Hat éves Katalin fajtájú cseresznyefám köré tyúkudvart létesítettem tavaly, és idén a fa hajtásnövekedése lelassult, csupán néhány cm, ami a korábbiakhoz képest erős visszaesés. A vesszők csúcsrügye hajtott csak ki. Kertem másik cseresznyefáján a hajtások most 40 cm körüliek. Ezen kívül a törzse is erős mézgásodásnak indult. Arra gondolok, hogy a tyúktrágya túlzott nitrogéntartalma okozhatja a tüneteket. Ebben meg tudnak erősíteni? Hogyan tudnám a túlzott nitrogént eltüntetni, vagy kompenzálni a talajban? Képeket mellékelek a fáról és a hajtásokról, illetve a „gyanúsítottakról."
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Oknyomozása kicsit félresiklott, nem vett figyelembe minden látható nyomot. A cseresznyefa gyengülését nem a tyúkok okozzák. Szegény tyúkok nem tudják magukat megvédeni!
A fokozott mennyiségű friss szerves tyúktrágya, ha túlzott mennyiségben van a talajban, okozhat kárt, égetésszerű elhalást idézhet elő a gyökereken. Ez a jelenség különösen akkor jelent veszélyt, ha korábban kevés tápanyagot kapott a növény és bő víz segítségével az abból kimosódó tápanyag hirtelen jut a gyökerekhez. Egy 6 éves fa gyökerei már nem a talajfelszínen helyezkednek el, és a tavalyi aszályos évben alig volt csapadék, így bemosódása nem történhetett meg. Ellenben a csak csúcsrügyek kihajtását okozhatta az előző évi aszály.
Az idei tavaszi bőséges esők már elősegítették a bemosódást, de annak káros hatása majd csak később jelentkezhet. A szerves trágya nagy kincs, de frissen nem szabad felhasználni. Rendszeresen gyűjtse össze a tyúktrágyát a fa lombja alól, és árnyékos, nedves helyen komposztálja növényi hulladékokkal együtt! Helyes kezeléssel nyár végére lebomlása végbemegy és felhasználható növények alá közvetlenül talaj dúsítására.
A fa csökkent növekedését a fatörzsön látható mézgás sebekben élő rovar okozta. Farontólepke lárvái élnek fatörzsekben, két lepkefaj is előfordulhat. Fiatal facsemetékben a kis farontólepke (Zeuzera pyrina) lárvája szokott élni. Két év alatt fejlődik ki a lepke, addig lárva alakban élnek lárvái a facsemeték törzsében, annak belső részét rágják ki, azzal táplálkoznak. Helyenként lyukakat készítenek a kérgen, ürüléküket azon keresztül kinyomják a szabadba, ezek szokták felhívni a figyelmet a belül élő rovarok jelenlétére. A rágási helyeken jelenik meg a mézga, a csonthéjasokra jellemző növényi váladék. A lárva teljes fejlettségi állapotában 2 cm körüli, sárga színű fekete pontokkal, fekete fejjel. A lárvák belső rágásukkal a vízszállító edénynyalábokat megsértik vagy elrágják, ezért lép fel a lankadás, a fa kevesebb vízhez, tápanyaghoz jut. Előfordulhat, hogy a széles járat miatt a fatörzs meggyengül, nem bírja tartani a növekedő koronát és eltörik.
Védekezés ellene csak megelőzően lehetséges, meg kell akadályozni, hogy a kis farontólepke nőstényeinek a pár éves fa kérgére rakott petéiből kikelő lárvák berágják magukat a kéreg alá.
Fertőzött fáknál a kármentés marad, mint lehetőség: a törzsén látható sebeknél a kérget le kell fejteni, azokat kitisztítani, és vékony, de hajlékony dróttal a lárvát a járatban elérve megsemmisíteni vagy kihúzni. Rovarölő szer járatba fecskendezése is megerősíti a mentesítési munkát. Végül a lyukakat légmentesen fasebkezelővel ajánlott befedni.
Kiemelt kép: Pixabay
