Miért nem csírázik ki soha az összes elvetett zöldségmag? Hogyan javítható a kelés aránya?

Agrofórum Online

Magvetésre készülök, szeretném megtudni, hogy miért nem csírázik ki soha az összes elvetett zöldségmag? Előáztatással, előcsíráztatással javítható a kelés aránya?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

Az elvetett magok hiányos kelése sajnos több okra is visszavezethető. A vetőmagok sajátos tulajdonsága, hogy akár több évig is képesek megőrizni csíraképességüket, melyet csekély víztartalmuknak köszönhetnek, azonban ennek hossza akár fajonként, de fajtánként is változhat. Vannak olyan fajok, melyek magjai hosszú éveken keresztül, akár 6-8 évig is csírázóképesek maradnak, pl. tökfélék, de vannak rövidebb ideig, egy évig csírázóképes magvak is, ilyen pl. a pasztináké. A paradicsom magjait 4-6 év, a paprikáét pedig 3-4 év múlva is elvethetjük. A kelés hiányosságát a nem megfelelő környezeti tényezők, pl. hőmérséklet és vízmennyiség is okozhatja, de a közegben, illetve a felhasznált eszközökön fertőtlenítés hiányában felszaporodó kórokozók egyaránt okozhatnak ilyen tüneteket.

A csírázáshoz a magoknak természetes körülmények között, vagyis közvetlenül a talajba vetve azokat, vízre van szükségük ahhoz, hogy életfolyamataik beinduljanak. A magok csírázásához szükséges idő fajonként, sőt fajtánként is változhat, melynek felgyorsítására jó módszer lehet az előcsíráztatás, vagy duzzasztás. E folyamat során nem történik más, minthogy a magokat bizonyos időtartamig előzetesen beáztatjuk.

Nemcsak a különösen kemény maghéjú fajok számára lehet előnyös az áztatás, hanem pl. a nagyobb magok számára is, mint a bab, a borsó, a tökfélék vagy a kukorica magjainak. Az áztatás természetesen további zöldségfajok esetében is hasznos beavatkozás lehet, beleértve a sárgarépát, a zellert, a retket, a paprikát és más zöldségfajokat is. Ezzel az eljárással akár két héttel is lerövidíthető a palántanevelés időtartama. Az előzetesen vízzel való érintkezés hatására nemcsak a magok tömegének növekedése, hanem azok héjának kisimulása is be fog következni. A kisebb méretű magokat nem érdemes túlzottan sok ideig duzzasztani, ugyanis nem cél azok kicsírázása, mivel talajba való kerülésük során túlzottan sérülékenyek lennének megjelent csíráik. Nagyobb magvaknál a kicsírázás nem jelenthet nagy problémát, amennyiben óvatosan helyezzük el a továbbiakban a magokat a talajba.

Télen veszélyesen magas, nyáron károsan alacsony, I. – Zöldségtermesztőknek a páratartalomról

2023. október 19. 15:10

Zöldségtermesztők – úgy a szabadföldön gazdálkodók, mint a hajtató kertészek – a klimatikus környezeti tényezők említése kapcsán többnyire a fényviszonyokra és a hőmérsékletre gondolnak, a páratartalomnak nem tulajdonítanak kellő jelentőséget. Pedig a fóliák alatt a kritikusan magas, szabadföldi gazdálkodás esetén a károsan alacsony légnedvesség jelentős mértékben közrejátszik a termesztés eredményességében.

Miért szárad ki nyár közepén az uborka?

2023. augusztus 21. 04:39

Miért szárad ki minden nyár közepén az uborkám? A leveleken kezdetben barnuló foltosodás jelenik meg, mely egyre nagyobb mértékben terjed és a levél leszáradását okozza. Hogyan előzhetném meg ezt a problémát?

Termesztett növényeink népi elnevezései

2023. március 21. 05:38

Mi fán terem a majombarack? Melyik gyümölcsünk a Boldogasszony csipkéje? Melyik fűszernövényre gondol az, aki Szent Antal füvéről beszél? A földialmának melyik részét fogyasztjuk, és kell-e a lestyános tyúkhúslevesbe löböstököt tenni?

Lassító zöldségek, fűszerek a rohanó hétköznapokra, liszt- és tejcukor-érzékenyeknek is

2023. július 28. 13:10

A lisztérzékenységben szenvedők számára még az olyan hétköznapi „csemege” elkészítése is okozhat buktatót, mint a kovászos uborkáé. Szerencsések, ha pár alapvető ismeret birtokában vannak: ezek közül csak egy, hogy a kenyér helyettesítésére használt krumpli lassítja az erjedés folyamatát.