15℃ 2℃
március 7. Tamás, Perpétua, Felicitász
Házikert

Aprómagtermelőké a jövő (1.)

Agrofórum Online

A vetőmagtermesztés a magyar mezőgazdaság jelentős és nagy hagyományokkal rendelkező ágazata. Magyarország a világ és Európa vetőmagtermelésében és kereskedelmében betöltött jelentős szerepét jól szemlélteti az az adat, hogy a 2000–2010 közötti időszakban a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben az OECD rendszerű vetőmag-minősítés mennyiségi összesítésében Franciaország mögött a második helyet értük el.

A hibridnövények (kukorica, napraforgó, repce) mellett a 2015. évtől jelentős szerepet játszanak nemcsak export célú, hanem beföldi felhasználásra termelt, ún. zöldtrágya keverékek komponenseinek vetőmag-előállításai is hazánkban. Azóta ugyanis az Európai Unió területén a közvetlen támogatások egy meghatározó hányadát kifejezetten az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra kell fordítani.

Nézzük a három legnagyobb területtel rendelkező zöldtrágya keverék komponens esetében, hogyan alakultak a vetőmag-előállítással kapcsolatos adatok hazánkban.

Virágzó mézontófű (Fotó: Dr. Nagy Ida)

Jellemzően hullámzó, de egyre nagyobb szaporítóterületek

A legkorábbi, szántóföldi ellenőrzésre és minősítésre vonatkozó adatokat a három faj közül a fehér mustárra találtunk a NÉBIH, illetve jogelődjeinek éves kiadványaiban. Budakalászi fajta vetőmagját állítottak elő 0,87 hektáron 1967-ben közel 600 kg átlagtermés mellett. 1974-re már meghaladta az 1.845 hektárt, 1998-ban pedig elérte 19.368 hektárt, amely nagyságra azóta sem volt példa.

Virágzó mustár (Fotó: Fejes Vilmos)

1974-ben az olajretek vetőmagszaporítások hivatalos szántóföldi minősítése is megkezdődött hazánkban. A Siletta és a Silettina export céltermeltetésű német nemesítésű fajták szaporítása történt 455 hektáron. A terméseredményeket megfelelőnek nevezték az akkor hatóság munkatársai (1230 kg/ha). 1978-ban már elérte az 1800 hektárt, 1984-ben pedig meghaladta a 6300 hektárt. Közel 50 éves adatsorában a legmagasabb területet a zöldítési szabályok bevezetésének köszönhetően 2016. évben érte el (15.880 ha).

Mézontófű vetőmagot több, mint száz éve termelünk Magyarországon, de ennek közel 100%-a külföldi igényre készül, az ún. zöldítési rendelet magyarországi bevezetése után nőtt meg hazai felhasználása. Elsőként állami ellenőrzésre csak az 1986. évben jelentettek be összesen 432 hektáron export céltermeltetésű vetőmag-szaporításokat. A rákövetkező évben már meghaladta az 1000 hektárt, 1995-ben pedig már a 9000 hektárt. Ebben az évszázadban a legnagyobb szintén 2016-ban termeltük eddig (10.659 ha).

1. ábra: A legjelentősebb zöldtrágya fajok vetőmag-szaporításai (ha), 2015-2020 (Forrás: NÉBIH MGEI)

Az export céltermeltetés erősen rányomja a bélyegét mindhárom faj előállítására. Az árszínvonalat és a mennyiségi igényt külföldön határozzák meg, a magyar piac pedig kénytelen lekövetni. Az ingadozó vetésterületi adatok ennek eredményét mutatják (1. ábra). Az elmúlt néhány évben azonban –elsősorban a zöldítési szabályok miatt – újra növekedésről lehet beszámolni a megelőző 5 év adatait alapul véve.

