Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

Az évszak egyik utolsó gyümölcse a birsalma, birskörte. Sajátságos íze, illata miatt sokan kedvelik. Az almafélékhez tartozó birsalma termését is fertőzi a gyümölcs-monília (Monilia fructigena). Ez a betegség a többi gyümölcsfajhoz hasonló lefolyású, jellemző rá, hogy a gyümölcsbe csak az epidermisz, a héj megsérülése nyomán hatol be a kórokozó gomba, és úgy fertőzi a gyümölcsöt. A sérülést okozhatja jégverés, szélvihar, de leggyakoribb ok a birs gyümölcsben élő almamoly vagy a keleti gyümölcsmoly lárvái, azok rágása. Sajnos mindkét molyfaj évente több nemzedéket nevel, így hosszú hónapokig jelen vannak a molylepkéik, és szinte folyamatosan fertőzik a gyümölcsöket, a nemzedékek rajzásai összefolynak. Csak azokon a birs gyümölcsökön jelenik meg a moníliás rothadás, ahol, ha kicsi is, de hiány, seb keletkezik a héjon.

A moníliás gyümölcs-rothadás tünetének kialakulása a következő: a felszakadt héjon a levegőben „repülő” gomba spórák a gyümölcs húsára esve, gombafonalat fejlesztenek, és gyors szaporodásnak indulnak. A telepeik kör alakúak. Ahol a gomba felszaporodása megindul, a gyümölcs húsa megpuhul, majd színe barnára változik. 1-2 napon belül jellegzetes okkersárga színű és gyűrű alakban elhelyezkedő, 1-2 mm-es, kiemelkedő gombatelepeket fejleszt a behatolási hely körül. Erről a kórképről biztosan felismerhető ez a betegség. A puhulással kísért rothadás gyorsan terjed, a gyümölcs leesik a fáról. Esetenként a barnult gyümölcsök a fán összeszáradnak, és a fán maradnak aszalódott formában még a következő évben is, ezek a gyümölcsmúmiák. Fontos szerepük van a gomba áttelelésében és a járványok kialakulásában. A birs gyümölcs héján szedés alatt, válogatáskor, szállításkor is keletkezhetnek sérülések, amik tárolás alatti moníliás romlást válthatják ki. Különösen akkor válik tömegessé, amikor a gyümölcsöknél megindul az intenzív érés, a cukrosodási folyamat.

Furcsán hangzik, de a gyümölcs-monília ellen nem gombaölő szerrel, hanem rovarölő szerrel tudunk védekezni. A birset fertőző molyok peterakását, a fiatal hernyók gyümölcsbe rágását kell megelőzni, akkor a birsen nem fog károsítani a moníliás barna rothadás. Mind az almamoly mind a keleti gyümölcsmoly rajzásának jelzésére kaphatók szexferomon csapdák. Májustól a szüretig figyelni kell segítségükkel a rajzásukat. A csapdában észlelhető a molylepkék nagyszámú, gyors megjelenését követően 8-10 nap múlva a leghatékonyabb a rovarölő szeres permetezés. Ellenük a Bacillus thuringiensis  (Dipel DF), almamoly granulózis vírus (Madex), spinozad (Laser Dublo), cipermetrin (Cyperkill), lambda-ciholatrin(Karate zeon) hatóanyagú III. forgalmi kategóriás rovarölő szerek használhatók. Télen a metszésnél a gyümölcsmúmiákat el kell távolítani, és réz tartalmú lemosó permetezésben ajánlott a birsfákat is részesíteni.