Talajélet
Fizetett tartalom
Talajélet
Fizetett tartalom

Mikrobiális élet szerepe a tápanyagszolgáltatásban

Mikrobiális élet szerepe a tápanyagszolgáltatásban

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége

A termőtalajok romlása világviszonylatban, de Magyarországon is jelentős. A fő probléma az, hogy a talajélet egyre silányabbá válik, ennek következtében sérül a tápanyagszolgáltató képesség, a pufferkapacitás, a víz- és hőháztartás és elveszti a talaj a szerkezetét.

Annak érdekében, hogy megállítsuk a negatív folyamatokat, szemléletváltásra és komplex technológiai megoldásokra lenne szükség. Ennek része többek között a minimális talajbolygatás, kíméletes művelés, szerves-anyag gazdálkodás, okszerű vegyszer- és műtrágya felhasználás, mikrobiológiai megoldások technológiába építése.

A mikrobiológia tudománya ma már ott tart, hogy a talajban élő baktériumok egy kis részének szerepét sikerült tisztázni. Ismerünk nitrogénkötő, a foszfort és a káliumot a növények részére felvehető formára átalakító törzseket.

De vannak növényi hormonokat termelő és talaj-növényegészséget védő baktériumok is. A morzsás talajszerkezet kialakításáért pedig a nyálkaszerű anyagot termelő mikrobák a felelősek.

A talajélet célzott gazdagítására ezen ismeretek felhasználásával több évtizedes kutató- és fejlesztőmunka eredményeként jöttek létre a baktériumos talajoltó készítmények és a növényi maradványok szakszerű elbontását támogató mikrobiológiai termékek.  

Cikkünkben a növények tápanyagellátásában fontos szerepet játszó mikrobákról lesz szó.

A nitrogén táplálás lényeges formája a biológiai nitrogénkötés, a nitrogén szinte kimeríthetetlen forrása a légkör. A nitrogénkötésre csak a baktériumok egy szűk csoportja képes, melyek a légköri nitrogén gázt (N2) a növény számára hasznosítható ammóniumionná (NH4+) alakítják.

Az N-kötők csoportjai

Az N-kötőket 3 csoportba soroljuk. A szabadon élő nitrogénkötők (pl. azotobacterek) a talajban nagyrészt szabadon élnek, a növénnyel szorosabb kapcsolat nélkül. Ezzel szemben az asszociatív nitrogénkötők (pl. azosprillumok) jellemzően gyökérfelszínhez tapadnak, a gyökérszövet sejt közötti járatait kolonizálják, de sosem hatolnak be a növényi sejtek belsejébe. A harmadik csoport, a szimbionta (endofita) nitrogénkötők a növényi sejt belsejében, a citoplazmában működnek. Ilyenek pl. a pillangósok gyökerén gümőt képező rhizobiumok. A talajoltók mindhárom típust alkalmazzák funkció szerint.

Fontos látni a baktériumok N kötő képességét. A jól működő rhizobiumok évente akár 250-300 kg/ha N hatóanyagot termelnek. Az azospirillumos (asszociatív) oltás 20-60 kg N/ha/év nitrogént képes termelni a szakirodalom szerint.

A szabadon élő azotobacterek igen hatékony nitrogénkötők, de a megkötött nitrogénnek csak kisebb részét tudja a növény hasznosítani, ezért hatékonyságuk hasonlatos az azospirillumokéhoz. A fenti értékek nagy átlagszámok, melyeket számos tényező befolyásol (éghajlat, időjárás, talaj, művelési mód, növény faj és fajta, oltóanyag hatékonysága stb.).

A nitrogén mellett a növények foszforral és káliummal való ellátásában is nagy szerep jut a talaj mikrobiótának.

Ez a két elem főleg a kőzetekben és talajásványokban fordul elő (foszfátok, apatitok, szilikátok stb.), illetve szerves anyagokban. Akár 2-3 évtizedre elegendő mennyiségben is megtalálhatóak a talajban, de nagyrészt vízoldhatatlan, a növény számára elérhetetlen formában.

