Gyümölcs
Gyümölcs

A metszés növényvédelmi vonatkozásai

A metszés növényvédelmi vonatkozásai

Agrofórum Online

A metszés hagyományos időpontja a tél végi időszak, amikor még a fás szárú növények nedvkeringése nem indult meg. Akár „koronaalakító” metszésről van szó, akár az egyes gyümölcstermő fajok termőegyensúlyának biztosítását szolgáló „termőre metszésről”, ez a beavatkozás mindenképpen meglehetősen drasztikus lépés a növények életében. Kellő odafigyeléssel nagyon jó növényvédelmi segítséget jelenthet a gazdálkodóknak, míg trehány, gondatlan végrehajtásával akár el is pusztíthatjuk (általában több év alatt) a megmetszett növényt.

Kártevők ellen

A különböző, fákon élő állati károsítók egy része szabad szemmel láthatóan van jelen a metszés előtt álló fákon, bokrokon. Ezek eltávolítása jelentős mértékben csökkentheti a kártevő populációját. A pajzstetvek jelenléte pl. tipikusan ilyen. A pajzsokkal sűrűn borított ágak, vesszők eltávolítása hatalmas mennyiségű kártevőtől tisztíthatja meg a fertőzött növényt. Ugyanez a helyzet a tojás alakban telelő takácsatkákkal is, illetve egyes rügyben telelő gubacsatkákkal, pl. a mogyoró gubacsatkával (Phytoptus avellanae) is. Sok esetben ez a fizikai módszer, a radikális eltávolítás ugyanakkor nem igazán kivitelezhető. A törzsek, nagy vázágak esetében hiába van pl. vastagon bevonva a felület esetleg atkák téli tojásaival, az egész fát ezen ok miatt azért mégsem vághatjuk ki.

A fás részeken tojás alakban telelő takácsatkák ellen ilyen esetekben jobb, ha kellő időben elvégzett és helyesen végrehajtott lemosó permetezéssel pusztítjuk el a károsítókat. A pajzstetvekre (és a sokkal nehezebben észrevehető levéltetű tojásokra) ugyanez érvényes. A levágott gallyakat, ágakat egyes kártevők esetében igencsak célszerű minél hamarabb megsemmisíteni. Ez történhet vagy elégetéssel, vagy aprítás után a talajba, netán egy komposztdomb aljába történő elhelyezéssel. Mindenképpen úgy kell ezt végrehajtani, hogy a károsítók a levágott fás részekről semmiképp se tudjanak visszajutni a fákra. A levéltetvek, pajzstetvek esetében nem szükséges ez a megsemmisítési eljárás, mivel a frissen kikelő lárvák csak meglehetősen kis távolságra tudnak vándorolni, így nem érhetik el a talajon levő levágott ágról, vesszőről a fákat.

A szúbogarak által károsított ágakat meg kell semmisíteni

Takácsatkák esetében már indokolt lehet a megsemmisítés, főleg alacsony törzsű, intenzív művelésmódú gyümölcsfáknál, mivel itt a valamivel nagyobb távolságok leküzdésére képes fiatal lárvák már elérhetik a fákat. A szúbogarak által megtámadott fás részeket viszont mindenképpen mielőbb meg kell semmisíteni, leginkább égetés útján. Esetükben azért is az égetés a legjobb módszer, mivel a tavasszal kikelő bogarak akár egy arasznyi komposzt borítás alól is képesek előjönni.

Igazság szerint minden olyan dolgot el lehet távolítani a metszés során, ami kártevő jelenlétére utal, vagy csak nem „odavaló”. Ilyen lehet pl. a gyűrűspille (Malacosoma neustria) petecsomója is. Ellene ugyan később is lehet inszekticidekkel védekezni, de a fertőzött vesszők levágása jóval olcsóbb és nem terheli feleslegesen növényvédő szerekkel a környezetet.

