Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

A mályvarózsa (Alcea spp.) nem egy érzékeny növény, de van egy betegsége a mályvarozsda (Puccinia malvacearum), mely igen gyakori és elterjedt hazánkban. Bár jelentéktelennek tűnik, nehezen leküzdhető betegség. Ennek oka, hogy a mályvarózsa zöld részeiben a gomba is képes áttelelni, képes fenntartani magát, így tavasszal hamar megjelennek a betegség tipikus tünetei. A mályvarózsán kívül, a Malvaceae rokon nemzetségeibe tartozó növényeit is megfertőzi, így az Althaea (ziliz), Lavatera (madármályva) és Malva (erdei mályva) fajokat is.

Már az első leveleken kifejlődnek tavasszal a rozsdafertőzés látható tünetei: 1 mm körüli, szabályos, kör alakú, élénksárga, narancssárga színű foltjai, spóratelepei, melyeket kezdetben a növény bőrszövete fed. Fedett állapotban a színük tompa, szürkés is lehet. A gombaspórák szaporodása miatt a bőszövet felszakad, ekkor válik láthatóvá színük. A kipúposodó gombatelepek elsősorban a levelek alsó oldalán fejlődnek, ekkor még nem is láthatók, takarva vannak. Később ezeknél a telepeknél a levél színén is színelváltozás és apró bemélyedő nyílások jelzik jelenlétüket. Erős fertőzésnél a levél színén is kifejlődhetnek a pici telepek, gyakran az erek mentén elhelyezkedve. Ilyenkor az erek is és velük a levéllemez is torzulhat. A fertőzött levelek elhalnak, elszáradnak, és a gomba fontos fertőzési forrásává válnak. Mindig az alsó leveleken jelennek meg először a gombatelepek, később a mályvák valamennyi zöld részét fertőzhetik: a levél mellett a levélnyelet, a szárat, a virágok zöld csészeleveleit. Nyár végén a spóratelepek barna színűre változnak, ezek az áttelelő alakok.

A kiszabaduló spórákat a szél terjeszti. A kiszabaduló spórák csírázásához, új fertőzésekhez 15-18 fokos hőmérséklet és magas páratartalom szükséges, ilyen körülmények kedveznek a járványos terjedéséhez. Az elszáradt levelek a virágok díszítő értékét rontják, legyengítik azokat.

A védekezés alapja a fertőzött, „pöttyös” levelek folyamatos levágása, összegyűjtése és megsemmisítése. Ezzel az egyszerű munkával a fertőzési gócok eltávolíthatók. Rozsdák ellen ható gombaölő szerekkel a fiatal leveleken megjelenő foltoknál már rendszeresen ajánlott permetezni. Szintén fontos a fertőzött tövek telelés előtti kezelése, amivel a gomba áttelelése akadályozható. Bármilyen növényen lép fel rozsdagomba okozta betegség, mindegyikre azonos hatóanyagú szerek hatnak, ezek metiram (kontakt), a többi felszívódó hatású: azoxistrobin, ciprodinil, difenokonazol, penkonazol, piraklostrobin, tritikonazol vagy azok kombinációkban.

Házikertekben, ha más kultúrában rozsda ellen is permeteznek, azzal a néhány tő mályvarózsát is lekezelhetik. Dísznövényeknél egyébként az azoxistrobin (pl. Amistar), boszkalid + piraklostrobin (Signum), ciprodinil + fludioxonil (Switch), metiram (Polyram), penkonazol (Topas), tritikonazol (Saprol) III. kategóriás szerek engedélyezettek, melyek hatnak a rozsdagombák ellen is.