Tápanyag-utánpótlás
Fizetett tartalom

Miért kell a kén? –  Legyél profi a búza nitrogén- és kéntrágyázásában!

Nitrogénművek Zrt.

Tavasszal az őszi vetésű gabonaállományok fejlődése korán megindult. Sokszor gondot jelent a dózis meghatározása vagy éppen az adott viszonyok mellett leghatékonyabb nitrogénműtrágya kiválasztása. Nitrogénpótlásra, bármely talajkémhatás mellett, a leghatékonyabb termék a Pétisó. Részben azért, mert három makroelemet tartalmaz (nitrogén, kalcium, magnézium), nem savanyítja a talajt, és nem vész el a fele-kétharmada úgy, mint a karbamidnak.

A nitrogéntrágyázás hatékonyságát tovább növeli a megosztott kijuttatás. Vagyis a tavaszi dózis felét-kétharmadát bokrosodás vége-szárbaindulás elején, felét, egyharmadát szárbaindulás közepén-végén célszerű kijuttatni. Ha megcsúszunk a N-fejtrágyázással, akkor pedig egyedülálló lehetőséget biztosít a prillezett Pétisó, mely gyorsan oldódik, és nagyon egyenletes szórásképet, hatóanyag-eloszlást lehet vele elérni, ami egyenletesen fejlett állományt eredményez.

De a nitrogéntrágyázáson túl is van élet! Sokan nem gondolnak arra, hogy ebben az időszakban a búza nemcsak nitrogént, de jelentős mennyiségű ként is igényel. Bár a vegetatív növekedés és ezáltal a termésképzés egyik hajtóereje a nitrogén, annak hasznosulását, a jobb beltartalmi értékek kialakítását a talaj kénellátottsága, a kéntrágyázás mértéke, szakszerűsége, a termékmegválasztás, az időzítés alapjaiban befolyásolhatja. Az elmúlt évtizedek kénhiányos növénytáplálása szükségessé teszi a kén rendszeres pótlását is. Főleg azokon a területeken, ahol egyoldalú nitrogéntrágyázást folytattak hosszú időn keresztül.

Miért kell a kén?

A nitrogén hatékony beépüléséhez megfelelő mennyiségű kénre van szükség. Ezenfelül a kén serkenti a növények növekedését, fokozza a fehérje- és a sikérképződést, az ellenálló képességet, javítja a sütőipari értéket, javítja a termésbiztonságot. A kénre minden olyan életfolyamatban szükség van, melyben részt vesznek fehérjék vagy fehérjeszerű vegyületek, mivel kén hiányában nincs fehérjeszintézis. A kén a hólével, a téli csapadékkal lemosódik a gyökerezési szint alá, ezért szükséges a korai fejtrágyázás a kéntartalmú műtrágyákkal. Az egyre szélsőségesebb időjárás, a kiegyensúlyozatlan csapadékellátás is erősíti a kén kimosódását. 

Kénhiány búzában
Kénhiány búzában

A kén pótlása különösen fontos laza (mélyebbre mosódás) és kötött vagy nagy szervesanyag-tartalmú (lekötődés) talajokon, ha csapadékos a téli félév, valamint kénigényes kultúrákban, intenzív vagy korábban egyoldalú nitrogéntrágyázás esetén.

Mennyi ként kell pótolni, mikor és mivel?

Itt alapvetően három problémával találkozhatunk. Az egyik a már évek óta jelenlévő, szemmel is jól látható tüneteket produkáló kénhiány, melyet a talaj adott időpontban alacsony felvehető kéntartalma okoz. A másik a rejtett kénhiány, vagyis nincs szemmel látható hiánytünet, de a laborvizsgálat (növényanalízis) már kimutatja a kisebb mértékű hiányt. A harmadik pedig, amikor a kénhiányt megelőzendő vagy éppen a termés minőségét (magasabb fehérje-, sikértartalom, jobb sütőipari érték), jobb egészségi állapotot (kevesebb növényvédőszer-felhasználás) célozzuk meg.

A fentiek természetesen meghatározzák a kijuttatandó kén mennyiségét, mely az említés sorrendjében csökkenő mértékű. A számításhoz jó kiindulási alapot nyújt az adott állomány kénfogyasztása (fajlagos kénigénye), a nitrogéntáplálás színvonala.

A búza 25-40 kg/ha ként (S) vesz fel a talajból, aminek egy részét műtrágyákkal vagyunk kénytelenek pótolni. A búza bokrosodás közepéig kb. 5 kg/ha, szárbaindulás végéig újabb kb. 15 kg/ha, majd kalászolásig ismét kb. 15 kg/ha ként vesz fel. Így a kénpótlás időszaka viszonylag hosszú, az intenzív időszak szárbaindulástól kalászolásig tart (bár a búza még virágzás után is vesz fel ként). A kénpótlás így akár az első, akár a második nitrogén-fejtrágyázással egybekötve is elvégezhető. Akkor viszont el kell végezni, hiszen ebben a fejlettségben a búza naponta akár 300 g/ha ként is felhasznál.

