Melyek a birsalma károsítói?

Agrofórum Online

H. Helga kérdése: Ebben az évben gyakorlatilag nem tudtam „egészséges” birsalmát szüretelni. Mit kell tennem ahhoz, hogy a következő évben meg tudjam védeni a termést?

Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa

A birsalmán látható kis kerek foltot, lyukat vagy lyukakat komolyan kell vennünk, mert a birs legjelentősebb állati kártevői az almamoly vagy a keleti gyümölcsmoly behatolási helye. Az almamoly lárvája rózsaszín, évente két nemzedéke van.

Az első nemzedéke május közepétől, a második július közepétől rajzik.  A keleti gyümölcsmolynak lárvája fehér, évente 3 nemzedéke fejlődik, lárva állapotban telel a gyümölcsfák védett ágrészeiben, a gyepszintben vagy a talaj legfelső rétegében. A molyok és a monília együttesen nagy vámszedői lehetnek a birstermelőnek, mert a birsalmafákat rendszere­sen károsítják. A fertőzött gyümölcs rothadásnak indul, és megje­lennek rajta a jellegzetes penészpárnák.

Rügypattanás időpontjában elsősorban a moníliás gyümölcsrothadás ellen réztartalmú készítményekkel védekezzünk. Zöldbimbós állapotban célszerű a réztartalmú készítményekkel a permetezést megismételni. A virágzás idején szerves gombaölőszekkel (például kaptán, ditianon típusú készítmények) történő permetezés a bibén keresztül behatoló gomba tevékenységét gátolja meg. A sziromhullás után folytatni kell a gyümölcsrothadás elleni védekezést.

A molyok rajzásának menetét szex-feromoncsapdákkal kísérhetjük figyelemmel. Az előrejelzéshez feromoncsapda család csapdáit használjuk. A vegyszeres védekezést a szexferomon csapdás előrejelzés alapján a kártevő rajzáscsúcsa után 4-6 nappal végezzük el, amikor a fiatal lárvák már nagy számban megjelentek. A rovarcsapdákat több időpontba kell kihelyezni. Amikor a következő csapdát kihelyezzük, akkor az előzőt be kell szedni. Az almamoly első feromoncsapdáját májustól július közepéig, majd a másodikat szeptember elejéig tartsuk szemmel.

A keleti gyümölcsmoly csapdáit április közepén, majd június és július elején helyezzük ki, a harmadik csapdát csak október közepén szedjük be. A permetezést rovarölőszerrel a rajzás erősségétől és időtartamától függően 7-14 naponta, 2-3 alkalommal javasolt ismételni. A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha a permetezés a fiatal tojások („feketefej állapot” előtt) és a fiatal lárvák (L1) ellen irányul. A kitinszintézist gátló  védekezést 0,5 kg/ha dózisban közvetlenül a tojásrakás megkezdésekor kezdjük el. A kezelést elhúzódó rajzás esetén 10-14 nap múlva ismételjük meg.

Amennyiben végrehajtjuk a javasolt védekezéseket, várhatóan a károsítók mennyisége csökken, és következő években kevesebb védekezéssel is szép termést takaríthatunk be.

 

Kellemetlen őszi meglepetés: a csócsárló

2018. október 7. 12:44

A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója, előfordulásával szinte minden évben számolni kell. A kártevő számára döntő jelentőségű, hogy a peterakás idején milyen az időjárás, talál-e megfelelő, kellően nedves talajt.

A gyepek, pázsitok ápolásáról se feledkezzünk meg!

2018. augusztus 20. 08:09

A gyakori, kis adagú öntözés meleggel párosulva szinte melegágya a füvön megjelenő lisztharmat és más levélfoltosságot előidéző betegségeknek.

Megjelent a Nufarm új termékkatalógusa

2019. december 3. 09:02

Letölthető a Nufarm növényvédelmi megoldások 2020, amelyből részletesen tájékozódhat cégünk termékpalettájáról, és az egyes növényvédő szerek pontos használati útmutatóját is megismerheti.

Élettani problémák a repcében

2023. április 20. 05:38

Érdemes a szántóföldi szemlézések alkalmával nemcsak a kártevők jelenlétét és mennyiségét figyelemmel kísérni, hanem a növények mindenkori élettani állapotát is figyeljük meg!