S. Csaba kérdése: Erdeifenyőfám leveleit érdekesen mozgó lárvák tömege rágja, a leveleket tövig csonkolják. A szomszédban lévő fenyőn már nincs ép levél. Mi ez a hernyó, tudok-e még tenni valamit a fámért?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Az erdei fenyő nem gyakori kerti díszfa, de számos kertben látható, mivel több évtizeddel korábban nagy divat volt ezt a fenyőfajt ültetni, különösen üdülő övezetekben. Az erdei és fekete fenyő, valamint a mungó fenyő, ezek mind a Pinus nemzetségbe tartozó 2 tűs fenyőfajok, lombján károsít a Fenyőrontó darázs (Neodiprion sertifer) és a Fésűs fenyődarázs (Diprion pini). Az előbbi a veszélyesebb és a gyakoribb hazánkban. Az invazív fenyőrontó darázs az egész világon elterjedt kártevő.
A fenyőrontó darázs fenyőlevelekbe rakott tojásai telelnek, és április végén kelnek ki a károsító lárvák. Fejük feketés, testük szürkés-zöld színű, oldalukon csíkkal. Csoportosan élnek, sajátos mozgásukról biztosan felismerhetők: fejüket gyors mozdulatokkal hátra hajtják, majd ugyanolyan gyorsan felveszik eredeti egyenes testtartásukat. Fenyők leveleit, elsősorban a másodéves, tehát az előző évi leveleket károsítják. A kikelő lárvák még csak hámozgatják a leveleket, csak a bőrszövetét rágják le, később a teljes tűleveleket elfogyasztják, csupán egy kis csonk marad vissza. Gyorsan növekednek, mivel csoportosan élnek, nagy egyedszámuk esetén súlyos kárt, úgynevezett tarrágást idézhetnek elő. Bábozódás után nyár végén kikelő darazsak 6-10 mm nagyságot érik el, 2 pár hártyás szárnyuk van.
Lárvák kártétele áprilistól nyár elejéig tart, foltokban szoktak a hernyó-csoportok a fákon megjelenni. Lombrágásuk következtében legyengülnek a fák, a rágás okozta lombhiányt – enyhe fertőzés esetén – a fák nyár végére pótolni szokták/tudják.
Védekezés lehetősége: Javasolják a lárvák lerázását, a fa ütögetését, ezek hatására a lárvák többsége leveti magát. Előtte a fa koronája alatt a talajt be kell fedni fóliával, amiről a kártevők összegyűjthetők, megsemmisíthetők. Egyedi fáknál ez a megoldás elegendő lehet. Amennyiben csak egyes ágakon figyeljük meg a kártevőt, a fertőzött ág óvatos levágása és megsemmisítése is hatékony védekezés. Tömeges lárva jelenlét esetén a Bacillus thuringiensis hatóanyagú Dipel, valmint a cipermetrin (pl Cyperkill), a deltametrin (pl. Decis), az indoxikarb (pl Steward), az acetamiprid (pl Mospilan) hatóanyagú rovarölő szerek ajánlhatók. Minél fiatalabb állapotában permetezi az álhernyókat, annál biztosabb a szerek ölő hatása. Minden esetben tapadás fokozó anyagot is kell a permetléhez adagolni a levelek viaszos felszíne miatt.