Talajélet
Fizetett tartalom

A baktériumos talajoltásról

Először is felmerül a kérdés: miért szükséges úgynevezett hasznos mikrobákat oltani a termőtalajokba? Azért, mert számos stressz éri a talajéletet, ezért a jótékony mikroorganizmusok száma csökken és fajgazdagsága is elszegényedik.

A talajműveléssel, forgatással az aerob (levegős) és anaerob (levegőtől elzárt) környezeti körülmények megváltoztatása, a vegyszerek használata (például talajfertőtlenítők, gyomirtók), az okszerűtlen műtrágyázás hozzájárulnak a talajélet csökkenéséhez.

De nemcsak az intenzív művelés okozza a talajpusztulást, hanem a klímaváltozás káros hatásai is gyorsítják a degradációt. Az utóbbi évtizedben egyre gyakrabban tapasztaljuk meg a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, a hosszú ideig tartó csapadékhiányt, az aszályt, a magas hőmérsékletet.

Egyes kutatások szerint a talajbaktériumok száma mintegy ezerszer kevesebb, mint az optimális állapot.

A sérült talajélet már nem tudja ellátni jól a megfelelő tápanyagszolgáltatást, a talajszerkezetépítést, a növények védelmét a patogén gombák ellen. Nem működnek jól a lebontási folyamatok és tarlón maradnak a szármaradványok, amelyeken az egyik leghatékonyabb cellulózbontó patogén gomba, a fuzárium szaporodhat el.

A talajban lévő élet lassú elhalásával elindulhat egy degresszív, visszafordíthatatlan folyamat és elérkezik az a pont, amikor már a talajok romlása megállíthatatlan. Eltűnik a termőréteg, elsivatagosodhat és terméketlenné válik a terület.

A talajoltó baktériumkészítményekben olyan hasznos tulajdonsággal rendelkező törzsek vannak, amelyeket a talajokból izoláltak, szelektáltak. Hatásukra élénkül a talajélet és ennek eredményeként terméstöbbletet, jobb minőséget, talajszerkezet-javulást és egészséges növényállományt tapasztalhatunk meg.

Cserepes, terméketlen talaj
1. kép: Cserepes, terméketlen talaj (Forrás: freepik.com)

Ha egyszer már kijuttattuk a baktériumkészítményeket, akkor miért kell minden évben, szezonban megismételni?

Az intenzív művelésű termőtalajok folyamatos stressz alatt vannak a vegyszerezés, a műtrágyahasználat és a klímaváltozás káros hatásai miatt. Így mindig gyérülnek a hasznos mikrobák is. Ezért javasolt újra és újra kezelni a talajokat mikrobiológiai készítményekkel.

Mi történik talajoltás után a különböző baktériumtörzsekkel? 

A megfelelő dózisban és javasolt vízmennyiséggel elegyített baktériumkészítmény kipermetezésre kerül, majd rövid időn belül a talajba történő forgatásra. Erre azért van szükség, mert a talajbaktériumokat a talajból izoláltak, majd szelektálták, ezért ott érzik jól magukat.

Óvni kell őket a kiszáradástól és az UV sugárzástól. Ha kedvezőek a körülmények, elkezdenek szaporodni. Stresszhelyzet esetén egyes baktériumok spórát képeznek és így vészelik át a számukra kedvezőtlen időszakot.

Más baktériumok ún. poliszachariddal (nyálkaburokkal) veszik körbe magukat vagy az egyéb baktériumkolóniákat, védve a különböző stresszhelyzettől (pl. szárazság, kedvezőtlen pH vagy sótartalom stb.). Ezeket a baktériumokat helpereknek, segítőknek hívjuk.

Számos vizsgálat bizonyította, hogy a talajba került baktériumok a növények jelzései alapján szaporodnak fel a gyökérkörnyezetben, mégpedig akkor, amikor szükséges. Megfigyelték, hogy pl. a kukorica címerhányása előtt a foszforfeltáró baktériumok szaporodnak fel a rizoszférában. A foszforfeltáró baktériumok támogatják a növényt a tápanyagfelvételben és -ellátásban, ezért pl. cukrokat, vitaminokat szolgáltat a növény. Ez egyfajta szimbiózis.

Az is érdekes, hogy a védtelen csíranövény közvetlen környezetében a talajban jelentősen felszaporodnak a patogén gombák elterjedését gátló baktériumok (sziderofort termelnek), hogy megvédjék a betegségektől a még fiatal növényt.

A gyökérkörnyezetben aktív a talajélet
2. kép: A gyökérkörnyezetben aktív a talajélet (Forrás: saját felvétel)

Szakmai együttműködő partnerek:

Magyar Mikrobiológiai
Társaság Alapítványa

Hogyan kapcsolódik a növényi maradványok szakszerű lebontása a humuszképződéshez?

A humuszképződés nem csupán a talaj termőképessége szempontjából kulcsfontosságú, hanem a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is fontos szerepet játszik.

7 növény, amelyek új életet lehelnek a talajba

2025. június 29. 11:10

A kert talajának állapota kulcs a sikerhez. Ezek a növények szépek és észrevétlenül javítják a talaj szerkezetét és termőképességét is.

Egészséges talaj, növény, és klíma: nagyobb teljesítőképesség + videó

2025. május 20. 16:10

A rendezvényen, melyet tavasszal rendezett meg a Profeed, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a talaj, talajegészség, tápanyag-utánpótlás, vízmegtartás és növényegészség kerültek górcső alá.

Talajélet: összefüggések a talajélet-javítás mentén

2025. május 4. 05:40

A talajélet a talajban élő mikroorganizmusok - baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek -, valamint makroorganizmusok, például földigiliszták, rovarok tevékenységét foglalja magában.

Tudományos érdekességek a növények és a mikrobák kapcsolatáról

2025. március 27. 16:10

Már a magokban is ott vannak a hasznos mikrobák, amik kulcsszerepet játszanak a csírázásban, a tápanyagfelvételben és a stressztűrésben.

Miért hagyja veszni talajának termőképességét?!

2021. október 7. 09:05

A szántóföldi termesztés kockázatossága évről-évre folyamatosan nő a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok miatt.

Biológiai tarlókezelés – szalmatrágyázás

2019. április 7. 04:16

Talajbaktérium-készítmények alkalmazásának kezdésére legjobb időszak a nyár, a tarlóhántás időszaka. Segíti a szerves anyagok, a szalma lebomlását, elkerülhető a pentozán hatás kialakulása.

Baktériumkészítményekkel a precízebb és fenntarthatóbb gazdálkodás irányába

2019. január 30. 11:08

Nincsen más lehetőség, mint előre menekülni. Ezt vallja idősebb és ifjabb Petrohay György, akik a Velencei-tó közelében, Seregélyes határában gazdálkodnak.