Talajélet
Fizetett tartalom

A baktériumos talajoltásról

Először is felmerül a kérdés: miért szükséges úgynevezett hasznos mikrobákat oltani a termőtalajokba? Azért, mert számos stressz éri a talajéletet, ezért a jótékony mikroorganizmusok száma csökken és fajgazdagsága is elszegényedik.

A talajműveléssel, forgatással az aerob (levegős) és anaerob (levegőtől elzárt) környezeti körülmények megváltoztatása, a vegyszerek használata (például talajfertőtlenítők, gyomirtók), az okszerűtlen műtrágyázás hozzájárulnak a talajélet csökkenéséhez.

De nemcsak az intenzív művelés okozza a talajpusztulást, hanem a klímaváltozás káros hatásai is gyorsítják a degradációt. Az utóbbi évtizedben egyre gyakrabban tapasztaljuk meg a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, a hosszú ideig tartó csapadékhiányt, az aszályt, a magas hőmérsékletet.

Egyes kutatások szerint a talajbaktériumok száma mintegy ezerszer kevesebb, mint az optimális állapot.

A sérült talajélet már nem tudja ellátni jól a megfelelő tápanyagszolgáltatást, a talajszerkezetépítést, a növények védelmét a patogén gombák ellen. Nem működnek jól a lebontási folyamatok és tarlón maradnak a szármaradványok, amelyeken az egyik leghatékonyabb cellulózbontó patogén gomba, a fuzárium szaporodhat el.

A talajban lévő élet lassú elhalásával elindulhat egy degresszív, visszafordíthatatlan folyamat és elérkezik az a pont, amikor már a talajok romlása megállíthatatlan. Eltűnik a termőréteg, elsivatagosodhat és terméketlenné válik a terület.

A talajoltó baktériumkészítményekben olyan hasznos tulajdonsággal rendelkező törzsek vannak, amelyeket a talajokból izoláltak, szelektáltak. Hatásukra élénkül a talajélet és ennek eredményeként terméstöbbletet, jobb minőséget, talajszerkezet-javulást és egészséges növényállományt tapasztalhatunk meg.

Cserepes, terméketlen talaj
1. kép: Cserepes, terméketlen talaj (Forrás: freepik.com)

Ha egyszer már kijuttattuk a baktériumkészítményeket, akkor miért kell minden évben, szezonban megismételni?

Az intenzív művelésű termőtalajok folyamatos stressz alatt vannak a vegyszerezés, a műtrágyahasználat és a klímaváltozás káros hatásai miatt. Így mindig gyérülnek a hasznos mikrobák is. Ezért javasolt újra és újra kezelni a talajokat mikrobiológiai készítményekkel.

Mi történik talajoltás után a különböző baktériumtörzsekkel? 

A megfelelő dózisban és javasolt vízmennyiséggel elegyített baktériumkészítmény kipermetezésre kerül, majd rövid időn belül a talajba történő forgatásra. Erre azért van szükség, mert a talajbaktériumokat a talajból izoláltak, majd szelektálták, ezért ott érzik jól magukat.

Óvni kell őket a kiszáradástól és az UV sugárzástól. Ha kedvezőek a körülmények, elkezdenek szaporodni. Stresszhelyzet esetén egyes baktériumok spórát képeznek és így vészelik át a számukra kedvezőtlen időszakot.

Más baktériumok ún. poliszachariddal (nyálkaburokkal) veszik körbe magukat vagy az egyéb baktériumkolóniákat, védve a különböző stresszhelyzettől (pl. szárazság, kedvezőtlen pH vagy sótartalom stb.). Ezeket a baktériumokat helpereknek, segítőknek hívjuk.

Számos vizsgálat bizonyította, hogy a talajba került baktériumok a növények jelzései alapján szaporodnak fel a gyökérkörnyezetben, mégpedig akkor, amikor szükséges. Megfigyelték, hogy pl. a kukorica címerhányása előtt a foszforfeltáró baktériumok szaporodnak fel a rizoszférában. A foszforfeltáró baktériumok támogatják a növényt a tápanyagfelvételben és -ellátásban, ezért pl. cukrokat, vitaminokat szolgáltat a növény. Ez egyfajta szimbiózis.

Az is érdekes, hogy a védtelen csíranövény közvetlen környezetében a talajban jelentősen felszaporodnak a patogén gombák elterjedését gátló baktériumok (sziderofort termelnek), hogy megvédjék a betegségektől a még fiatal növényt.

A gyökérkörnyezetben aktív a talajélet
2. kép: A gyökérkörnyezetben aktív a talajélet (Forrás: saját felvétel)

Szakmai együttműködő partnerek:

Magyar Mikrobiológiai
Társaság Alapítványa

A lomb „második élete”: így segít a fa gyökereinek

2025. szeptember 23. 13:10

A lehullott falevelek nem szemét, hanem értékes mulcs. Megmutatjuk, hogyan segíti a fák egészségét, ha a törzs körül helyesen használjuk.

Fakéreg vagy lomb? A legjobb mulcsok ősszel

2025. szeptember 19. 09:10

Nem mindegy, mikor, mivel és mennyit mulcsozunk ősszel – a kiskerti siker kulcsa a helyes rétegvastagság és anyagválasztás.

Másodvetés a városban: új élet az elfeledett földeken

A kihasználatlan városi foltok zöld szigetté válhatnak: másodvetéssel talajt védünk, élőhelyet teremtünk, közösséget építünk.

Hogyan kapcsolódik a növényi maradványok szakszerű lebontása a humuszképződéshez?

A humuszképződés nem csupán a talaj termőképessége szempontjából kulcsfontosságú, hanem a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is fontos szerepet játszik.

Mikrobiológiai készítmények hatékonysága - Tápanyag-gazdálkodási szakmai nap (IV. rész)

2018. március 18. 19:05

A mikrobiológiai készítmények hatékonysága: a nitrogénkötés, a tápanyagok mobilizálása, a szervesanyag-gazdálkodás és a talajszerkezet-javítás.

A magyar termőföld nemzeti kincs... megóvása közös érdek

2023. február 9. 07:36

Az eseményen szó esett talajaink általános állapotásról, és a talajkondíció javításának lehetőségeiről.

A szármaradványban rejlő értékek

2019. augusztus 14. 08:38

A talajművelés sikere az időzítésen, az agrotechnikai eljárásokon és a megfelelő talajéleten múlik. Ahhoz, hogy jelentősebb mennyiségű szerves anyag kerüljön a termőföldbe, a tarlómaradványokat is a talajba kell forgatni, de a szármaradványok csak mikrobák segítségével képesek lebomlani.

"Egyre jobbak a talajaim" - Villáminterjú Szécsi Zoltán vízilabdázóval

2018. március 14. 13:47

Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázónk négy éve gazdálkodik, hatvan tehene van és foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel is.

Talajélet Videó