A szántóföldjeinken megtermelt különféle termények csak akkor jelentenek bevételt és remélhetőleg jövedelmet is, ha azokat értékesíteni tudjuk. Sajnálatos módon jó néhány károsító ugyanazokat a betárolt, raktárakban pihenő javakat tekinti élelemforrásnak, amelyeket a gazdálkodók áruba szeretnének bocsátani.
A vevők – főképp a jelenlegi piaci helyzetben – viszont nem rajonganak a raktári károsítókkal szennyezett árualapokért. Ennél fogva a különféle károsítókkal fertőzött tételek igen jó eséllyel forgalomképtelenné válnak, azaz a termelő nyakán maradhatnak.
Szélsőséges időjárás, ideális körülmények a kártevőknek
A jelenlegi időszakban a kinti időjárás durva hőmérsékleti kilengései és a nagyobb mennyiségű, igencsak változatos formában érkező csapadék mennyiség nagyban segítheti a kártevőket, ugyanakkor lehetetlenné teheti az ellenük való védekezést. Most tényleg nagyon „észnél kell lennie” a raktározott termények egészségi állapotáért felelős szakembereknek.
Beázás és kondenzáció: a raktár csendes ellenségei
A víz jelenléte a raktárakban semmilyen formában sem kívánatos. Viszont a szélsőséges időjárási helyzetek gyakorta okozhatnak sérüléseket a tetőn, amelyen keresztül beázhat a raktározott termény is. Szintén gyakori jelenség, hogy a jéghideg tetőszerkezeten kicsapódik a benti, valamivel melegebb levegőben levő nedvesség, amely néhány helyen lecsöpögve kondenzációs eredetű ázáshoz vezethet.
Csírázás és hőképződés – jelzés a kártevőknek
A raktározott szemes termények a víz hatására könnyedén csírázásnak indulhatnak. Ez ráadásul hőtermelő folyamat, amely – sokszor eleinte általunk nem is érzékelhető – olyan illatanyagok felszabadulását is eredményezi, amely rendkívül vonzó a különféle kártevők számára. Ezek a jószágok ugyan szinte mind melegkedvelők, de a tél végén azt a napi pár órás meleg periódust is képesek kihasználni ahhoz, hogy egy beázás miatt kialakult „terített asztalhoz” odaférkőzhessenek.
Tele raktárak, nem ideális körülmények
A gazdálkodók raktárai jelenleg még tele vannak a 2025. évi termésből származó terményekkel. Meglehetősen sok raktárról elmondható, hogy a raktározás számára finoman fogalmazva sem ideális. Éppen ezért sok helyen megtalálhatóak jelenleg is a különféle kártevők. Lehet, hogy a hidegben inaktívak, de már puszta jelenlétük elegendő ahhoz, hogy a megtermelt árualap értékesítését lehetetlenné tegyék.
Előrelátás nélkül nincs gyors értékesítés
Ahhoz, hogy egy esetleg felbukkanó vevőt ki tudjunk szolgálni és ne kelljen várni a kiszállítással a fertőzés és a mentesítés miatt akár hosszú heteket is, nem árt némileg előre gondolkodni és amit lehet, azt mielőbb megtenni. Mindenképpen célszerű felmérni a beraktározott termények fertőzöttségét. Ahol bármely okból gyanús (ázott, csírázott, stb.) foltot találunk, azt azonnal távolítsuk el.
Egyidejűleg keressük meg a károsodás okát és mielőbb szüntessük is meg. Ha pl. egy beázás folyamatos, akkor az általa tönkretett gabona eltávolítása csak szélmalomharc lesz és előbb-utóbb valamilyen kártevő biztosan meg is fog ott jelenni.
Nem mindegy, milyen kártevővel állunk szemben
Ha kártevők jelenlétét észleljük, mindenképpen érdemes megnézni, hogy milyen fajok okozzák a problémát. A leggyakoribb gabonazsizsik (Sitophilus granarius) a termény halmokon kívül nem lelhető fel.
A lisztbogarak (Tribolium spp.), illetve a különféle molyok ugyanakkor kiválóan repülnek és igen jó eséllyel a raktár szerkezeti elemei közt megbújva található a populációjuk egy része. Ilyenkor a gázosítást mindenképpen ki kell egészíteni egy inszekticides felületkezeléssel is, amelyet permetezés, vagy ködképzés útján lehet kivitelezni.
Miért lehet hatástalan a téli gázosítás?
A jelenlegi időszakban arra mindenképpen fel kell készüljünk, hogy a gázosítás útján történő fertőtlenítésnek kémiai és biológiai akadályai is lehetnek, amelyek a téli hideg miatt akadályozzák a munkát. Hidegben a gáz fejlődése a kijuttatott készítményekből olyan lassú lehet, hogy a hatásos koncentrációt lehet, hogy sosem éri el. Ekkor a gázosítás biztosan hatástalan lesz. Maguk a kártevők is jóval lassabban lélegeznek, „nem veszik fel a gázt”, ez által pedig túlélhetik a kezelést.
Sajnos a januári szélsőségesen erős fagyok során sok raktárban a termény halmok teljesen átfagytak. Kint hiába van már esetleg melegebb, a több száz, netán több ezer tonnás garmadák hőkapacitása iszonyatosan nagy. Hetekbe telhet, mire elérik azt a hőmérséklet tartományt, ahol már a gázosítás kellő biztonsággal végrehajtható. A fizika törvényeit nem célszerű áthágni, még akkor sem, ha egy vevő „rágja a fülünket” naponta a mielőbbi szállítás miatt.
A túl gyors melegítés kockázatai
A termények felmelegedését ne siettessük! A kinti melegebb, de vízzel telített levegővel történő, túlzásba vitt szellőztetés során a még esetleg fagyos garmadák felszínén könnyedén kialakulhat kondenzációs pára kicsapódás. Ez olyan mértékű is lehet, amely beindíthatja a termény csírázását.
Pár mázsányi súly növekményért (ezt megköti a termény a levegő víztartalmából) ne kockáztassuk a betárolt áru minőségének romlását, a kártevők megjelenését és a nem éppen olcsónak mondható terményfertőtlenítés szükségességét!
A képek a szerző felvételei.
