A nitrogén (N) őszi kijuttatásának előnyei közé tartozik, hogy a tavaszi munkaterhelés egy részét át lehet tenni az őszre, és a nitrogént kedvezőbb talajviszonyok mellett lehet kijuttatni. Egy szakértő szerint azonban mostanában kevesebbszer kerül sor őszi nitrogénkijuttatásra, mint az elmúlt években.
Ennek egyik oka az, hogy egyre melegebb az időjárás. A gazdák azt látják, hogy az őszi kijuttatások már nem olyan hatékonyak, mint korábban. Ráadásul egyre gyakoribbá válik a tavaszi vetés és műtrágyázás. Azonban ha megfelelőek a körülmények, a javasolt négy módszer segít a legtöbbet kihozni az őszi nitrogén-műtrágyázásból.
1. Mit használjon? Vízmentes ammóniát, nitrifikációgátlóval
Az egyetlen forrás, amelyet az őszi kijuttatáshoz a szakértő ajánl, a vízmentes ammónia. A vízmentes ammónia az a N-forrás, amelynek a legjobb esélye van arra, hogy tavaszig a talajban maradjon, ha nitrifikációgátlóval együtt alkalmazzák. A nitrifikációgátló ugyanis késlelteti a talajban lévő ammónium nitrogénjének nitráttá történő átalakulását azáltal, hogy ideiglenesen elnyomja a Nitrosomonas ssp. talajbaktériumok ammónium-monooxigenáz enzimjének a hatását, amely felelős a nitrifikációs folyamat első lépéséért (az ammónium nitritté alakítása).
A szakértő szerint elővigyázatossággal kell kezelni a biológiai termékeket, amelyekről azt állítják, hogy lehetővé teszik a gazdálkodók számára a kijuttatandó N-mennyiségek csökkentését. Ugyanis a biológiai termékek hatékonysága még mindig nem bizonyított, különösen az őszi kijuttatások esetében.
A vízmentes ammónia gazdaságos megoldás, mivel jellemzően olcsóbb, mint más N-források, és a szakértő egy tanulmányt is idéz, amely szerint nagyobb terméseredményt ad, mint a karbamid. A tanulmány egy része kizárólag a karbamid kijuttatásával foglalkozott. Ebben megállapították, hogy a tavaszi kijuttatása jobb termést ad, mint az őszi, így nem ajánlják a karbamid őszi használatát.
2. Hol használja? Csak ott, ahol a nitrogénveszteség várhatóan kismértékű
Ha a nitrogénveszteség lehetősége magas – meleg a tél, az ősz és a tavasz, valamint várhatóan sok csapadék esik –, nem éri meg az őszi műtrágyázás. Az északi területeken az alacsonyabb hőmérséklet miatt az őszi N-kijuttatás jobb eredményt ad. A nagyobb részecskéket (például kavicsot) tartalmazó vagy gyorsan vizet vesztő talajokon se alkalmazzo ősszel nitrogént. Ne feledje, hogy csak akkor éri meg az őszi kijuttatás, ha a veszteség mértéke alacsony.
3. Mikor használja? 10 °C-os, csökkenő talajhőmérsékletnél
Általában akkor használjuk a vízmentes ammóniát, amikor a talaj hőmérséklete a felszín alatti 10 cm mélységben 10 °C, és további lehűlés várható. Fontos, hogy a lehető legtovább várjon a vízmentes ammónia őszi kijuttatásával. A nitrifikáció ugyanis addig folytatódik, amíg a hőmérséklet el nem éri a 0 °C-ot. 10 °C-nál a nitrifikáció már jelentősen lelassul, de a talaj még megmunkálható, mert nem fagyott.
Ahogy a talaj 10 foknál hidegebb lesz, a nitrifikáció mértéke csökken, de előfordulhat, hogy egy felmelegedés csökkenti a kijuttatás hatékonyságát. Ezért figyelje az időjárás-előrejelzést akkor is, ha a talaj hőmérséklete már csak 10 fokos. Ha a hőmérséklet folyamatosan csökken, akkor érdemes a munkát elkezdeni.
4. Milyen talajnedvességnél használja? Se nem túl száraz, se nem túl nedves
Vízmentes ammónia használata esetén a kijuttatáskor nitrogént veszíthet akkor is, ha a talaj túl nedves, és akkor is, ha túl száraz. Ha túl nedves, előfordulhat, hogy nem zárható le a talaj a műtrágya fölött, és az ammónia elszökik. Ha túl száraz, és a kijuttatás mélységében nincs nedvesség, akkor az ammónia egy része szintén kiszökhet a légkörbe.
Fotó: Pixabay
