Megmenthetem még a túlöntözött jukkámat?

Agrofórum Online

Sajnos a jukkámat túlöntöztem. Amennyire tudtam szárítottam a földjét, de kókadtak maradtak a levelei (képet küldtem róla). A törzse nem, de a levelek tövei megpuhultak. Ha levágom a leveleket, újra hajthat? Van még valami remény, hogy megmentsem?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

A jukka túlélő növény, sokat kibír, csak a túlöntözéssel lehet neki ártani. Ezért nem szoktam ajánlani a kaspóban tartását. A virágtulajdonosok egy része „túl gondoskodja” a növényeit, és sokszor gyakrabban öntözi meg azokat, mint ahogy igénylik. A legnagyobb hiba a növényápolásban, hogy általában egyformán kezelik a különböző növényeket, pedig vannak kifejezetten szárazságigényes virágok, melyeket hetente, vagy még ritkábban ajánlott öntözni a hőmérséklet és a világosság, napsütéses órák alapján. Lakásban lévő növényeknél a cserépben lévő talajról, annak felszínéről nehéz megállapítani nedvességtartalmát, hiszen a felszíne hamar kiszárad, de a cserépben lévő föld belül nem száradt még ki. Ilyenkor a szakemberek tanácsa szerint a cserepet fel kell emelni, annak súlyából megállapítható a föld nedvessége vagy száraz állapota.

A túlzottan nedves talajban a jukka törzse szokott elrohadni, a kéreg alatt ilyenkor foltokban megpuhul a kemény faszövet, az állagának megváltozását erős szaggal kísért, nedves rohadás szokta követni.

Lankadnak, lógnak a jukka levelei (fotó: a kérdező felvétele)

Fás szövetben kialakult betegséget kémiai anyaggal nem tudunk gyógyítani. Ilyen esetben az egyetlen gyógymód a beteg rész kimetszése legalább 10 cm-es egészséges szövettel együtt. A vágóeszközt vágás alatt, ha több vágás történik, minden egyes művelet előtt fertőtleníteni kell a vágófelületnél, különben mi magunk fertőzzük be vele az egészséges törzset. Fertőtlenítésre az alkoholba mártás, majd leégetés, vagy a Hypós oldatban folytatott 2-3 perces áztatás vált be. Növényénél a törzs azon részét is el kell távolítania, ahol a levelek tövében puhulást észlelt. Ha a törzsön még nem érez puhulást, de egyes helyeken sötétebb színű a törzs kérge, az már lehet a fertőzöttség első jelzése. A maradék ép, egészséges törzsön a vágási felület alatt megjelenik pár hét múlva 1-2 rügy, amiből majd hajtás fejlődik. Az ép törzs szövete belül egyszínű, benne az alapszíntől eltérő rajzolatok, ívek, foltok nem lehetnek, azok fertőzött szöveti részeket jeleznek. Ne felejtse el a metszési felületet alkoholos vagy hidrogén peroxidos oldattal lekezelni, majd megszáradása után fasebkezelővel, esetleg méhviasszal befedni, ami megelőzi a törzs kiszáradását és fertőződését!

A sikeres visszavágás után ültesse el új földbe a jukkát – a kép alapján szép, egészséges gyökérrel rendelkezik -, majd kevés vízzel öntözze meg csupán, nem szabad a földjét teljesen átáztatni. 1-2 hétig ne öntözze! Minden öntözés előtt a cserép súlyának ellenőrzésével győződjön meg földjének víztartalmáról! Novembertől márciusig az öntözés gyakoriságát ritkítsa, 2-3 hetente elegendő egy kevés víz a növénynek, különösen, ha a levelei még kicsik, nincs mivel párologtasson.

Kiemelt kép: Pixabay

Kertünk talajának minőségi javítása tavasszal

2023. március 14. 05:39

Első lépésként ismerjük meg kertünk talaját. Ássunk fel egy részt és vizsgáljuk meg milyen a szerkezete, morzsalékos laza, netán összetömörödött agyagos?

Forradalmi eljárás: hidrogél segítségével saját magát öntözi a talaj

2020. december 5. 06:38

A talajban lévő gélek éjszaka hűvösebb, párásabb időszakokban „húzzák ki” a vizet a levegőből. A napsütés aktiválja a víztartalmú géleket, így tartalmukat visszaengedik a talajba.

A tőzeg arányának csökkentése a termesztőközegben

2024. január 6. 13:40

A tőzeg felhasználása a különféle termesztőközegekben igen elterjedt előnyös tulajdonságinak köszönhetően, ugyanakkor ennek arányát mindenképpen csökkenteni szükséges.

Változó mélységű talajművelés – AutoDepth

A talajművelés során a talaj fizikai tulajdonságainak megváltoztatásával elsősorban a víz- és levegőgazdálkodási jellemzők javítását célozzuk. Javulnak ezáltal a vízkapacitási jellemzők az altalaj és a művelt réteg között, növekszik a vízbefogadó képesség és az oxigénellátás, mindezek pedig összefüggésben vannak a hő- és tápanyag-gazdálkodási jellemzőkkel.