A tél derekán járva időjárásunk rapszodikusan váltakozik. Havazást követ enyhe, tavaszias meleg, orkán erejű szél, majd fagyos éjjelek és nappalok. Ezek a szélsőségek nemcsak növényeinket, de a hasznos talajbiom aktivitását is csökkentik. Az áradások, belvizek, tartósan víztelített állapotot hoznak létre talajainkban, ezzel levegőtlen, a nitrifikáló baktériumok szempontjából kedvezőtlen életteret indukálva.
Miért is fontos ezekről a baktériumtörzsekről beszélnünk? Azért, mert ezek az élő szervezetek szolgáltatják a friss nitrogént növényeinknek a tavaszi induláshoz, az őszi szerves szármaradványok és egyéb szerves anyagok bontásával, oxigénigényes (aerob) körülmények között.
Tudjuk, hogy a szerves anyag mineralizációja – az ammonifikáció után – két fő lépésében, két külön baktériumtörzs átalakító munkája révén valósul meg. Az ammónia-nitrit átalakításban a Nitrosomonas törzs játszik szerepet, ehhez a reakcióhoz pedig 1,1 g O2 molekula szükséges. Ezt követi a Nitrobacter törzs, amely a nitrit-nitrát átalakításban kulcsfontosságú, 3,43 g O2 oxigénigénnyel. Mivel a Nitrosomonas baktériumok aktivitása 10 °C alatt lelassul, így az első szakasz némileg lassabb. Ezzel magyarázható, hogy talajaink ammóniadúsabbak télen, mint nyáron. Ellenben a nitrit-nitrát lépésben a reakció gyorsan lezajlik, a nitrit nem szaporodik fel, hanem gyorsan átalakul nitráttá, amely az ammóniával szemben mozgékony elem a talajban, így kimutatása is nehezebb (Barótfi 2000; Környezettechnika).
Köztudott, hogy növényeink számára az ammónia és nitrát a két gyökéren keresztül leggyorsabban felvehető nitrogénforma. Nézzük meg pontosan hogyan is hasznosítja a növény ezeket a vegyületeket életfolyamatai során. A kémhatás szempontjából mindkét forma felvétele visszahat a talajközeg kémhatására, a nitrát enyhén lúgosítja, az ammónia erősen savanyítja azt. A talajoldatból felvett nitrát (NO3–) egy része először ammóniává (NH4+ formában) redukálódik, ami mivel toxikus hatású, rögtön aminosavakká és amidokká alakul át. Ez a folyamat még a gyökérben megtörténik, majd aminosavként (pl. glutamin) transzlokálódik a hajtásba, mint szerves nitrogénvegyület. Ez alapján elmondható, hogy a növény számára célszerűbb lenne csak az ammóniaforma, viszont savanyú irányú pH eltolódás szempontjából nem lenne megfelelő sem a növény, sem az őt tápláló talajoldat számára. A megmaradt nitrát, ami nem redukálódott a gyökérben ammóniává, transzlokálódik a hajtásokba és felhalmozódik a vakuólumokban – azaz sejtnedvüregekben – ahol a negatív töltéstöbblet egyensúlyozására K+ ionok felhalmozódása történik (Dr. Bratek, 2013; A növényi anyagcsere élettana).
A növényélettani kitérő után, térjünk vissza a nitrit-nitrát lépésre, amely számunka lényeges. A TIMAC AGRO egyedi N-PROCESS biostimulátora ugyanis ebben a szakaszban támogatja a folyamatot, egyik hatóanyag összetevője, az indolszármazékok segítségével. Az indolszármazékok révén serkenthető a nitrit- és nitrát-reduktáz enzimszintézis. Ezek az enzimek felelnek azért, hogy a növény képes legyen a felszabaduló nitrogént, az épp aktuális élettani folyamataihoz felhasználni, legyen az az intenzív hajtásnövekedés időszaka, termésnövelés vagy termésérés elősegítése.
Ez azonban csak az egyik aspektusa az életfolyamatok támogatásának. A TIMAC AGRO nem először alkalmaz olyan szerves vegyületet, amely jobb tápelem-hasznosulást és könnyebb tápelem-mobilizációt tesz lehetővé. Az N-PROCESS biostimulátor másik összetevője egy olyan szerves védőháló, amely az eltérő molekulaméretre alapozva biztosítja a folyamatos nitrogénellátást.
Hogyan működik ez a gyakorlatban?
A hosszadalmas kutatómunka eredményeként kifejlesztett lyukacsos szerkezetű védőhálóban, ammónia- és karbamidmolekulák találhatók meg. A méretkülönbségből adódóan azonban, a kisebb méretű ammónia tud csak kiszabadulni a hálóból, a nagyobb és összetettebb karbamidnak előbb egy hidrolízisen kell átesnie, hogy ammónia formájában távozhasson. Ez a hidrolízis ebben a mesterséges közegben lassabban és kiegyenlítettebben megy végbe, mint a természetben. Ennek eredményeképp, egy sokkal elnyújtottabb nitrogénhasznosulási görbével jellemezhető a termék hatásmechanizmusa. A hatóanyag fokozatos leadása által, hosszabb ideig felvehető nitrogént biztosítunk, kevesebb veszteséggel.
A termelés eredményessége és hatékonysága nemcsak a megfelelő nitrogénformától, a kijuttatás időzítésétől, talajélet aktivitásától, pH viszonyaitól, talajhőmérséklettől és más tényezőktől függ, hanem a növény nitrogénigényétől is a különböző vegetációs fázisokban. Az okszerűtlen kijuttatásnak következményei vannak mind a pénztárcánkra mind a talajéletre nézve. Magyarország mezőgazdasági területének kétharmada nitrátérzékeny a NÉBIH adatai alapján.
A TIMAC AGRO a jövedelmezőbb és környezettudatosabb nitrogénmenedzsment mellett köteleződött el és ehhez biztosít tápanyag-utánpótlási megoldásokat a SULFAMMO termékcsaláddal. Szilárd fejtrágyáink a meglévő biostimulátor tartalom mellett, a MESCAL® talajkondicionáló hatóanyaggal kiegészülve ellensúlyozzák az általános savanyító hatást. A nitrogén mellett a magnézium- és kéntartalom pedig támogatja a vegetatív folyamatokat.
Tudjon meg többet termékeinkről, keresse szaktanácsadó kollégáinkat bizalommal!