2. ábra: Fehér mustár vetésbejelentések (ha) 2020. évi megyei eloszlása (Forrás: NÉBIH MGEI)

Tavaly Zala megye kivételével minden megyében volt fehér mustár vetésbejelentés (2. ábra), Győr-Moson-Sopron megyében majdnem elérte az 1000 hektár, Bács-Kiskun és Veszprém megyékben pedig az 500 hektárt. Olajretek esetén már 4 dunántúli megyében nem volt előállítás, legnagyobb területen pedig Békés megyében volt bejelentve vetőmag-szaporítás (3. ábra). A mézontófű szaporítások döntő hányada, több mint 60%-a Győr-Moson-Sopron megyében volt a 2002. évben, egyedül Tolna megyében nem volt bejelentés (4. ábra).

3. ábra: Olajretek vetésbejelentések (ha) 2020. évi megyei eloszlása (Forrás: NÉBIH MGEI)
4. ábra: Mézontófű vetésbejelentések (ha) 2020. évi megyei eloszlása (Forrás: NÉBIH MGEI)

Bár ezek a fajok az ipari növényekhez képest esetenként jelentősen kisebb területtel bírnak, a mögöttük álló speciális szaktudás, és az általuk elért export lehetőségek miatt mégis nagy jelentőségű növények. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy míg búzát „mindenki tud termelni”, addig például a mézontófű vetőmagtermesztése még Európán belül sem tartozik az alapismeretek közé.

Fajták száma a szaporításokban

A magyar fajtajegyzéken 4 magyar és 1 brit nemesítésű fehér mustár fajta található. (Bea, Budakalászi sárga, Éva, Marci, Tilney) Az EU fajtalistán jóval több, 165 fajta szerepel. Az elmúlt öt évben a fajták száma a szaporításokban évenként 34 és 47 között mozgott.

A szántóföldi növények Nemzeti fajtajegyzéke (2020) 3 db magyar és kettő német nemesítésű olajretek fajtát jegyez (Anna, Atlas, Dóra, Litinia, Siletta Nova), a legrégebb óta termesztésben lévő fajta az 1975-ös Litinia a mai napig szaporított fajta. Az EU fajtalista jelenleg 124 fajtát tart nyilván, ezekből az elmúlt években 50-70 fajtát szaporítottak Magyarországon. A három faj közül itt használnak fel a legtöbb fajtát (49-66) a szaporításokban.

Virágzó olajretek (Fotó: Fejes Vilmos)

A szántóföldi növények Nemzeti fajtajegyzéke (2020) két magyar facéliát(mézontófüvet) jegyez, a 2007-ben elismert Lilla és a 2017-ben elismerést kapott Liza fajtákat. Az EU fajtalista jelenleg 33 Phacelia tanacetifolia fajtát tart nyilván, ezeknek körülbelül a felét folyamatosan szaporítják Magyarországon. A gyors fajtaváltás a nagy területen vetett növények esetében megfigyelhető, de a facélia esetében 20 év alatt sem volt nagy változás a fajtaválasztékban, a rendszerváltozás óta 7-15 fajta szaporítása történik Magyarországon minden évben.

Termésátlagok és fémzárolások

A 2016. évben meghaladta az 1100 kg/ha-t, míg a többi évben 800 és 1000 kg/ha között mozgott a fehér mustár termésátlag a szaporításokban. A legalacsonyabb épp a tavalyi évben volt, elsősorban a rendkívül száraz tavaszi időjárás és a késői fagyok miatt (5. ábra).

5. ábra: A fehér mustár, olajretek és mézontófű fajták száma (db), 2015-2020 (Forrás: NÉBIH MGEI)

Az olajretek az elmúlt öt évből 3 alkalommal meghaladta az 1000 kg/ha-t, de a másik 2 évben is majdnem elérte azt. A facélia átlaga az elmúlt öt évben 469 és 589 kg/ha között mozgott.

Az elmúlt években fehér mustár, olajretek és facélia vetőmagból 3.800–5.800, 6.200–10.500, 1.700–3.800 tonnát fémzároltak. 2015. évtől azonban jelentős mértékben nőtt a zöldtrágya keverék vetőmagtételek fémzárolása elsősorban hazai felhasználásra, amelynek meghatározó részarányát képviseli az olajretek, facélia és a fehér mustár is (6. ábra).

