A különféle mezőgazdasági eredetű termények élete az őket előállító gazdaságban nem ér véget a betakarítással. A szántóföldön megtermelt terményeket az értékesítésig valahol raktározni kell. A „kombájn mellől” történő értékesítés általában meglehetősen nyomott, alacsony árakon történik, amely a gazdák számára legfeljebb kényszerű megoldás lehet az akut pénzügyi gondok kezelésére. A megtermelt árualapot tehát a legtöbb gazdálkodónak raktároznia kell.
Viszont a raktározás ideje alatt különféle speciális, a raktári körülményekhez már évezredek óta alkalmazkodott kártevők serege támadhatja meg a terményeket. Jogszabály által tiltott a raktári kártevőkkel fertőzött termények szállítása, bár ezt „ terményínséges” évjáratokban sok vevő nem igazán tartja be. Viszont aki betartja, az nem lesz hajlandó megvenni a növényi produktumot némi „állati fehérjével kiegészített” formában. A raktári kártevők legfőbb vonzódása sok esetben a nedves, ázott, csírázásnak indult termény. Ennek megfelelően ezt az állapotot mindenképpen el kell kerülni.
A kelleténél több víz okozta gondok
A raktározás során a legtöbb esetben a szükségesnél több víz jelenléte a raktározott terményben, vagy annak felületén okozza a legnagyobb problémákat. A víz megjelenése a már nyugalmi állapotban levő termények jelentős részénél csírázást indít el. Ez olyan, az emberi orral sokszor nem is érzékelhető anyagok felszabadulásával is jár, amely akár kilométeres távolságról is odavonzza az éhes kártevőket. Ezek jelentős hányada jól repül, igen mozgékony. De a repülésre képtelen gabonazsizsiket (Sitophilus granarius) sem kell félteni, mivel kitűnő gyalogló lévén akár 800-900 méterről is megtalálja a raktár azon pontját, ahol valamiért csírázásnak indult a betárolt termény.
Az esetek túlnyomó részében a kelleténél több víz okozhat bonyodalmakat. Egy raktár alapvetően ázhat, nedvesedhet felülről, alulról, sőt akár még belülről is! Mindegyik forma veszélyes, de az utóbbi kettő nehezebben észlelhető. Ekkor nem igazán van már lehetőségünk a megelőzésre, csak a kár mérséklésére és a kártevő jószágok elpusztítására. Pedig sokkalta olcsóbb és hatékonyabb lenne a megelőzés.
A fentről ázás gondja szinte a legegyszerűbb! Ha nyílás van a tetőn, azt ki kell azonnal javítani. A vödrök, lavórok, fóliával bélelt kis „medencék” használata kerülendő! Ha gázosításra lesz szükség, akkor ezeket a vizes helyeket mind fel kell számolni! Ne feledjük: a gázosító szerek vízzel érintkezve elszabaduló kémiai reakciót, akár robbanást is okozhatnak!
Veszélyesebb és sokkal nehezebben vehető észre, ha egy raktár alulról ázik. Ekkor általában a környező talaj szintje az elmúlt évek során annyira megemelkedett, hogy a raktár padlójának szintje fölé emelkedett. Ez akár még fél méteres is lehet. Hiába védi esetleg övárok a raktárat, a beton kapillárisain a víz szép csendesen eljut a padlózat szintjéig. Ezt egy telepakolt raktár esetében nagyon nehéz észre venni. A megoldás csak a környező talajszint, akár az utak szintjének drasztikus lesüllyesztése lehet.
A raktárak belülről ázása egy meglehetősen komplex jelenség. Alapvetően minden termény lélegzik és párologtat is a raktározás során. Ugyanakkor a száraz termények higroszkóposak is! Olyan esetekben, amikor a termény víztartalma (főleg melegebb betárolt terményeknél) túlzottan magas, akkor a párologtatás is nagymérvű lehet. Egyes raktárak, pl. a kereszthajós, horizontális jellegű raktárak tipikus problémája ez. A termény párologtat, de az adott helyen a pára a szinte nulla légcsere miatt nem tud eltávozni. Itt egy minimális áramfelvételű ventilátor is hatékony segítség lehet.
A kondenzációs, azaz a raktár belső terében képződött pára is okozhat beázásra emlékeztető tüneteket! Ha a meleg, páráslevegő érintkezésbe lép a tetővel, amely hajnalban általában kellően hideg, akkor a felesleges víz ot kicsapódik. A legtöbb mezőgazdasági raktár teteje úgy van kialakítva, hogy a belül kicsapódó vízcseppek a tető belső felületén végig tudnak folyni és csak kint csepegnek le. Igen ám, de lehet, hogy egy rosszul levágott csavar, vagy szegecs vége pont megszakítja a kicsapódott vízcseppek útját! Ekkor pont olyan foltszerű beázás lesz, mintha lyukas lenne a födém. Az ilyen problémát egy flex alkalmazása gyorsan megoldja. Csak észre kell venni!
Ha kevés a víz
Az idei, erősen aszályos évben – akármilyen furcsa is – a termények extrém alacsony víztartalma is okozott problémákat a termények fertőtlenítése során. A termények gázosítása alkalmával ugyanis valamilyen fém (alumínium vagy magnézium) foszfid hatóanyagú készítményt osztunk el minél egyenletesebben a fertőtlenítendő terményben. Ekkor alapvetően két dologtól függ a kártevők kiirtásának sikeressége.
- A gáztér izolációjának tökéletessége, illetve az, hogy a hőmérséklettől függően milyen ütemben fejlődik a toxikus hatást kiváltó foszfin gáz. A gáz fejlődése a van’t Hoff törvény értelmében a hőmérséklettől exponenciális mértékben függ. A jelenlegi körülmények között ez nem jelent problémát.
- A gáz fejlődéséhez mindenképpen vízre, a levegő páratartalmában levő vízre van szükség! Az idei nyár során több gázmester kollégám találkozott azzal a problémával, hogy a „Kijuttatott gázosító szerek nem működtek el”. Azaz a fejlődő gáz hiánya miatt a fertőtlenítés sok esetben sikertelen lett. Ezt pedig a víz hiánya idézte elő!!!
Az ilyen problémák erdője a különféle termények, de főleg az őszi kalászosok szélsőségesen alacsony víztartalma. Egy adott érték, átlagosan 9-10% nedvességtartalom alatt a gabonák igenis higroszkóposak! Azaz képesek a levegő nedvesség tatalmából vizet visszanyerni. Ez annyiból érdekes a fertőtlenítés során, hogy ha a gáz át nem eresztő fólia alatti légtérben nincs elegendő víz a légtérben (amelyet a gabona higroszkópossága csak csökkent!), akkor a kártevők elpusztításához elegendő mérgező gáz sem tud kifejlődni! Ez a fertőtlenítés sikertelenségéhez vezethet.
A probléma könnyedén orvosolható. Ha szélsőségesen alacsony a termény víztartalma, akkor néhány vizes, motoros háti permetezővel végzett felületi nedvesítés megoldja a gondot! Arra mindenképpen ügyelni kell, hogy ez a vízpótlás ne veszélyeztesse a gázosítás biztonságos voltát. Ezt a feladatért felelős gázmester amúgy is ellenőrzi! Ami fontos, ha netán a gazdaság növényvédelemért felelős szakembere végezné el a fertőtlenítést, mivel rendelkezik érvényes gázmesteri működési engedéllyel, akkor figyeljen egyrészt a szélsőségesen száraz termény okozta problémára, részben pedig kerülje el a probléma megoldására hozott intézkedés kockázatát.
A képek a szerző felvételei.