A gyűrűspille petecsomóival fertőzött ágak is eltávolítandók

Kórokozók is vannak

A különféle növénybetegségeket előidéző kórokozók egy része ellen szintén hatékony lehet a tél végi – tavasz eleji metszés. A csonthéjasok moníliája (Monilia laxa) által elpusztított gyümölcsök, hajtások pl. súlyos fertőzési forrást jelentenek, amelyek eltávolítása és mielőbbi megsemmisítése jelentősen csökkentheti a fertőző anyag mennyiségét a gyümölcsfákon. Ettől függetlenül fogékony gyümölcsök (meggy, kajszi, szilva) esetén, főképp a fogékony fajtáknál elengedhetetlen a virágzás alatt végrehajtandó fungicides védelem, de ezt csak a fertőző anyag mennyiségének minél erősebb csökkentésére alapozva célszerű elvégezni. Odaszáradt moníliás múmiák tömegével ellátott, súlyosan fertőzött fákat a szélsőségesen nagy fertőzési nyomás miatt még többszöri gombaölő szeres kezeléssel sem fogunk tudni majd a tavasz folyamán megvédeni.

A moníliás gyümölcsmúmiákat nem szabad megtűrni az ágakon

Hasonlóan fontos az almás termésű fajok esetében a tűzelhalás (Erwinia amylovora) áttelelő gócainak, a fás részek elfertőződése nyomán kialakult rákosodó sebeknek a felderítése, levágása és a fertőzött ágak minél előbb történő megsemmisítése. Barbár dolognak tűnhet az ilyen csonkolásos védekezés, de elengedhetetlen. Ezt a feladatot akkor is el kell végezni, ha a törzset, vagy elsőrendű vázágakat kell esetleg csonkolni miatta. Ez amúgy törvényben rögzített kötelessége is az érintett fa tulajdonosának, de egyben jól felfogott érdeke is. Ha megszűnik a fertőző anyag utánpótlása, akkor a fertőzési nyomás csak töredéke lesz a korábbiaknak, illetve fertőzésre nem igazán hajlamosító időjárás esetén a továbbfertőződés láncolata meg is szakadhat.

A tűzelhalás okozta rákosodó sebek jelentős fertőzési források

A már elhalt fás részeken megjelenő taplók és más farontó gombák esetén szintén radikálisan, még ép résszel együtt kell eltávolítani a fertőzött ágat, és ezt is ajánlatos minél gyorsabban megsemmisíteni. A farontó gombák (akárcsak a fás részekben is pusztító csonthéjas monília) fertőzése esetén a már a fás részben levő kórokozókat jelenleg nem tudjuk semmiféle növényvédő szerrel elpusztítani. Csak egy darab fás résszel együtt történő eltávolítás és megsemmisítés segíthet.

A taplók jelenléte már elhalt szöveteket jelez

Ugyanakkor a metszés és a fákról lekerült megsemmisítendő anyagok hatékony elpusztítása önmagában még nem elegendő. A metszés során célszerű ügyelni arra, hogy a fertőzési kapuk kialakulásának lehetőségét kerüljük, illetve megakadályozzuk. A nagyobb sebfelülettel járó beavatkozások után a sebkezelés elengedhetetlen. Ezzel a lassan, de megállíthatatlanul terjedő taplófélék és egyéb farontó gombák fertőzésének vethetünk gátat. Számos, igen jó fasebkezelő készítmény kapható a gazdaboltokban. Ezek részben valamilyen fungicid hatóanyagot is tartalmaznak, részben pedig hatékonyan segítik a sebszövet kialakulását. Ha nem tudunk ilyen készítményt valamilyen okból beszerezni, akkor akár egy olajfestékes lezárás is sokat segíthet.

A sebkezelés elmaradása súlyos taplós fertőzést eredményezhet

Szintén fontos, hogy a metszés során ne hagyjunk hátra olyan fás részeket, amelyek biztosan elhalnak és ezzel utat nyithatnak gombás eredetű fertőzéseknek. Ezért „kalap- és kabátakasztó” meghagyása egy ág levágása során nem éppen célszerű. Ugyancsak fontos, hogy a metszés során kerüljük a korona olyan alakítását, amely később törésekhez, nagy sebek kialakulásához vezethet. A korona szélén ne tervezzünk, ne alakítsunk ki nagyobb másodlagos koronát. Ne alakítsunk ki „kis fát a nagy fán”, mert az egy vihar után letörhet és nagy sebet képezhet az alatta levő vázágon. Ugyanilyen okból kerüljük a villás elágazásokat is, mivel egyes fajoknál nagy terhelésnél könnyedén kettéhasadhat. A koronaalakító metszés során erre mindenképpen ügyelni kell.

