Hasznos vagy káros a harlekinkatica? Az utóbbi napokban egyre nagyobb számban, csoportosan jelentek meg a déli, napsütötte házfalunkon. Irtsam vagy óvjam őket?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A harlekinkatica (Harmonia axyridis) első egyede 2008-ban jelent meg hazánkban, azóta gyorsan felszaporodott és elterjedt. Berobbanása váratlanul érte a szakembereket, ugyanis a biológiai védekezésre és kísérleti céllal telepített harlekinkaticák szétterjedését nem tudták kontrollálni, befolyásolni. Azóta folyik a vélemények ütköztetése hasznukról, kárukról, és a velük szemben javasolt eljárásról.
A harlekinkaticák életmódja, táplálkozása, biológiája hasonlít a hazai, őshonos katicabogárfajokéhoz, de különböznek is azoktól.
A harlekinkaticák jellemzői
- A bogár testének alakja erősen ovális, nagysága 1-2 mm-rel meghaladja a hazai fajokét, hosszuk 5-8, szélességük 4-7 mm.
- Csápjaik, szájszervük és lábaik sárgásbarnák, fejük sárgásfehér alapszíne feketén mintás.
- Szárnyfedőik színe sárga, piros, valamint fekete is lehet, és különböző módon mintázottak. Szárnyfedők csúcsán jellegzetes alakú perem látható. Populáció többsége (90%-a) a sárga és vörös alapszínű szárnyúakhoz tartozó.
- Tavasszal korábban jelennek meg az áttelelő bogarak, amikor még a honos fajok nem aktívak, így több táplálékhoz jutnak, gyorsabban kifejlődnek. Elfogyasztják, eleszik a már aktív levéltetveket, levélbolhákat.
- Lárváik fejlettségi állapotuktól függően 2-11 mm hosszúak, feketés színűek, sárga foltokkal, testüket fedő serték elágazó végűek. Vizsgálatok szerint egyetlen lárva naponta 25, míg a bogáralakja ennél több levéltetvet is zsákmányol, fogyaszt.
- Levéltetvek mellett a levélbolhákat, fenyő-gubacstetveket, kagylós, bíbor és viaszos pajzstetveket is fogyasztják, valamint a gubacsszúnyogokat, takácsatkákat is.
- Hazánkban élő harlekinkaticáknak három nemzedéke fejlődik ki, és imágó alakban telelnek. A telelésből áprilisban előbújó nőstények áprilisban lerakott tojásaiból május végén kelnek ki az első nemzedék imágói.

Valamennyi katicafajra jellemző
- Sárga színű, megnyúlt petéit csoportosan rakja le a tápnövényeire. Lárvái és a bogár is ragadozó, tehát kifejezetten hasznosak. Sárga színű bábjai a növények levelein, gyümölcsök felszínén, de gyakran tárgyakra, kőre ragasztva is feltűnnek.
- A bogár kiváló repülő, messzire képes táplálékkeresés céljából elrepülni.
- Ragadozó életmódot folytat mind a bogár-, mind a lárvaalakja. Ha elfogy a táplálék a növényen, újabb, tetűvel ellátott tápnövényt keres.
- A katicák egyedszámát a növényen élő rovarpopuláció létszáma, felszaporodása determinálja. Kemény tél vagy száraz, meleg időjárási periódusok drasztikusan lecsökkentik a levéltetvek létszámát, azok hiányában a katicabogarak is inaktívakká válnak egy időre, vagy elvándorolnak gazdagabb élelmet biztosító tápnövényekre.

Harlekinkaticák okozta károk:
- Őszi hőmérséklet-csökkenéskor, tömegével keresik a katicabogarak telelőhelyüket. Világos színű, napos falfelületeken gyakori csoportos megtelepedésük, ami sokszor zavarja a lakóépületek használatát. Rosszul záródó nyílászáróknál a réseken bemásznak a lakásokba, ahonnan nehéz kitelepítésük. A bogarak rovarölő szeres permetezése nem ad eredményt, ezért annak alkalmazása nem ajánlott, felesleges. Mechanikai módon történő összegyűjtésük vagy porszívózásuk a hatékony megoldás.
- Késő ősszel érő gyümölcsöknél előfordul, hogy katicabogarak az édes gyümölcs húsába költöznek, abban élnek. Elsősorban sérült gyümölcsökre jellemző.
- Kései érésű szőlőknél okozhat jelentős kárt a katicabogarak bogyókba történő tömeges települése. Préselés során testükből kellemetlen ízt adó metoxipirazin vegyületek kerülnek a szőlőlébe, onnan a borba. Bizonyos koncentráció felett a bor felhasználását lehetetlenné teszi. Nehéz, de meg kell előzni a katicákat tartalmazó bogyók feldolgozását.
Mérlegelve a harlekinkaticák hasznát és kárát, sokkal jelentősebb a fás növényeken élő rovarkártevők elleni védelemben nyújtott hasznuk. Jelenlétüket tudomásul véve, élvezzük rovarparazita tevékenységüket!
Kiemelt kép: Pixabay