Miért ültet rózsát a szőlősgazda a szőlősorok elé?

Agrofórum Online

H. László kérdése: Többször láttam már, hogy a szőlősorok elé rózsát ültettek. Miért teszik ezt a gazdák?

Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa

Kedves Olvasó!

Erre a kérésre kétféle választ kaphatunk. Talán nem sértődnek meg azok, akik azt válaszolják: azért, mert szép. Igazuk van, de ennél többről van szó. Csak ezt a választ a legtöbb növényvédelmi szakember nem fogadja el, mert Dr. Lehoczky János a Szőlő növényvédelem című könyv és sok szőlővédelemmel kapcsolatos cikk szerzője, a kandidátusi értekezésében, is sokat foglalkozott a szőlőlisztharmattal. Azt mondta, hogy amikor a rózsatöveken megjelenik a lisztharmat, akkor rövidesen a szőlőtőkéink is lisztharmatosak lesznek. A kevésbé járatos növényvédelmi szakember erre azt a választ adja, hogy ez nem helyes, mert a szőlőt nem a rózsalisztharmat támadja meg, hanem a szőlőlisztharmat. Ez valóban így van, de a rózsalisztharmat fertőzés létrejöttéhez ugyanazok a miklroklímatikus körülmények kedveznek, mint a szőlőlisztharmatnak.

Kedvező környezeti feltételek esetén ugyanis a szőlőtőkéken tömegesen fejlődnek ki a micéliumszövedékek, azokon a nyári fertőzéseket előidéző konídiumok, a nyár végén pedig az áttelelő spórák, a kleisztotéciumok. A rózsatő nemcsak gyönyörködtet a szőlőtábla szélén, hanem felhívja a figyelmünket a szőlőlisztharmat elleni védekezésre. Tehát nem csak drága, speciális műszerekkel lehet jelezni a szőlőlisztharmatra kedvező miklroklímatikus tényezőket, hanem rózsával is.

Rózsalisztharmat

Sok szőlősgazdának különböző fajtákból áll az ültetvénye, és legtöbb gazda tudja, hogy ezek közül melyik fajta érzékeny a lisztharmatra, a csemegeszőlők közül például a Favorit, a borszőlőfajták közül például az Oporto, így a szőlő kihajtása utáni lisztharmat elleni védekezés sorrendjét is meg tudja határozni. Azonban a táblák helyzete, fekvése különböző, szükség van „műszerre” is, a rózsára, hogy jelezze, mikor kedvezőek a körülmények a szőlőlisztharmat fertőzésre.

Akiknek a szőlőtáblájában nem egy fajta van, azok a szőlőtermesztők is tudják, hogy melyik az a tőke, amelyiket „szemmel kell tartani”, többek között a szőlőlisztharmat fertőzés miatt is, melyek azok, amelyek a szőlőlisztharmattal szemben rezisztensek, például a Bianca vagy a Medina. Így nyugodtan mondhatjuk, hogy a rózsa nem csak dísze az ültetvénynek, hanem hasznos műszere is.

Határidő-változásra kell figyelni a permetező drónok típusminősítése kapcsán

2022. május 16. 10:37

Az Agrárminisztérium új rendelete lehetővé teszi a permetező drónok típusminősítését, ezúttal a pótlási idő változására hívja fel a figyelmet a Nébih.

Az alma növényvédelmének sarkalatos pontjai

2018. május 23. 04:30

Az almáról nem csak azért kell külön beszélnünk, mert a legnagyobb jelentőségű gyümölcsünk, hanem mert meglehetősen sok kórokozója, kártevője van. Emiatt az almát átlagosan évente 10-12 permetezéssel javasolt kezelni, ha piacos terméket szeretnénk elérni

Mi lesz veled növényvédelem?

2023. december 12. 14:10

A mezőgazdasági növényeink egészségvédelme, vagyis a növényorvoslás helyzete meglehetősen változékony. A Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara hagyományos, és idén 18. alkalommal megrendezett Növényorvos napot a ,,Mi lesz veled növényvédelem” kérdéskör határozta meg.

Szélesatka – Polyphagotarsonemus latus

2019. január 19. 07:36

Egy 2014-ben tapasztalt méhpusztulás után az elhullott rovarok testéből acetamiprid és tebukonazol hatóanyag-maradék volt kimutatható. Ennek alapján merült fel a gyanú, hogy e két, méhekre nem veszélyes hatóanyag együttes kijuttatása okozhatta a pusztulást. A cikk szerzője arra volt kiváncsi, hogy a rovarölő acetamiprid és a gombaölő tebukonazol együttes kijuttatása okoz-e mortalitást, és ha igen, akkor annak mértéke mekkora a házi méhen.