A mikrobák szerepe a talajszerkezet kialakításában
A termőtalajok romlása világviszonylatban, de Magyarországon is jelentős. A fő probléma az, hogy a talajélet egyre silányabbá válik, ennek következtében sérül többek között a tápanyagszolgáltató képesség és fogyatkozik a humusz.
Ezért szemléletváltásra és komplex technológiai megoldásokra lenne szükség. Ennek része többek között a minimális talajbolygatás, a kíméletes művelés, a mikrobiológiai megoldások alkalmazása.
A mikrobiológia tudományának már sikerült tisztáznia jó néhány talajbaktérium szerepét. Ismerünk nitrogénkötő, a foszfort és a káliumot a növények részére felvehető formára átalakító törzseket.
De vannak növényi hormonokat termelő és talaj- növényegészséget védő baktériumok is. A morzsás talajszerkezet kialakításáért pedig a nyálkaszerű anyagot termelő mikrobák a felelősek.
Több évtizedes kutató- és fejlesztőmunka eredményeként jöttek létre a baktériumos talajoltó készítmények és a növényi maradványok szakszerű elbontását támogató mikrobiológiai termékek.
A következőkben a jó talajszerkezet kialakításában szerepet játszó talajbaktériumokról írunk. Ha megfelelő a talajszerkezet, akkor jó a talaj víz- és hőgazdálkodása is. A lehullott csapadék nem folyik el, megtartja a föld, illetve a viszonylag nagyobb mennyiségű víz sem okoz károkat. Kevésbé vannak a növények kitéve az aszály okozta károknak. (1. kép)
A jó talajszerkezet kialakítása
Sok baktérium nagy mennyiségben választ ki nyálkaanyagokat, ezeket exopoliszacharidoknak (EPS) nevezzük. Az EPS több hasznos funkciót lát el. Egyrészt képes sok egyedi baktériumsejtet finom biofilmként bevonni, baktériumtelepeket képezve, ezzel megóvva a sejteket a külső hatásoktól, például a kiszáradástól.
Másrészt fontos szerepet játszik a morzsalékos, jó szerkezetű talaj kialakulásában. Az exopoliszacharidok ugyanis kulcsfontosságúak az aggregátum képzésben: az aggregátumokban a nyálkaszerű anyag ragasztja össze a szerves anyag törmeléket, szilikátokat, agyag és iszap részecskéket, a baktériumokat, gombafonalakat kisebb-nagyobb aggregátummá, ezzel egyben életteret is biztosítva a mikroorganizmusok számára (1. kép).
Az EPS viszonylag nagy mennyiségű vizet képes felvenni és tárolni, így segít a növény vízellátásának kiegyenlítettebbé tételében. Ide tartoznak többek között: Pseudomonas, Micrococcus (Kocuria), Azotobacter, Arthrobacter fajok.
Szerves anyagok szerepe
A humusznak jelentős szerepe van a talaj termőképességének fenntartásában, hatással van a talaj szerkezetére, víz-, levegő- és hőgazdálkodására.
A humuszképződést támogathatjuk azzal, ha a növényi maradványokat nem takarítjuk be, hanem a területen marad. Szakszerű kezeléssel a szármaradványok segítik a talajszerkezet épülésének gyorsítását.
A Debreceni Egyetemen 2017-ben végzett vizsgálatok rámutattak arra, hogy homoktalajok esetében a célzott talajbaktériumos kezelés mellett a szármaradványok talajba történő keverésével jelentősen javult a talajszerkezet. A morzsafrakció aránya jelentősen megnövekedett (több mint kétszeresére) a kezeletlen talajhoz képest.
Ahogy láthattuk, a talajoltással és a szármaradványok szakszerű mikrobiológiai lebontásával nemcsak a talajszerkezet javul, hanem támogatjuk a humuszosodás folyamatát, a szén megkötését is. Így kiegyensúlyozottabbá válik a növények tápanyagellátása, egészségesebb lesz az állomány és intenzívebben fejlődik mind a gyökérzet, mind a hajtás.
Az AÖP-ben a mikrobiológiai készítmények – a terület legalább 50%-án való használatával – már elérheti a támogatást. Válassza a Magyar Talajvédelmi Szövetség tagjainak minőségi, magyar talajbaktérium készítményeit!
A Szövetség tagjai
Szakmai együttműködő partnerek:
Magyar Mikrobiológiai Társaság Alapítványa
