Mi a teendő, ha sárgul a spenót levele?

Agrofórum Online

Sz. Lajos kérdése: Az eső után, napsütéses délutánon kimentem a kertembe és a spenót levele messziről sárgult. Közelebbről még jobban látszódott és szürke színűvé vált. Mi ez és mit tehetek ellene? Ettől még fogyasztható?

Aki válaszol:
Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó

Kedves Olvasó!

Az elmúlt napok csapadékos időjárása kedvez a gombabetegségek megjelenésének. Az esők elmúltával kisüt a nap, felmelegszik az idő és fel kell készülnünk a védekezésre.

A spenót egyik fő gombabetegsége a peronoszpóra (Peronospora spinaciae), melyet megtalált a kertjében. Érdekes módon a betegség csak csapadékos években jelentkezik. Az elmúlt 2 hónapban nem esett csapadék országunkban, de azokban a kertekben, ahol állandó öntözés mellett termelnek, ott ettől függetlenül, amikor kedvező körülmények alakulnak ki, megjelenik a kórokozó.

A betegség tüneteként a levél színén elmosódó szabálytalan alakú sárgászöld, majd sárga foltok jelennek meg. A folt fonáki részén lilásbarna sporangiumtartó gyep látható. A levelek megvastagodnak, begörbülnek és törékenyek lesznek.

Spenót peronoszpóra

A kórokozó elsősorban az ősszel vetett téli fajták levelében micéliummal telel át és kora tavasszal a levél fonákán sporangiumtartót fejleszt. A sporangiumok légmozgással vagy vízcseppekkel a tavasszal vetett nyári fajták levelére kerülnek, ahol már 8-10 °C-on 85% relatív páratartalom esetén csíratömlőt fejlesztenek és a kutikulán át fertőznek.

Néhány napon belül újabb sporangiumgenerációk jönnek létre. A pusztuló levelekben oospórák is képződnek, amelyek rövid nyugalmi idő után, még a vegetációs időszakban csíratömlőt fejlesztenek. A betegség járványszerűen akkor lép fel, ha csapadékos az időjárás, magas a relatív páratartalom és a hőmérséklet 8-18 °C. A növények először a negyedik levél képződésekor fertőződnek.

Spenót peronoszpóra

A legegyszerűbb védekezés a megelőzés, vagyis érdemes peronoszpóra-ellenálló fajtákat termeszteni. Egyes fajták a kórokozó mindhárom (A, B, C), míg más fajták csak egy-egy fiziológiai rasszával szemben ellenállóak. Kémiai védekezésre csak a fogékony fajták esetében van szükség, kiskertekben a beteg levelek eltávolításával is lehet védekezni. A peronoszpóra nem humánpatogén gomba, így számunkra nem ártalmas. Amennyiben mégis szeretnénk az állományunkat megvédeni, akkor legkésőbb 3, majd 5 lombleveles korban az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával lehet védekezni. Védekezésre az azoxistrobin és kombináció, valamint a mancoceb és bordóilé hatóanyagú készítmény jöhet számításba.

Banyaerdő, a vállalkozás, amely harmóniában van a természettel

2022. november 12. 13:36

„Amikor egy gombaszakellenőr, Nagy Krisztina és egy biológus, Priksz Gábor találkozik, akkor jó esetben egy erdővel, gombákkal, gombás ételekkel teli könyv születik, mint ahogy ez most meg is történt. Hiszünk abban, hogy a felelős erdőhasználat, a felelős gombagyűjtés mindenki érdeke, hiszen természeti értékeinket óvni, védeni és természetesen ízlelni kell.”

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

2019. július 2. 07:59

A szárrozsda meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Változások a gombagyűjtésekre vonatkozó rendeletekben

2019. április 7. 07:03

Módosult az étkezési célra forgalomba kerülő, illetve a földalatti gombák gyűjtéséről szóló két rendelet.

Létezik biológiai védekezési megoldás a pajorok ellen?

2021. április 5. 11:38

R. Anikó kérdése: Veteményesem ásása közben számos pajor került elő. Hogyan tudok védekezni ellenük vegyszermentes megoldással?