6. ábra: Zöldtrágya keverék fémzárolás (t), 2015-2020 (Forrás: NÉBIH MGEI)

Jövőbeli várható tendenciák

Összességében az alábbiak miatt növekedés várható ezen három faj vetőmag-előállításában:

  1. Éghajlati és talajadottságainkat tekintve kiváló minőségű olajretek, fehér mustár, mézontófű vetőmag állítható elő szinte az ország egész területén. Értékesítésükre kiváló piaci lehetőségeink vannak és a jelenlegi jövedelmezőséget tekintve pedig versenyre tud kelni bármelyik termesztett kultúrával.
  2. Az új EU költségvetési ciklusban is kisebb változásokkal ugyan, de megmaradnak a zöldítési szabályok.
  3. A külföldi igény már jelenleg is meghaladja a hazai kínálatot.
  4. Rendkívül jó gabona-előveteménynek számít mind a három faj.
  5. Az ökológia területeket hazánkban is növelni kell a jövőben és ilyen termesztéstechnológia mellett is születtek már jó terméseredmények az elmúlt években.
  6. A vetőmag-előállítás a termelők szempontjából csak a termelési bizonytalanságok miatt rejt veszélyeket, melyet fegyelmezett, gondos termesztéssel tudnak ellensúlyozni.
  7. A pénzügyi része nagyon stabil, mivel általában fix áron, termeltetési szerződések alapján történik a finanszírozott előállítás.
  8. Viszonylag rövid vegetációs idejük miatt nagyon gyorsan juttatja árbevételhez a gazdálkodókat.

Benke Zoltán, Dr. Nagy Ida
Lajtmag Kft., Mosonudvar

Szobanövényszaporítási egyszeregy

2025. március 7. 05:40

Az elterjedt szaporítási módszerek közé tartozik a dugványozás, a levelekből történő szaporítás, a tőosztás és a magról nevelés. Nézzük meg ezeket részletesebben is!

A 10 legjobb örökzöld sövénynövény a kíváncsi tekintetek ellen

2025. március 6. 13:10

Az örökzöld növények is veszítenek el leveleket, de ezt folyamatosan teszik, így a sövény soha nem lesz kopár.

No-till: így vágjunk bele kezdőként!

2025. március 6. 05:40

A no-till (vagy minimális talajművelés) lényege, hogy a talajt nem forgatjuk, hanem természetes módon, szerves anyagokkal és takarással gazdagítjuk.

Hibiszkusz varázslat: a sikeres szaporítás titkai

2025. március 5. 13:10

A hibiszkusz szaporítása többféle módszerrel lehetséges, attól függően, hogy kerti vagy szobanövényről van szó.

RAPOOL-repcék: TEMPO

2021. július 29. 05:56

A TEMPO azok hibridje, akiknél a körülmények nem teszik lehetővé csúcstermések elérését, de szeretnének jövedelmezően repcét termelni. Robusztus, egészséges, jól regenerálódik, így kihívásokkal teli termesztési körülmények között is képes maximálisan teljesíteni. Nem csak profiknak!

Most érdemes kukorica-vetőmagból betárazni

2022. január 3. 18:37

Fogynak a SAATEN-UNION készletei, de van még választék. A korán betakaríthatótól a silókukoricáig – Ön melyik mellett döntene?

Repcetermesztőként mire érdemes odafigyelni a zöldítő keverék idei kiválasztásakor?

2018. április 5. 04:16

A RAPOOL szakmai ajánlása szerint kerüljük azokat a keverékeket, amelyek mustár-, olajretek- és takarmányrepce-komponenseket tartalmaznak, mert ugyan kedvezőbb áron szerezhetők be, ám akár rövid távon is jelentősen veszélyeztethetik a repcetermesztés jövedelmezőségét.

Hogyan alapozzák meg a korai kukoricák a termésbiztonságot?

2025. február 4. 08:10

A SAATEN-UNION kínálatában több kimagasló termőképességgel rendelkező korai hibrid is található, amelyek termésstabilitása és stressztűrő képessége is kiemelkedő.