Abban az esetben, ha rejtett kénhiányról van szó, vagy szeretnénk javítani a minőséget, az egészségi állapotot, illetve megelőzni a kénhiányt, célszerű a teljes szükségletnek legalább a felét 12–20 kg/ha ként kijuttatni. Amennyiben a növényanalízis kifejezett, szemmel látható tünetekben is megnyilvánuló, de csak kismértékű kénhiányt jelez, úgy abban az esetben is elegendő ez a mennyiség.

Búzatábla fejtrágyázás után
Búzatábla fejtrágyázás után (2024.04.08.)

Ne hagyja magát megtéveszteni: a kénhiány is sárgulást okoz, csak nem az idősebb, hanem a fiatalabb növényi részeken. A búza minden 100 kg nitrogén-hatóanyag hasznosulásához 12–16 kg/ha ként „kénytelen” felvenni a talajból. Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor nitrogénpótlással nem lehet fokozni a hozamot, sőt, rontunk a helyzeten, a kijuttatott nitrogén kevésbé fog hasznosulni.

Mivel a kénigényes időszak egybeesik a nitrogénigényes időszakkal, kézenfekvő, hogy lehetőleg egyetlen termékkel pótoljuk mindkét tápelemet. A nitrogén és a kén egymenetben való pótlására kiváló megoldás a Genezis Pétisó + S 24–12 (24% N és 12% SO3). Előnye, hogy nemcsak a rejtett, hanem a szemmel látható tünetekben megnyilvánuló kénhiányt is orvosolja, sőt, még kalciumot is pótol (9 kg CaO/100 kg). Javasolt dózisát a kén- és a nitrogénigény határozza meg. A Genezis Pétisó + S 2412 granulált, jól szórható, szinte tökéletesen gömb alakú műtrágya. Nagy szilárdságú szemcséi miatt azok nem töredeznek össze saját súlyuknál fogva.

Ha a kénhiányt megfejeljük egy nagyobb adag nitrogénnel, akkor biztos a terméscsökkenés, és a műtrágyázás hatékonysága is rossz lesz, vagyis kidobtuk a pénzt az ablakon.

Előzze meg a kénhiányt, adjon időben ként a búzának!

Nitrogén- és kénpótlásra válassza a Genezis Pétisó + S 2412-t!

Kizárólag nitrogén pótlására az egyedülállóan magas (39%) összes hatóanyag-tartalmú Pétisó a legjobb megoldás. Ez a 27% nitrogéntartalmán túl tartalmaz még 7% kalciumot (CaO) és 5% magnéziumot (MgO). Nem savanyítja a talajt, kalciumot és magnéziumot is pótol, mégpedig természetes, jól hasznosuló forrásból származó vegyület formájában. A kalcium és a magnézium nélkülözhetetlen a klorofill képződéséhez, a gyökérfejlődéshez, az egészséges állomány kialakulásához, a felépítő életfolyamatokhoz és a stressztűréshez. A Pétisóban tonnánként 228 kg talajjavító anyag található, melyet, ha külön kellene megvásárolni, akkor az több mint 17 000 Ft-ba kerülne. Fejtrágyaként való kijuttatását legalább két részletben javasoljuk.

Melyik nitrogén műtrágyát és milyen dózisban használjam?

2026. január 5. 14:10

Nem mindegy, milyen nitrogént szórunk ki: talaj, hozamcél és kísérőelemek döntik el a fejtrágyázás sikerét.

Kávézacc, tojáshéj, fahamu – mit érnek valójában?

2025. december 3. 07:10

Mindenki használja, de kevesen tudják, mennyit ér valójában a kávézacc, a tojáshéj és a fahamu. Megnéztük, mire elég a házi tápanyagpótlás.

Meglepő! Ettől nőnek brutális tempóban a palánták

2025. november 30. 07:10

A lótrágya az egyik leghatékonyabb természetes hőforrás a korai palántaneveléshez. Mutatjuk, hogyan épül fel a profi melegágy.

Komposzt, istállótrágya, szaruőrlemény: melyik a legjobb?

2025. november 5. 08:10

Az organikus trágyák nemcsak a növényeket, hanem a talajt is életre keltik – a fenntartható, egészséges kertészkedés alapjai.

Napraforgó tápanyag-ellátási sajátosságok

2018. március 16. 06:58

A YaraMila műtrágyákban olyan kiegyensúlyozott nitrogénforrást találunk, amely ammonium és nitrát alapú nitrogént tartalmaz.

Baktériumok kijuttatása nitrogénnel és tápanyagokkal! Vulcan Hibrid 50, amely tápanyag és talajjavító is egyben

2023. augusztus 7. 06:10

Mind a baktériumkészítményeket, mind a magas nitrogéntartalmú talajjavító anyagot (Hibrid 50) csak szét kell oszlatni a talajfelszínen.

A kukorica gyökérnövekedése hatást gyakorol az élelmezésbiztonságra is

2021. szeptember 11. 04:38

Az aszályra hajlamos területek, mint például Afrika esetében a felfedezés nagyobb hozamokat eredményezhet, amely az élelmezésbiztonságra kedvező hatást gyakorolhat.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.