Van egy kb. 12 éves Ceglédi óriás barackfám, amit ugyan permeteztem virágzáskor, de évek óta megtámadja a monília. Elkövettem sajnos azt a hibát, hogy nem metszettem le róla a beteg részeket. Idén már kihajtani is alig akart, bár tele volt virággal. Mit lehet tenni egy ilyen fával? Megmenthető vagy ki kell vágni? Érdemes erősen visszavágni, hátha megújul? Hogyan terjed a fás részben a gomba? Ha már évek óta benne él, évről évre megy beljebb? A kitörő új hajtások ettől egészségesek maradhatnak, ha nem fertőződnek újra?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Kérdéseiből azt látom, hogy alaposan végiggondolta a betegséget, a lényeges, „érzékeny” részletekre mutat rá. A fájáról küldött képen látható tünetek általánosan jellemzők a hazai kajszifákra országszerte.
A virág- és hajtásfertőző monília betegséget két monília gombafaj okozza, a régóta velünk élő és szelídebb Monilia laxa, valamint az újabban behurcolt Monilia fructicola. Mindkettő megfertőzi a rózsafélék családjába tartozó csonthéjas gyümölcsfajokat: kajszi- és őszibarack-, meggy-, cseresznye-, szilva- és a mandulafákat is. Ezeken kívül a fás dísznövények közül a törpemandulát, japáncseresznyét, babarózsát is.
Mindegyik növénynél virágzáskor fertőznek, amikor tartósan nedves, párás, hűvös a virágzás idején az uralkodó időjárás. A nedves virágon a gomba konídiumai kicsíráznak és behatolnak a virágnál a növénybe. Hűvös tavaszon a virágzás elhúzódó, a fertőzés lehetősége is hosszan tartó. Elvirágzás, sziromhullás után a gomb belenő a fiatal, zsenge hajtásba, amit a hajtás lankadása, hervadása, majd elhalása jelez számunkra.
Szakemberek javaslata, amit a gyakorlat visszaigazol, hogy virágzás alatt 2-3 alkalommal végzett gombaölő szeres permetezéssel a fa megvédhető. Javasolt időpontok: 1. virágzás kezdete, 2. tömeges virágzás és 3. sziromhullás ideje. Csak az ellenük ható speciális gombaölő szerekkel eredményes a permetezés, és a szereket váltogatva, cserélve kell felhasználni, megelőzendő a szerrezisztencia kialakulását, ami a szerek hatástalanságához vezet. Igen elhúzódó virágzásnál, extrém körülmények között 4. permetezés is indokolt lehet.
A hajtásba belenőtt gomba a vastagabb fás részek felé, hosszirányban halad előre a törzs felé. Terjedésének sebessége esetenként változó, nem becsülhető. A belső fertőzöttségnek szemmel látható tünete is észlelhető, amennyiben a vesszőt felvágja, annak belső szövete nem egyszínű, hanem sárga vagy barna elszíneződés látható benne. Az egészséges fás szövet keresztmetszeti felülete világos és egyszínű.
Más gombafertőzés is okozhat belső elszíneződést, és valamennyire jellemző, hogy a fába bekerült, a fás szövetekben már benn élő gombák ellen kémiai módon védekezésre nincs lehetőség, onnan kiűzni nincs mód, a fa nem gyógyítható. A belső elszíneződés alapján, csak vizuális vizsgálattal, gombafajt meghatározni nem lehet, ahhoz laboratóriumi vizsgálati módszerek szükségesek.
A megfertőződött hajtások esetében jelenleg egyetlen védekezési technika ismert, a fertőzött hajtások, vesszők visszametszése a tünetes részig, és alatta már az egészséges vagy legalább annak látszó fás részből kb. 20 cm-es egészséges ággal együtt. Nem csupán a 20 cm-es levágandó rész betartása fontos, hanem a maradék facsonk egészséges, egyszínű felületének a biztosítása. Mivel a gomba csak élő növényi szövetben marad életben, és oda törekszik, hatékonyabb a csonkolás, ha a fiatal fás részek lankadása, hervadása elején, gyors beavatkozást hajtunk végre, így kevesebb idős fás szövet, ág levágásával érhető el a mentesítés.
Ha a törzsbe is már belenőtt a gomba, és mindez a talajhoz közeli magasságban is észlelhető, gyakran nem nevelhető ki a régi gyökérrendszerével új korona. Minden eset más, egyedileg lehet elbírálni a fák helyzetét. Az esetek többségében, ha elhúzódva is, de a fa legyöngül és kipusztul a moníliás fertőzés következtében. Ez várható az Ön fája esetében is.
Sajnos jelenleg nincs moníliának ellenálló kajszibarackfajta, azt szívesen ajánlanám.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
