Talajművelés
Fizetett tartalom
Talajművelés
Fizetett tartalom

Hol a felelősség a termőtalaj-védelemben?

Hol a felelősség a termőtalaj-védelemben?

Agrofórum Online

A Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége ,,Termőtalaj - lehetőségek és kihívások a növénytermesztésben” címen szervezett kerekasztal-beszélgetést az idei AgromashExpo és Agrárgépshow-n, mely során a talajvédelem kérdésköre ismét reflektorfénybe kerülhetett hála a meghívott szövetségi tagoknak, szakembereknek.

Örömteli jelenség, hogy egyre több ilyen tematikájú platform lát napvilágot a globális szintet érintő termőtalaj- és talajvédelmi (túlzás nélkül mondhatni) krízis kapcsán, ugyanakkor a vészharangok kongatásán, a sokat hangoztatott társadalmi felelősségvállaláson, kutatóműhelyek (méltán becsülendő) aktivitásán túl felmerül, hogy kik azok, akik valójában komolyan veszik a kérdést, és hajlandóak változtatni a mezőgazdasági gyakorlatukon, szem elé helyezve a fenntarthatósági kérdést e részlegesen megújuló, és megújulásához nagy időtávlatokat igénylő erőforrásunkhoz, mely valójában életben maradásunk alapja. Vajon milyen módon lehetne még jobban felhívni a figyelmet a témára, és a gyakorlatot a megoldások irányába terelni?

Az Agromash Expon kiállítók között egyelőre nehéz kalkulációt végezni, hogy hányan reprezentálták a talajvédelem érdekében foganatosított technológiai megoldásokat – természetesen össze-összefutottunk kivételekkel, de az összbenyomás alapján egyelőre még mindig úgy tűnik, hogy a tények, a talajvédelmi felhívások dacára a praktikum technológiai értelemben vett támogatottsága egyelőre igen marginális területre sodródik. A kerekasztal-beszélgetésről származó gondolatokat továbbítom az olvasó felé.

Elegendő-e önmagában a támogatáspolitika a talajvédelem kérdéskörét meghatározó problémák megoldásában? Valószínűleg nem. A támogatáspolitika, a szabályozás számos tevékenységet képes tiltani, valamint előre mozdítani, sőt, talán az utóbbi, ösztönzések fokozásával nagyobb sikereket könyvelhetnénk el.

A termőtalaj védelmének számos egyéb, áttételesen kapcsolódó aspektusa is létezik, melyek közül kiemelhetők a nemzetközi kereskedelmi kérdés, a versenyképesség, a hatékonyság. A gazdákkal szemben amellett, hogy átalakul a támogatási rendszer, európai uniós szinten egyre szigorúbb és egyre magasabb szintű fenntarthatósági kritériumokat fogalmaznak meg. A másik, feledés homájába vesző, ám jelentős hatásgyakorló tényező: a lakosság.

Az, hogy mit eszünk, hogyan változtatunk az étrenden, a húsfogyasztás visszaszorítása, inkább a növényi étrend felé történő fordulás, mind az egyre fokozódó tudatosságú, és igényei mentén kiszolgálandó lakosság döntése lehet (bár tény, hogy a bizonyos típusú étrendek kialakítása más és más anyagi vonzatú, így ez további kérdéseket vet fel…). Valójában nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az élelmiszer-rendszerben kellene keresnünk a megoldást.

Az Európai Unió nagyban hozzájárul hazánk talajvédelemi stratégiájának alakulásához. A termőföld védelmére irányuló törekvések területén rég óta folyik a küzdelem, de valódi áttörést az európai uniós szintű belátás eredményezett: amikor kimondtuk, hogy talajaink 60-70%-a olyan mértékben degradált, hogy a jelenlegi talajművelési gyakorlat fenntartásával hosszú távon már nem lehetséges a termelés megvalósítása. Magyarországon a nagyüzemi mezőgazdasági területek 95-100%-a sérült, és ez a szám egybeesik az eus statisztikákkal is. Előre mutató hát, hogy az EU által meghirdetett Talajmisszió mögé a hazai kormányzati szint is beállt.

A kerekasztal-beszélgetés során a termőtalaj-védelem kérdéskörét járták körbe a szakértők
(Fotó: Agrofórum)

A szabályozás rendkívül fontos

A közép-európai, szocializmus érájából megörökölt (nem kritikaként felemlegetett, és nem ok nélkül kialakult, de létező) attitüd beszűrődése abban testesül meg, hogy hajlamosak vagyunk ,,fentről várni a megoldást”.

Hazánk leginpozánsabb, és az itthon többnyire használatban lévő agrárgépészeti megoldásokat bemutató kiállításon egyelőre nem látszott, hogy a kiállítók piaca serkenteni próbálná a gazdálkodás minimális bolygatással működő, és ezzel a talajvédelemet támogató technológiai megoldások kialakítását: ez még mindig hiánycikk, pedig valóban az utolsó utáni pillanatokat járjuk.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a szabályozáspolitika előre mutató, hiszen talajaink védelme központibb helyre kerülhet, és tekintettel arra, hogy a hazai talajok állapota rendkívül leromlott, igencsak időszerű.