A tél végi metszés alkalmával a már említett moníliás termésmaradványok mellett más könnyedén felismerhető fertőzések is elpusztíthatók. Az alma lisztharmata (Podosphaera leucotricha) főképp a Jonathan fajtacsoportba tartozó almafajtákon okozhat erős lombkártételt. Döntően a hajtások csúcsrügyeiben telel át micélium formájában. Az ilyen rügyek jellemzően fellazult rügypikkelyeikkel jól mutatják is a fertőzést. Ezek levágásával a primer fertőzés mértéke drasztikusan csökkenthető.

Az alma lisztharmata ellen könnyű metszéssel védekezni

Dísznövények esetében is jó, ha a metszés során figyelembe vesszük a növényvédelmi szempontokat. A rózsán pl. mind a szürkepenészes, mind pedig a koniothíriumos fertőzésben elhalt vesszők, hajtások eltávolítása és gyors megsemmisítése akár a rózsatő életét is megmentheti. Itt is ugyanaz a szabály érvényes, mint a gyümölcsfák esetében: minden látható fertőzött részt igyekezzünk eltávolítani, ha szükséges, akkor megsemmisíteni, a nagy sebeket kezeljük le. Főképp a nagy fás részekkel rendelkező futórózsák és törzses rózsafácskák esetében drasztikusan meghosszabbítható ezeknek a dekoratív növényeknek az élettartama.

Koniothíriumos fertőzéstől elhalt rózsaág

A gondos, átgondolt metszés igen sok későbbi növényvédelmi problémát előzhet meg, feleslegessé tehet növényvédő szeres kezeléseket és hatékonyan hozzá tud járulni a gondozott fás szárú növények egészségi állapotának megőrzéséhez, javításához.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Kora tavaszi kártevők a gyümölcstermesztésben

2024. február 26. 08:10

A változékony időjárás hatására egyre nagyobb és változatosabb számban jelennek meg gyümölcstermő növényeinken a tavaszi kártevők korai nemzedékei.

A téli hónapok hideghatása a gyümölcsfáinkra 

2024. február 13. 14:10

Az utóbbi évek megfigyelései alapján kijelenthetjük, hogy egyre jobban csökken a téli fagyos napok száma. Idén februárban a melegrekord is megdőlt (Szeged, 20,2 ℃).

Lemosó permetezések időszaka

2024. február 7. 05:40

A tavaszi lemosó permetezés hasznos fegyver lehet a hozzáértő kertészek kezében egy sor kórokozó és kártevő ellen, de egyáltalán nem mindentudó csodaszer.

Mikor ébrednek a gyümölcsfák?

2024. február 6. 10:10

Itt, a mérsékelt égövben a gyümölcsfák, éppúgy mint a lombhullató erdei fák is, téli álmot alszanak. Ez a környezeti viszonyokhoz való alkalmazkodás szép példája. Csak így tudják átvészelni a telet.

Vadgesztenyelevél-aknázómoly csapdahálózat fogási adatai

2023. szeptember 28. 15:10

Az alábbi táblázatban találják a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakmai irányításával működő vadgesztenyelevél-aknázómoly csapdahálózat fogási adatait, melyeket az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének Csalomon típusú csapdáival felvételeztek. Az adatok a közterületi növényvédelem területén tevékenykedő szakemberek számára nyújthatnak hasznos információkat.

Most kell védekezni a fenyércirok, a mezei acat és a gyapottok bagolylepke ellen

2018. július 4. 08:27

Az aratás és a járulékos munkák elvégzése mellett fontos feladat a tarlók ápolása, ami nemcsak agronómiai, hanem növényvédelmi szempontból is fontos teendő.

Védekezzünk! Felgyorsult a parlagfű fejlődése

2022. május 17. 09:17

A május első hetében beköszöntő nyáriasan meleg idő hatására a parlagfű fejlődése felgyorsult.