A termőtalajok romlása világviszonylatban, de Magyarországon is jelentős. A fő probléma az, hogy a talajélet egyre silányabbá válik, ennek következtében sérül a tápanyagszolgáltató képesség, a pufferkapacitás, a víz- és hőháztartás és elveszti a talaj a szerkezetét.
Annak érdekében, hogy megállítsuk a negatív folyamatokat, szemléletváltásra és komplex technológiai megoldásokra lenne szükség. Ennek része többek között a minimális talajbolygatás, kíméletes művelés, szerves-anyag gazdálkodás, okszerű vegyszer- és műtrágya felhasználás, mikrobiológiai megoldások alkalmazása.
A talajbaktériumok között ismerünk nitrogénkötő, a foszfort és a káliumot a növények részére felvehető formára átalakító törzseket. De vannak növényi hormonokat termelő és talaj- növényegészséget védő baktériumok is. A morzsás talajszerkezet kialakításáért pedig a nyálkaszerű anyagot termelő mikrobák a felelősek.
Több évtizedes kutató- és fejlesztőmunka eredményeként jöttek létre a talajoltó baktérium készítmények és a növényi maradványok szakszerű elbontását támogató mikrobiológiai termékek.
A mikrobiológiai készítmények hatásának bemutatására az alábbiakban egy független több éve tartó vizsgálat eredményeit mutatjuk be.
A Nébih és a Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége már 7. éve folytat, kisparcellás, több ismétléses, ellenőrzött vizsgálatokat a talajoltó baktériumok készítményekkel.
A kísérletben talajbaktérium termékek hatékonyságának mérése történik a kezeletlen kontroll, illetve a pozitív kontroll (50 kg/ha nitrogén műtrágya) területekhez képest. Különböző növénykultúrákban történtek a kísérleti beállítások, így kukoricában, tavaszi árpában, szójában, őszi káposztarepcében, őszi búzában, napraforgóban és 2023-ban ismét tavaszi árpában.
Várhatóan 2024-ben a kukorica lesz a tesztnövény. A vizsgálat Baranya megyében, Szalántán zajlik. A talajadottságokat tekintve közepesen jó tápanyag ellátottságú Ramann-féle barna erdőtalajon folyik a kísérlet. Az eredmények azt mutatták, hogy eddig minden vizsgált kultúrában és évben a talajoltott területek termésátlaga nemcsak a kontrollt, de pár kivétellel a pozitív kontrollt is meghaladták.
A 7 éve tartó tartamvizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a mikrobiális készítmények használata pozitív hatással van többek között a termésátlagok alakulására is (lásd 1. sz. grafikon).
1. grafikon: A tesztelt talajoltó anyagok átlagos pozitív hatása a terméshozamra (%)
Az alábbiakban a legutóbbi tesztnövény a tavaszi árpa legfrissebb eredményeit mutatjuk be.
A beállított 4 ismétléses vizsgálatban 6 különböző márkájú talajoltó baktérium készítmény, 2 kontroll parcella és egy standard kontroll szerepelt. A standard kontroll parcella + 50 kg/ha nitrogén műtrágyát kapott. A kísérlet során több paramétert mértek.
Már a kelésszámban is jól látható volt a készítmények hatása. A talajbaktériumok minden kezelés esetében magasabb tőszámot produkáltak, mint a kezeletlenek, vagy a standard (0,8-1,4 %). Az F-próba P10%-os szinten szignifikáns volt.
A növénymagasság tekintetében a kezelt parcellák 1,8-3,2%-kal múlták felül a kezeletlen kontroll eredményét.
A kalászonkénti szemszám átlagosan minden kezelt parcellán nagyobb volt, mint a kezeletlen területeken.
Az ezermagtömeg értékek is magasabbak voltak a talajoltott parcellákon.
A kalászonkénti szemszám és az ezermagtömeg értékeinek eredőjeként az átszámolt hektáronkénti termésmennyiség is magasabb volt a talajoltó baktérium készítményeket kapott területeken, mint a két kezeletlen kontroll parcellán (lásd 2. sz. grafikon).
2. grafikon: Termésátlagok alakulása a mikrobiológiai készítmények hatására tavaszi árpánál (t/ha)
A Magyar Talajvédelmi Szövetség szeretné, ha a fenti vizsgálatok összesen legalább 10 évig, egy évtizedig tartanának. Minden eddigi eredmény azt mutatja, hogy a mikrobiális kezelésekkel (talajoltó baktérium készítmények alkalmazása vetés előtt és a növénymaradványok szakszerű kezelése mikrobiológiai készítményekkel) a termésátlagokat növelni tudjuk. A vizsgálatok azt is bizonyították, hogy a minőségi paraméterek is javultak a kezeletlen területekhez képest.
Összefoglalóan a talajoltás eredményeként kiegyensúlyozottabb a növények tápanyagellátása, egészségesebb az állomány és intenzívebben fejlődik mind a gyökérzet, mind a hajtás, javul a talajszerkezet. A gazdálkodó így kiegyenlítettebb és magasabb termésátlagot, jobb minőséget tapasztal. A talaj szerkezetének javulásával könnyebbé válik a művelés, kevesebb lesz a gázolaj-felhasználás.
Az Agrár-ökológiai Programban a mikrobiológiai készítmények – a terület legalább 50%-án való használatával – már elérheti a támogatást. Válassza a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetség tagjainak minőségi, magyar talajbaktérium készítményeit!
A Szövetség tagjai
