az egészséges humán táplálkozás a növényi olajok nélkül, a gyártás során keletkező melléktermékeket egyre növekvő mértékben használja fel az állattenyésztés. A hagyományos iparágak (bőr-, textil-, nehézipar stb.) mellett rengeteg egyéb ipari területen a növényi olajok nélkülözhetetlen szerepet játszanak.

A korszerű, környezetkímélő közlekedésben már napjainkban – de még sokáig a jövőben is – fontos szerepet játszanak a különböző növényi olajok mint a biodízel előállítás alapanyagai. Ezen fő felhasználási területek mellett számos egyéb hasznosítási területét említhetnénk az olajnövényeknek (zöld- és egyéb takarmányok, méhlegelők, zöldtrágyák stb.).

Nem véletlen tehát, hogy az olajnövények mind a világ (~20%), mind a hazai szántóföldi növénytermesztésben (~20%) meghatározó jelentőségűek a gabonanövények mellett. Érdemes abba is belegondolni, hogy a hazai legfontosabb olajnövények (napraforgó, repce) együttes vetésterülete eléri, vagy bizonyos években meghaladja a két legfontosabb gabonanövény (búza, kukorica) vetésterületét.

Hazai trendek

A magyarországi napraforgótermesztés jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Az 1980-as éveket az akkori viszonyok között jó termésátlag (~2,0 t/ha) és minimális termésingadozás (~15%) jellemezte.

Az 1990-es években a közismert – politikai, gazdasági, társadalmi, földtulajdoni stb. – okok miatt a termésátlagok jelentősen csökkentek (~1,7 t/ha), a termésingadozás pedig több mint háromszorosára (~55%) nőtt, annak ellenére, hogy a napraforgót kifejezetten extenzív technológiával termeszthető növénynek tartották.

A 2000-es években megkezdődött a napraforgó termésátlagainak jelentős növekedése (~2,2 t/ha) és a termésingadozás mérséklődése (~38%), ami a 2010-es években kedvező módon tovább folytatódott (~2,7 t/ha, ~33%).

A 2021. és különösen a 2022. év aszályos időjárása és kedvezőtlen országos termésátlagai rámutattak arra, hogy a napraforgó ökológiai termésstabilitása, adaptációs képessége ugyan meglehetősen jó, de a nagyobb terméspotenciálú, új, korszerű hibridek ezen tulajdonsága nem korlátlan, valamint arra is felhívták a termelők és kutatók figyelmét, hogy számos hiányosság, javítanivaló van a napraforgó termesztéstechnológiájában.

Vizsgáltuk a két legnagyobb őszi betakarítású, kapás növényünk ökostabilitását az országos termésátlagok felhasználásával a 2000-2022. évek között. Az ezen periódusban elért termésmaximumot összevetettük az időszak termésátlagával és a kifejezetten aszályos évek átlagterméseivel.

Az összehasonlítás eredménye azt mutatta, hogy míg a termésmaximumhoz képest a teljes periódus terméseredménye mindkét növény esetében közel azonos mértékben csökkent (napraforgónál -22%-kal, kukoricánál -27%-kal), addig az aszályos évek terméscsökkenésében lényeges különbség volt a két növény között (napraforgó -31%, kukorica -50%).

Azaz a napraforgó lényegesen kedvezőbb ökostabilitást mutatott, mint a kukorica, annak ellenére, hogy a nagy teljesítményű új hibrideknél mérséklődés tapasztalható.

Dr. Pepó Péter

Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytudományi Intézet

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2023. novemberi számában olvasható.

KATTINTSON!

Különböző talajok eltérő vízellátottságának hatása a kukorica és a szemes cirok kezdeti fejlődésére

2025. április 14. 16:10

A globális éghajlatváltozás következtében az extrémitások és stresszhatások a tenyészidőszak bármely szakaszában megjelenhetnek, megnehezítve ezzel a kukorica sikeres és gazdaságos termesztését.

Az őszi káposztarepce magyarországi termesztéshanyatlása, és ami a háttérben meghúzódik

2025. április 9. 11:10

A repcéhez kötődő magyarországi termesztési hajlandóság hanyatlása egyértelműen a termelésbiztonságot veszélyeztető tényezőkre vezethető vissza.

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

Első lépések a magasabb napraforgó termések felé vezető úton

2021. január 27. 12:50

Már a hibrid választásnál tehetünk azért, hogy maximalizáljuk a napraforgó termésünket. A sikeres napraforgó termesztés egyik legfontosabb eleme a hibrid választás. Az ökológiai tényezők bonyolult rendszere határozza meg, hogy egy hibrid - állomány szinten - a tenyészidőszak során, mennyit tud realizálni a genetikai terméspotenciáljából.

Olajozottan az olajosmag piacról

2019. március 12. 15:37

Nem nehéz előre jelezni azt, hogy az olajosmag- és szójaszektor jelentősége tovább fog-e erősödni a magyar mezőgazdaságban. Az azonban, hogy ez milyen sikerrel fog történni, sok tényező függvénye. Az egyik ilyen mindenképpen az időjárás, a második a piac, hiszen az árakban megnyilvánuló motiváció döntő tényező a fejlesztések ütemének kialakításában. A harmadik tényező a technológia további, előrejelzésünk szerint gyors fejlődése. A genetikában, a precíz technológiában rejlő lehetőségek sokat lendíthetnek a hozamokon, de ez vajon elég ahhoz, hogy versenyképes maradjon a szektor?

Új megoldás 2021-ben a napraforgó állományszárítására

2021. június 29. 08:28

A napraforgó területe 600-700 ezer hektár között változik Magyarországon, ezzel a 3. legnagyobb területen termesztett kultúrnövényünk. Állományszárítása fontos elem a termesztéstechnológiában.

BASF napraforgó hibridek – Acordis® CLP és az InSun® 222 CLP

2021. február 1. 12:13

A BASF 2020-ban vezette be a piacra első napraforgó hibridjeit. A termelők részéről tanúsított kedvező fogadtatás hatására idén egy újabb hibriddel, az InSun® 222 CLP-vel bővült a termékpaletta, mely egyben a BASF napraforgó hibridjeinek jövőbeni márkanevét is bemutatta.