A P és K mobilizálása

A kőzetek, talajásványok mállását, és így a foszfor és kálium oldható formába alakítását a baktériumok és gombák szerves savak kiválasztásával végzik.  A P és K mobilizálását – a mikorrhiza gombák mellett – főleg a gyökérzónában jellegzetesen és nagy fajgazdagsággal előforduló baktérium nemzetségek, pl. pseudomonasok, bacillusok végzik (1. kép). Publikációk szerint a mikrobiális talajoltóanyagok 15-30 kg/ha P2O5 és K2O hatóanyagnak megfelelő mennyiségű tápanyagot szolgáltattak szabadföldi kísérletekben.

Petri-csészében apatit ásványon a különböző baktériumtörzsek foszfor oldása látható

A mikrobiális oltóanyagok a tápanyagszolgáltatásban játszott szerepük mellett, alapfunkcióként járulnak hozzá a talajélet aktiválásához és így az egészséges talajkörnyezet biztosításához.

A talaj szerves-szén készletének, humusztartalmának megőrzésében, sőt a gyarapításában is kiemelkedő fontosságúak, ami a fenntartható növénytermesztés egyik meghatározó alapfeltétele (2. kép).

A talajélet intenzitásának mérőszáma a giliszták száma egységnyi területen

A talajoltás eredményeként kiegyensúlyozottabb a növények tápanyagellátása, egészségesebb az állomány és intenzívebben fejlődik mind a gyökérzet mind a hajtás, javul a talajszerkezet. A gazdálkodó így kiegyenlítettebb és magasabb termésátlagot, jobb minőséget tapasztal. A talaj szerkezetének javulásával könnyebbé válik a művelés, kevesebb lesz a gázolaj felhasználás.

Szövetséget támogató tag:

Amiről a talajszelvények mesélnek

2024. március 26. 08:10

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete is csatlakozott a Magyar Talajtani Társaság ,,A talaj élete – amit egy szelvény el tud mondani magáról" elnevezésű országos figyelemfelkeltő akciójához.

Mikrobiológiai készítmények termésnövelő hatása a növénykultúrákban

2024. február 28. 14:10

A termőtalajok romlása világviszonylatban, de Magyarországon is jelentős. A fő probléma az, hogy a talajélet egyre silányabbá válik, ennek következtében sérül a tápanyagszolgáltató képesség, a pufferkapacitás, a víz- és hőháztartás és elveszti a talaj a szerkezetét.

Hol a felelősség a termőtalaj-védelemben?

2024. február 26. 11:40

A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége ,,Termőtalaj - lehetőségek és kihívások a növénytermesztésben” címen szervezett kerekasztal-beszélgetést az idei AgromashExpo és Agrárgépshow-n, mely során a talajvédelem kérdésköre ismét reflektorfénybe kerülhetett hála a meghívott szövetségi tagoknak, szakembereknek.

Tudatos és környezetkímélő nitrogénmenedzsment biostimulátor hatóanyaggal

2024. február 14. 05:40

A tél derekán járva időjárásunk rapszodikusan váltakozik. Havazást követ enyhe, tavaszias meleg, orkán erejű szél, majd fagyos éjjelek és nappalok. Ezek a szélsőségek nemcsak növényeinket, de a hasznos talajbiom aktivitását is csökkentik.

Rúgjuk fenéken a hasznos mikrobákat a talajban biostimulátorokkal!

2019. március 20. 11:15

Az AgrOptim növény-aktív biostimuláns hatóanyagtartalma segítségével növeli a fotoszintetikus aktivitást, ezáltal több gyökérnedvet állít elő a növény, ami a mikrobákat odacsalogatva feltárja az addig még nem felvehető formában lévő ásványi anyagokat, tápanyagokat.

A mikrobák szerepe a talajszerkezet kialakításában

2024. március 25. 11:10

A termőtalajok romlása világviszonylatban, de Magyarországon is jelentős. A fő probléma az, hogy a talajélet egyre silányabbá válik, ennek következtében sérül többek között a tápanyagszolgáltató képesség és fogyatkozik a humusz.

Milyen talajigénye van a kukoricának?

2022. augusztus 31. 05:37

A kukorica a talaj minőségével szemben igényes, mégis nagyon eltérő típusú talajokon termeszthetjük.

Olyan mikrobákat találtak, amelyek megvédik a paradicsomot a veszélyes gombáktól

2023. október 20. 09:10

A RUDN Egyetem agrármérnökei és a tunéziai kollégáik felfedezték, hogyan lehet megakadályozni egy fitopatogén gomba, a Botrytis cinerea terjedését.