Egyes művelt területeken helyenként már jóformán a talajképző kőzeten ,,gazdálkodunk”, ahol  a  magas, akár 8,5-ös pH, a magas mésztartalom, és tápanyag-feltáródási problémák okán inputanyagokból is többet próbálunk visszajuttatni. E területek aszályérzékenysége is sokkal jelentősebb. Ezeket a problémákat kétségtelenül helyre kell hozni: valójában ez nem is kérdés, de eközben, az említett talajállapotok tükrében még mindig a kelleténél jóval gyakrabban merül fel, hogy szántsunk, vagy ne szántsunk… A szintetikusan fenntartott, inputorientált rendszereket kizárólag nagy ráfordítással tarthatjuk ,,életben” – hangzott el a kerekasztal-beszélgetés során.

Az új technológiák bevezetése, az agrár-ökológiai program kínálta eszközök, azok megszokása és konzekvens alkalmazása révén egyre több eszköz tapadhat meg a gazdálkodási rendszerekben.

Már léteznek azok a talajművelési gyakorlatok, amelyek jól beváltak, működnek, és hasznuk megkérdőjelezhetetlen. Léteznek azok a gazdákodók, akik már beintegrálták ismereteiket a gyakorlatba, és talajközpontú gazdálkodást folytatnak. Van kitől tanulni hát, rendelkezésre áll az a tudáshalmaz, amelyből meríthetünk, mely során a támogatási környezet katalizátora lehet az átállásnak.

Elvárható a gazdálkodótól, hogy ennyire perspektivikusan gondolkodjon?

Az új gyakorlatok bevezetése kétségtelenül lemondásokkal jár, bár hogyha a gazdálkodó nem lát gazdasági érdeket az átállásban, nehéz helyzettel nézünk szembe. A beszélgetésen elhangzott, hogy a gazdatársadalomnak egyfajta méltányosságot kellene felfedeznie abban, hogy a jogalkotás a támogatásokat hangsúlyozva célokat fogalmaz meg velük kapcsolatban. Talán ez az a terület, ahol az államnak van beavatkozási kötelezettsége. Nem elég, hogy tudjuk, hogy baj van, azt is ki kell találni, hogy hogyan küzdjünk meg vele. Jelen pillanatban a gazdasági körülmények kényszerítik a gazdálkodókat a váltásra. Hiszen, aki nem kezdett el váltani, a rentabilitás megkérdőjeleződik. A jelenlegi éghajlati változás ellen, aki nem kezd el ökológiai értelemben tudatosabban gazdálkodni, képtelen lesz kémiai megoldásokkal költséghatékony termelést kivitelezni.

Az inputanyag-árak emelkednek. A globális folyamatokat befolyásolni nem tudjuk. Amire azonban hatást gyakorolhatunk: a felhasznált anyagokra, és termőtalajunk állapotának javítására.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Amiről a talajszelvények mesélnek

2024. március 26. 08:10

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete is csatlakozott a Magyar Talajtani Társaság ,,A talaj élete – amit egy szelvény el tud mondani magáról" elnevezésű országos figyelemfelkeltő akciójához.

12% feletti lejtőkön történő gazdálkodás technológiai megoldásai

2024. február 9. 11:10

Magyarország 32%-a 200 méternél magasabban fekvő dombság. A dombvidékeken elhelyezkedő szántóföldek az eróziónak kitettek. Hazánk művelt területének mintegy 40%-án fennáll az erózió pusztításának veszélye, mely jelentősen rontja a termőföldek minőségét és ezáltal a gazdálkodás sikerességét.

A mezőgazdasági gépesítés innovátora: a Bednar

2024. február 6. 15:40

Pribelszki Péter, a Bednar FMT kereskedelmi vezetőjét arról kérdezte az Agrofórum, hogy milyen gépeket tártak a nyilvánosság elé, és hogy milyen koncepció húzódik a kiállított gépek mögött az Agrovario standján idén, az Agromash Expo és AgrárgépShow-n.

A regeneratív mezőgazdaság élvonalában

2024. január 19. 13:50

A regeneratív, vagy talajmegújító mezőgazdaság alapköveit hazánkban a kilencvenes években fektették le, és azóta egyre bővül a gyakorló gazdálkodók köre is, köszönhetően első sorban a Talajmegújító Gazdák Egyesületének.

Fontos a megfelelő talajvédelmi szakértő kiválasztása

2019. május 7. 13:33

A talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló rendelet értelmében a talajvédelmi szakértőnek legalább 3 évente elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó szakmai továbbképzésen kell részt vennie.

A takarónövények előnyei

2023. szeptember 12. 17:10

A takarónövények használata egyre népszerűbbé válik a fenntartható mezőgazdaság és a talajminőség javítása iránt érdeklődő gazdák körében. Lássuk, miért!

12% feletti lejtőkön történő gazdálkodás technológiai megoldásai

2024. február 9. 11:10

Magyarország 32%-a 200 méternél magasabban fekvő dombság. A dombvidékeken elhelyezkedő szántóföldek az eróziónak kitettek. Hazánk művelt területének mintegy 40%-án fennáll az erózió pusztításának veszélye, mely jelentősen rontja a termőföldek minőségét és ezáltal a gazdálkodás sikerességét.

Ehető közkertek, avagy agrár-erdészet a városban? - Egy közösségi kezdeményezés Budapesten

Elindult egy gyümölcsözőnek tűnő közös projekt Zuglóban egy erdei kert lértehozására civil szervezetek és önkormányzati dolgozók együttműködésében. A cél egy köztér létrehozása, ahol fák alatt ehető növények termesztése történik, miközben a projekt hozzájárul a tájrehabilitációhoz, a kiszáradt patakmenti élőhelyek megújításához.