Melyek a birsalma károsítói?

Agrofórum Online

H. Helga kérdése: Ebben az évben gyakorlatilag nem tudtam „egészséges” birsalmát szüretelni. Mit kell tennem ahhoz, hogy a következő évben meg tudjam védeni a termést?

Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa

A birsalmán látható kis kerek foltot, lyukat vagy lyukakat komolyan kell vennünk, mert a birs legjelentősebb állati kártevői az almamoly vagy a keleti gyümölcsmoly behatolási helye. Az almamoly lárvája rózsaszín, évente két nemzedéke van.

Az első nemzedéke május közepétől, a második július közepétől rajzik.  A keleti gyümölcsmolynak lárvája fehér, évente 3 nemzedéke fejlődik, lárva állapotban telel a gyümölcsfák védett ágrészeiben, a gyepszintben vagy a talaj legfelső rétegében. A molyok és a monília együttesen nagy vámszedői lehetnek a birstermelőnek, mert a birsalmafákat rendszere­sen károsítják. A fertőzött gyümölcs rothadásnak indul, és megje­lennek rajta a jellegzetes penészpárnák.

Rügypattanás időpontjában elsősorban a moníliás gyümölcsrothadás ellen réztartalmú készítményekkel védekezzünk. Zöldbimbós állapotban célszerű a réztartalmú készítményekkel a permetezést megismételni. A virágzás idején szerves gombaölőszekkel (például kaptán, ditianon típusú készítmények) történő permetezés a bibén keresztül behatoló gomba tevékenységét gátolja meg. A sziromhullás után folytatni kell a gyümölcsrothadás elleni védekezést.

A molyok rajzásának menetét szex-feromoncsapdákkal kísérhetjük figyelemmel. Az előrejelzéshez feromoncsapda család csapdáit használjuk. A vegyszeres védekezést a szexferomon csapdás előrejelzés alapján a kártevő rajzáscsúcsa után 4-6 nappal végezzük el, amikor a fiatal lárvák már nagy számban megjelentek. A rovarcsapdákat több időpontba kell kihelyezni. Amikor a következő csapdát kihelyezzük, akkor az előzőt be kell szedni. Az almamoly első feromoncsapdáját májustól július közepéig, majd a másodikat szeptember elejéig tartsuk szemmel.

A keleti gyümölcsmoly csapdáit április közepén, majd június és július elején helyezzük ki, a harmadik csapdát csak október közepén szedjük be. A permetezést rovarölőszerrel a rajzás erősségétől és időtartamától függően 7-14 naponta, 2-3 alkalommal javasolt ismételni. A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha a permetezés a fiatal tojások („feketefej állapot” előtt) és a fiatal lárvák (L1) ellen irányul. A kitinszintézist gátló  védekezést 0,5 kg/ha dózisban közvetlenül a tojásrakás megkezdésekor kezdjük el. A kezelést elhúzódó rajzás esetén 10-14 nap múlva ismételjük meg.

Amennyiben végrehajtjuk a javasolt védekezéseket, várhatóan a károsítók mennyisége csökken, és következő években kevesebb védekezéssel is szép termést takaríthatunk be.

 

Nagyon sok a káposztalepke, fertőz a szürkerothadás

2018. augusztus 16. 15:14

Az őszi szedésre és téli tárolásra termesztett káposztafélék környezetében nagyon sok káposztalepke figyelhető meg.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

A növényvédelem ára robbanásszerűen emelkedik

2022. július 6. 06:36

A kereskedők és gyártók jelentése szerint a növényvédő szerek 50%-kal drágábbak, mint tavaly. Ennek ellenére alig van mit vásárolni.

Repcevetőmag-üzletággal bővült a BASF

2018. szeptember 20. 13:02

A BASF az akvizíció révén a világ egyik legjelentősebb vetőmagvállalatává, a világ legnagyobb repcevetőmagos cégévé vált.