Egy XIX. századi ellenség, a szőlő-gyökértetű (filoxera) – (Viteus vitifolii)

Agrofórum Online

N. Károly kérdése: Kivágtam a szőlőt, a maradványokból kihajtott az alany. Szemölcsszerű képződményeket figyeltem meg rajta. Mi lehet ez?

Aki válaszol:
Németh Zoltán, okleveles kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök

Kedves Érdeklődő!

A szőlő-gyökértetűt FITCH 1855-ben, New York államban írta le, eredetileg Pemphigus vitifoliae néven. Az 1858-1866 időszakban az USA keleti államaiból lisztharmattal szemben ellenálló szőlőfajtákkal Dél-Franciaországba, innen néhány év alatt Európa több szőlőtermelő országába behurcolták.

Míg az első feltételezett fertőzés (Pozsony 1872) vaklármának bizonyult, 1874-ben a Bécs melletti híres klosternburgi kísérleti szőlők súlyos fertőzöttségéről érkezett hír. A későn felismert fertőzés jelentőségét fokozta, hogy az előző időszakban az intézet szőlőiskolájából Magyarország legkülönbözőbb vidékeire kerültek szőlővesszők. Az első fertőzést a történelmi Magyarország területén Pancsova (Vajdaság) határában állapították meg 1875-ben. A roppant bonyolult fejlődésmenete miatt csak hosszú idő után jöttek rá a védekezés lehetőségeire. Ebben az időben a fertőzött területek irtásával, vízzel való elárasztásával, durva vegyszeres kezelésével (szénkéneg, amit helyenként manapság is alkalmaznak) próbálkoztak, de aztán megfelelőbb megoldásokat találtak.

Szőlő-gyökértetű (filoxéra) – (Viteus vitifolii)

A kártevő az Insecta (Rovarok) osztályába, a Homoptera (Egyenlőszárnyúak) rendjébe, a Phylloxeridae (Törpetetvek) családjába tartozik. Teljes fejlődési ciklusa két évig tart. Tojás alakban telel a talaj feletti részeken, a szőlővesszők kéregrepedéseiben. A nyár során négy nemzedék alakul ki, szűznemzéssel (parthenogenesis). A sexupar nőstény két nemű tojást hoz létre. Az ebből kialakuló ivarosan szaporodó nemzedék képezi az áttelelő tojást, melyből kialakul a levéllakó ősanya (fundatrix).

E kártevőnek „köszönhetjük” az egyik legfontosabb agrotechnikai védekezést, az oltást, ugyanis a kártevő az európai szőlőnek csak a gyökerét, az alanyfajtáknak csak a levelét károsítja. Jelenleg hazánkban az alany anyatelepeken kell védekezni ellene. Neki köszönhetjük továbbá az alföldi szőlőtermesztési kultúra kialakulását, ugyanis a magas kvarctartalmú un. immunis homoktalajokon nem él meg, járatai beomlanak. A levéllakó alak ellen klórpirifosz és tiametoxam hatóanyagokkal védekezhetünk.

Nufarmer Magazin Kertészeti Különszám (+pdf)

2019. július 26. 08:33

A kertészetekben megjelenő kórokozók és kártevők elleni sikeres fellépéshez speciális ismeretekre, valamint egyszerre hatékony és a fogyasztókra veszélytelen hatóanyagokra van szükség.

Mit ültessünk sittes talajú kertbe?

2022. augusztus 27. 13:38

A sittes talaj a kertek jó nagy százalékát érinti. Sokan a teljes talajcserében hisznek, ami valljuk be manapság már nem olyan egyszerűen kifizethető. De akkor mi lehet a jó megoldás?

Foglalkozása: Borász, "zsebsommelier"

2022. szeptember 15. 15:01

Hausel Dóra Éva – ahogyan azt ő is megfogalmazza – beleszületett a borászatba.

Kihívás a piacilag helyes út megtalálása a szőlő- és borágazatban

2022. december 4. 10:07

Feldman Zsolt a konferencián tartott megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás, a fogyasztói szokások, valamint az értékesítési csatornák változása jelenti a legnagyobb kihívást a szőlészeti, borászati ágazatban.