Mitől száradnak a ribiszke fás részei?

Mitől száradnak a ribiszke fás részei?

Agrofórum Online

R. Dezsőné kérdése: Ribiszkebokraimon elszáradó fás részeket találtam. A fás részek belsejében pedig barnuló járatok találhatóak. Mi okozza ezt, és mit tehetek ellene?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Az üvegszárnyú ribiszkelepke (Synanthedon tipuliformis) elsődlegesen a piros- és feketeribiszke, de a köszméte kártevőjeként is megjelenhet. A ribiszke legjelentősebb kártevője a kaliforniai pajzstetű mellett. Kisebb nagyobb mértékben mindenhol előfordul, ahol ribiszketermesztés folyik. Általában a vesszők kb. 15-20%-a fertőzött, de nem ritka az ennél súlyosabb akár 50%-os fertőzöttség sem. A kártételt a hernyó okozza, járatait a hajtáshéj alatt készíti el, amely helye később is jól látható barna csík formájában. A rügyet is kiodvasíthatja, ezzel rügypusztulást is okozva.

Idősebb, azaz 2. lárvastádiumban már a hajtások, vesszők belsejében károsít, kirágja a bélszövetet. A fás részek belsejében hosszú, egyre szélesedő, ürülékkel teli járat található. A bokrok ezáltal legyengülnek, egyes részei elhalnak, tavasszal nem hajtanak ki. A károsodott vesszők gyengén teremnek, fürtjeik csak részben érnek meg, bogyóik kisebbek és rossz minőségűek lesznek.

Évente egy nemzedéke fejlődik, a lárvák a vessző belsejében, a károsítás helyén telelnek át. Tavasszal folytatják a károsításukat, majd a vesszőben bábozódnak. Az imágók rajzása május végétől július végéig, augusztus elejéig is elhúzódhat. A rajzás megindulásáról a vesszőből kitolódott bábingek megjelenése árulkodik. A nőstények tojásaikat a vesszők felületére rakják. A mintegy egy hét alatt kikelő lárvák berágják magukat a vessző belsejébe és ott járatot készítenek. Jelenlétüket a vesszők felületén lévő kis lyukak, szellőzőnyílások is jelzik.

A hernyók fejlődésének a hosszú, meleg ősz kedvez, hiszen ilyenkor a később lerakott tojásból kelő lárvák is át tudnak telelni. A fajták eltérő érzékenységűek, tehát jelentős szerepe van a védekezésben a fajta megválasztásának is. Elsődleges fontosságú, vagyis a védekezés alapja, az egészséges szaporítóanyag vásárlása. A telepítést követő évtől pedig a feromoncsapdákat ki kell helyezni, és a kártevő megjelenése esetén a védekezést azonnal meg kell kezdeni.

A károsított vesszőket tőből ki kell vágni és meg kell semmisíteni. A kihelyezett csapdákkal nem csak előre jelezhető a megjelenés, de a kártevő gyéríthető is vele. A vegyszeres védekezés lehetőségei korlátozottak, a közbeeső szüret és a faj hosszú rajzásideje miatt. A permetezéseket (pl. spinozad hatóanyag) a tömegrajzás utáni napokra érdemes időzíteni, a készítményre vonatkozó várakozási idő betartása mellett. A permetezést mindenképpen úgy kell elvégezni, hogy a permetlé a bokrok belsejébe, a tojásrakás helyére is eljusson.

Vesszőérés és jelentősége a szőlő-szaporítóanyag termesztésben

2018. október 2. 10:56

A szőlőtőkén fejlődő hajtások jó beérése vesszővé, minden évben kétszeresen fontos, hiszen a vesszők a téli rügyeket hordozzák és táplálják, továbbá maguk a vesszők a tőke ivartalan szaporító képletei.

Gumórontó fonálféreg egy romániai vetőburgonya tételben

2018. február 22. 08:37

Gumórontó fonálférget (Ditylenchus destructor) azonosított egy Romániából származó vetőburgonya szállítmányból múlt héten a Nébih laboratóriuma.