33℃ 20℃
július 1. Tihamér, Annamária, Olivér, Áron

Egy XIX. századi ellenség, a szőlő-gyökértetű (filoxera) – (Viteus vitifolii)

Agrofórum Online

N. Károly kérdése: Kivágtam a szőlőt, a maradványokból kihajtott az alany. Szemölcsszerű képződményeket figyeltem meg rajta. Mi lehet ez?

Aki válaszol:
Németh Zoltán, okleveles kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök

Kedves Érdeklődő!

A szőlő-gyökértetűt FITCH 1855-ben, New York államban írta le, eredetileg Pemphigus vitifoliae néven. Az 1858-1866 időszakban az USA keleti államaiból lisztharmattal szemben ellenálló szőlőfajtákkal Dél-Franciaországba, innen néhány év alatt Európa több szőlőtermelő országába behurcolták.

Míg az első feltételezett fertőzés (Pozsony 1872) vaklármának bizonyult, 1874-ben a Bécs melletti híres klosternburgi kísérleti szőlők súlyos fertőzöttségéről érkezett hír. A későn felismert fertőzés jelentőségét fokozta, hogy az előző időszakban az intézet szőlőiskolájából Magyarország legkülönbözőbb vidékeire kerültek szőlővesszők. Az első fertőzést a történelmi Magyarország területén Pancsova (Vajdaság) határában állapították meg 1875-ben. A roppant bonyolult fejlődésmenete miatt csak hosszú idő után jöttek rá a védekezés lehetőségeire. Ebben az időben a fertőzött területek irtásával, vízzel való elárasztásával, durva vegyszeres kezelésével (szénkéneg, amit helyenként manapság is alkalmaznak) próbálkoztak, de aztán megfelelőbb megoldásokat találtak.

Szőlő-gyökértetű (filoxéra) – (Viteus vitifolii)

A kártevő az Insecta (Rovarok) osztályába, a Homoptera (Egyenlőszárnyúak) rendjébe, a Phylloxeridae (Törpetetvek) családjába tartozik. Teljes fejlődési ciklusa két évig tart. Tojás alakban telel a talaj feletti részeken, a szőlővesszők kéregrepedéseiben. A nyár során négy nemzedék alakul ki, szűznemzéssel (parthenogenesis). A sexupar nőstény két nemű tojást hoz létre. Az ebből kialakuló ivarosan szaporodó nemzedék képezi az áttelelő tojást, melyből kialakul a levéllakó ősanya (fundatrix).

E kártevőnek „köszönhetjük” az egyik legfontosabb agrotechnikai védekezést, az oltást, ugyanis a kártevő az európai szőlőnek csak a gyökerét, az alanyfajtáknak csak a levelét károsítja. Jelenleg hazánkban az alany anyatelepeken kell védekezni ellene. Neki köszönhetjük továbbá az alföldi szőlőtermesztési kultúra kialakulását, ugyanis a magas kvarctartalmú un. immunis homoktalajokon nem él meg, járatai beomlanak. A levéllakó alak ellen klórpirifosz és tiametoxam hatóanyagokkal védekezhetünk.

A Napa-völgy szőlővidéke is lángokban áll Kaliforniában

2020. szeptember 30. 08:18

Az amerikai médiában közvetített riportok tanúsága szerint többen azon gondolkodnak, hogy végleg elköltöznek a vidékről.

Hogyan védekezhetünk a lisztharmat ellen almában és szőlőben?

2019. április 28. 07:36

S. Miklós kérdése: Kertemben található almafáim és szőlőtőkéim minden évben nagyon lisztharmatosak. Mit tehetek ellene?

Kutatás a szőlő aszálytűrő képességéről

2021. október 2. 04:37

A termelők nagy része nem tartja jónak a korai vegetációfejlődés és a termésérés folyamán bekövetkező vízhiányt, azonban a szakértő vizsgálati eredményei alapján a minőség kiteljesedésének kulcsát látja benne.

Milyen szerrel védekezhetünk hatékonyan a peronoszpóra és a lisztharmat ellen szőlőben?

2024. augusztus 1. 04:40

Az után érdeklődöm, hogy szőlőültetvényre, nem idén, de jövő évben a Bukat 500 SC permetszert tudnám-e hatékonyan használni a lisztharmat és peronoszpóra elleni védekezésben?