Mi okozza a fenyők tömeges pusztulását?

Mi okozza a fenyők tömeges pusztulását?

Agrofórum Online

É. Zoltán kérdése: A tél beálltával egyre feltűnőbbé, láthatóvá válnak az elpusztult (kiszáradt) fenyők a környékünkön. Különösen a lucfenyőknél gyakori. Mi okozza a fenyők tömeges pusztulását?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Érdeklődő!

Általánosan előforduló, gyakori jelenségre kérdezett rá. A mi lakóhelyünkön is tömegesen halnak el a kertekbe, parkokba 30-40 évvel ezelőtt ültetett lucfenyők és ezüstfenyők. Ez a szomorú jelenség az éghajlat változással és a fenyőfélék botanikai sajátosságával áll kapcsolatban. A fenyőfélékre jellemző, hogy gyökereik sekélyen helyezkednek el, nem hatolnak le mélyen – legfeljebb 80-100 cm-re – a talajba, de csak akkor, ha az a talajréteg nedves. Ismert tény, hogy a növények gyökerei a nedves talajt keresik, mivel abból tudnak vizet felvenni.

A korábbi évtizedekben öntözés nélkül nevelt fenyők az elmúlt forró aszályos nyarak, tartósan száraz őszi, tavaszi hónapok alatt erős stressz hatás alá kerültek. Nyáron magas, gyakran 40 °C-nál magasabb tartós hőhatásnak, alacsony páratartalmú légköri viszonyoknak, fokozott UV sugárzásnak és száraz, vízszegény talajnak voltak kitéve. Ilyen viszonyok között a fenyők legyengülnek, asszimilációjuk, növekedésük lelassul, természetes ellenálló képességük csökken. Különösen jellemzőek a fokozott gyengülési tünetek a tűző napon, déli fekvésű helyeken szabadon álló fenyők esetében, melyeket 10 és 16 óra között nem óvja még mozgó árnyék sem.

A kiszáradást az építkezés is segítette

A legyengült fenyőkön telepednek meg a különböző szúbogár fajok, melyeket a fakérgen látható szabályos kerek, 1-3 mm-es átmérőjű röpnyílásai alapján lehet felismerni. A szúbogarak nagyfejű, kissé hengeres testű, kemény kitinpáncéllal fedett, általában néhány mm-es bogarak. Petéiket a kéreg alá helyezik, és a lárváik is ott fejlődnek, a faszövetbe süllyedő kanyargós járataikban.

A bogarak testükön fenyőket megbetegítő gombákat terjesztenek, azok felszaporodva az edénynyalábokban eltömítik a vízszállítást a lombozat felé, kiszárad a fa. A szúbogarak télen is aktívak a fakéreg alatt, lárva és bogár alakban is áttelelnek. Súlyos fertőzésnél az apró lyukak sűrűn, egymástól néhány cm-re is előfordulhatnak, és a fakéreg lehullását okozhatják.

Legyengült fenyőfák törzsében élő cincérféléket a 3 mm-nél nagyobb átmérőjű kerek lyukak jelzik. Károsíthatják még díszbogár fajok is a fenyőféléket, azok röpnyílásai megnyúlt ovális alakúak, egyik oldaluk egyenes, ezért leginkább D betű alakjára emlékeztetőek.

Szúbogár röpnyílások

A bogarakkal megfertőződött fákat mentesíteni már nem lehet. A védekezés alapja a betelepedésük megelőzése. Akármilyen nehéz is, a fáknak mesterségesen kell biztosítani azokat a környezeti körülményeket, melyek eredeti élőhelyükre jellemző.

Legfontosabb feladat a vízigényük kielégítése csapadék hiány esetén. Fontos, hogy öntözéssel, nagy vízadaggal, a teljes gyökérmélységig kell a talaj vízkapacitását feltölteni. Kertekben, parkokban a gyeppel együtt végzett öntözésük nem megfelelő és nem elegendő számukra, a fákat mindig egyedileg kell öntözni.

Örökzöldek télen is nedves talajt kívánnak, száraz telek után is ki szoktak (tudnak) száradni. Meleg nyári hónapok idején meghálálják a fenyőfélék a párásító, frissítő öntözést légszáraz, forró órákban (11-15 óra között). Az esőztető öntözővel kijuttatott kis vízadag levelekre tapadva bár gyorsan elpárolog, de közben párával dúsítja a lombot közvetlenül burkoló légréteget.

Mikroorganizmusok a mezőgazdaság szolgálatában, a szárbontás jelentősége

Amikor talajkondicionálásról beszélünk, a talajállapotba avatkozunk be azzal a céllal, hogy javítsuk a talaj fizikai-biológiai állapotát és tápanyag-szolgáltató képességét. Ennek a külső beavatkozásnak számos formája ismert, legősibb módszere a szerves trágya kijuttatása.

2018. június 4. 04:45

A talaj nem egy korlátlanul rendelkezésre álló erőforrás – tenni kell a védelméért

A jó minőségű talaj nem csupán az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsfontosságú. Fontos szerepe van az éghajlat szabályozásában, a vidéki lakosság megélhetésében és a biodiverzitás fenntartásában is.

2018. november 14. 08:34

Az első lépés lehet az aszály és az erózió ellen - Új, innovatív megoldás az AGRO.bio–tól: AlgaTer

Az AlgaTer® által termelt nagy molekulatömegű anyag (EPS), óvja a talajt a kiszáradástól és táplálja a talajban élő mikroorganizmusokat, egyúttal védi a növényvédő szerek és a műtrágyák káros hatásaitól.

2019. január 28. 10:52

Az öntözés és hatása a talajra

A fejlett növénytermesztési termesztéstechnológiának ma már része a víz pótlása is. Az öntözést és tápoldatozást tervszerűen be kell építeni a technológiába, melynek kivitelezése során figyelembe kell venni az öntözés talajra gyakorolt hasznos és káros hatásait egyaránt.

2018. december 1. 05:36