A szőlő és bortermelésben mindig nagy hangsúlyt kap az évjárat szerepe. Vannak kimagaslóan jó évjáratok és kevésbé emlékezetesek. Így van ez a szőlővédelemben is, vannak könnyű, vagy könnyebb évek, de aztán jöhet olyan év, amikor nagy odafigyelés kell, hogy egészséges maradjon a termés.
Az évjárat és a szőlővédelem milyensége sokszor kölcsönös viszonyban vannak egymással, de nem feltétlenül van ez mindig így. Lehet növényvédelmi szempontból nehéz év is jó évjárat, és fordítva. Hogy milyen lesz a 2023-as év a vegetáció közepén, még nehéz megítélni, de hogy az eleje nem volt könnyű, az már látszik. Sok borvidéken a peronoszpóra és a lisztharmat fertőzési erély egyszerre jelentkezett, és ez nagyobb odafigyelést igényelt a termelőktől. Egy biztos, ahogy a sakkban is mondani szokták, „miden a végjátékban dől el”. Talán ezért sem felesleges már ebben az időszakban olyan kórokozóról, azaz a szürkepenészről gondolkodni, ami általában a vegetáció második felében, főleg az érés időszakában károsít.
A botritisz sok gazdanövényes kórokozó, és ebben jelentősen eltér a peronoszpórától és a lisztharmattól, amelyek életfolyamatai csak a szőlőhöz kötődnek (egygazdás kórokozók). A szürkepenész járványok kialakulását ez jelentősen befolyásolja. Ennek az az oka, hogy addig, amíg a lisztharmat vagy a peronoszpóra felszaporodása a szőlőn történik, és sokszor a járvány kialakulásának 18-20 hónapos előzménye van, addig a botritisz esetében a járvány kifejlődéséhez 15-20 nap is elegendő. A botritisz felszaporodása ugyanis nyár elejétől elsősorban más növényeken történik meg, ezért a fertőzőképes konídiumtömeg szinte állandónak tekinthető. Optimális környezeti feltételek kialakulásakor a betegség gyorsan berobban és általában nem gócszerűen, hanem egyenletes eloszlásban, illetve a fajtaérzékenységnek megfelelően jelenik meg az ültetvényben. Az erős fertőzés kialakulását minden segíti, ami a magas páratartalmat emeli, illetve állandósítja a fürtök környezetében (zárt lombozat, mélyfekvés), vagy sérülést okoz a bogyókon (jégverés, szélverés, rovarkártétel). A bogyók rothadása akkor a leggyorsabb, ha 10-15 napos esős időszak, magas relatív páratartalom és viszonylag alacsony, 16-18 °C fokos átlaghőmérséklet alakul ki, mert a gomba enzimaktivitása ekkor a legmagasabb. A betegség lefolyása az érzékeny vékonyhéjú fajtákon különösen gyors, és néhány nap alatt képes megsemmisíteni, vagy elértékteleníteni a termés nagy részét.
A Bayer idén bevezetett új biológiai növényvédő szere, a Serenade ASO nemcsak új lehetőséget jelent a szürkepenész elleni védekezésben, hanem részese lehet egy új szemléletváltásnak is, mind a rezisztencia-kezelésben, mind az ökológiai, valamint a hagyományos védekezésekben. A Serenade ASO hatása ugyanis nem egy szintetikusan előállított hatóanyag biokémiai blokkoló hatására épül, hanem egy fermentációs folyamat végtermékeinek komplex hatásán alapszik. Az irányított és szigorúan ellenőrzött folyamat végterméke a Bacilus substilis (Bacillus amyloliquefaciens QST 713 törzs) baktérium spórái, azonban a termék a fermentáció folyamán a baktérium által termelt egyéb baktericid és fungicid hatású vegyületeket is tartalmaz. A készítmény kijuttatása után a mikroorganizmus felszaporodik a növényi felületen és egyrészt kompetíciós partnerként viselkedik a botritisz gombával szemben, másrészt gombaölő hatású vegyületeket termel. Mivel hatása több oldalú ezért a rezisztencia-kezelés szempontjából is fontos termékké válhat az elkövetkező években. Egy vegetáció alatt négy alkalommal használható. Számos hagyományos és ökológiai készítménnyel tankombinációban egy menetben is kijuttatható (még bizonyos rézkészítménnyel is). A Serenade ASO felhasználása élelmezés-egészségügyi várakozási idővel nincs korlátozva, de borszőlőben a szüret előtti utolsó permetezés befolyásolhatja az erejedési folyamatot. Szőlőben a virágzás kezdetétől az érési időszakig használható fel, ami szinte az egész vegetációs időszakot felöleli. Ez lehetőséget ad arra, hogy könnyen beilleszthető legyen egy adott ökológiai, vagy hagyományos kémiai védekezési technológiába.
A botritiszt a növényvédelmi mikológia az egyik leggyorsabban rezisztenciát kialakító kórokozóként tartja számon. Ebből a szempontból is jó stratégia, ha egy hagyományos technológiában régóta alkalmazott jól bevált készítmény hatását a Serenade ASO hatásmechanizmusával, rezisztencia-törő tulajdonságával egészítjük ki. Ilyen régóta megbízhatóan alkalmazott készítmény a Teldor. 1998-as bevezetése óta hatóanyaga a fenhexamid fontos szerepet tölt be a botritisz ellen alkalmazható hatásmódok között. Ennek két fő oka van. Az egyik, hogy a Teldor-ról hamar kiderült, hatástartama az egyik leghosszabb, a másik, hogy egyedi hatásmechanizmussal rendelkezik – bár ezt bevezetésekor még csak sejtették. Az utóbbi néhány évben a kutatás eredményeként kiderült, hogy a Teldor hatóanyaga, a fenhexamid a szürkepenész ergoszterol bioszintézisét gátolja és bár ez a hatásmechanizmus más gombák (pl. lisztharmat) ellen alkalmazott hatóanyagoknál is jelen van, de a szürkepenész ellen mind a mai napig csak két fungicid hatóanyag rendelkezik ezzel a hatásmechanizmussal. A kutatóknak egyértelműen az a véleménye, hogy a szürkepenész rezisztenciájának kialakulása nagyban csökkenthető egy pontos fungicid permetezési programmal, különösen, ha a hatásmechanizmusok távol állnak egymástól. Ez a Teldor és a Serenade ASO esetében eleve adott. A Teldor egy vegetációban háromszor alkalmazható ez jó illeszkedik a Serenade ASO négyszeri felhasználhatóságához. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ilyen sokat kell alkalmazni a készítményeket egy vegetációban, hiszen általában ez évenként egy-két alkalomnál nem jelent többet. Ez csak egy rugalmasságot jelent, hogy rotációban, vagy tankkombinációban más hatóanyagokkal is beilleszthetőek bármilyen jól bevált permetezési programba.
Bayer Crop Science
További információ: agro.bayer.co.hu
