J. István kérdése: Házunkkal szemben van egy szép vadgesztenyefa. Minden évben már nyáron lehullik a lombja. Mi lehet a baja?
Aki válaszol:
Németh Zoltán, okleveles kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök
Kedves Olvasó!
A válasz egyértelmű: egy invazív faj, a vadgesztenyelevél-aknázómoly károsítja a fát.
A vadgesztenyelevél-aknázómolyt a sátoraknás molyok (Lithocolletidae) vagy a keskenyszárnyú molyok (Gracillariidae) családjába sorolják a Lepidoptera (lepkék) rendjén belül. Az imágó kb. 5 mm testhosszúságú, 6-8 mm szárnyfesztávolságú mikrolepke. Elülső szárnyai aranyló színűek, fémes csillogású vörösek vagy okkerbarnák, négy, részben összefüggő feketével szegett keresztsávval. A vadgesztenyelevél-aknázómolyt Macedóniában, az Ohridi-tó mellett fedezték fel vadgesztenyén. 1984-ben egy tömeges fellépése alkalmával, és mint tudományra új fajt írták le 1986-ban. Azóta szerte Európában a vadgesztenyefák legjelentősebb kártevőjévé vált. Magyarországon először 1993-ban jelent meg, 1994-ben már tömegesen fordult elő, 1997-ben pedig elérte a keleti országhatárt is.
Európában általában 3 teljes nemzedéke alakul ki évente. A lehullott levelek aknáiban báb formájában telel, melyekből az imágók a következő év tavaszán kelnek ki.
Mit tehetünk ellene?
Agrotechnikai védekezés: a már megismert fejlődésmenetet kihasználva – a lehullott levelek aknáiban telel a fedett báb – kis területeken mindenképpen össze lehet gyűjteni a leveleket és égetéssel meg kell semmisíteni.
Biológiai védekezés: a kártevőnek számos parazitája ismert (akár a petéket, lárvákat és a bábokat is parazitálják a szakirodalom szerint) ezek a fajok kevés kivétellel fémfürkész fajok.
Kémiai védekezés: az első rajzást követően – amikor a levelek már kiterültek (ez kb. a virágzás időpontja) méhkímélő készítményekkel védekezhetünk eredményesen. (Idén egyébként már április legelején kezdett rajzani). Ezek a hatóanyagok: Bacillus thuringiensis kurstaki baktériumtörzs, valamint az acetaprimid.