Szőlőtőke fás ágain fehér, nyúlós, kiemelkedő csomók jelentek meg. Egy nap alatt. Még soha nem voltak ilyenek a szőlőn. Mik ezek, és mit tegyek velük?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Az elmúlt napokban számos helyről jelezték hobbikertészek ennek a – korábban általuk nem látott – rovarnak a feltűnését, szokatlan megjelenése miatt nem ismerték fel, hogy pajzstetű. Nem gyakori pajzstetűfajról van szó, esetenként fordul elő, és eddigi ismereteink szerint általában nem okoz súlyos kárt.
A megküldött képen a gyapjas pajzstetű (Pulvinaria vitis, P. betulae) kifejlett nőstény egyedei látszanak. A gyapjas pajzstetű úgynevezett polifág, sok tápnövényű faj, számos fás növényt fertőz a szőlőn kívül. Ezeket azért is érdemes megjegyezni, mert róluk is történhet áttelepülésük a szőlőre. Gazdanövényei a díszfák, díszbokrok közül többek között a berkenye, bükk, éger, fűz, galagonya, gyertyán, juharfélék, kecskerágó, madárbirs, nyár, nyír, tűztövis, míg gyümölcsfélék közül az alma, egres, körte, mogyoró, őszibarack, sárgabarack, ribiszkék és szőlő.
A gyapjas pajzstetű évente 1 nemzedéket nevel, májusban jelennek meg a kifejlett nőstény pajzstetvek. Laza, fehér színű, viaszszövedékből petezsákot képeznek, melynek mérete elérheti a 10 mm-t, abban helyezkednek el a petéik, számuk az ezret is meghaladja. A petezsák védi meg a petéket a kiszáradástól és a parazitáktól. A petékből kifejlődő narancssárga színű, lábakkal rendelkező lárvák szétterjednek a növényeken, az új hajtásokon telepednek meg és ott folytatják fejlődésüket.
A pajzstetvek szívogatásukkal gyengítik a növényt, mézharmatot is ürítenek, amin későbbiekben a korompenész telepedik meg. Számos rovart is vonz a mézharmat, darazsak, méhek lepik el a ragacsos felületet.
Védekezés ellenük nyugalmi időszakban olajtartalmú lemosó szerrel (Vektafid, Vegesol, Vegarel) végzett permetezés. Amennyiben májusban észlelik a petezsákokkal már ellátott nőstény pajzstetveket, és csak elszórtan fordulnak elő, a fertőzött vesszők levágásával csökkenthető felszaporodásuk. Hasonló hatás érhető el a pajzsok ledörzsölésével, lekefélésével. Kíméletes módszer a fertőzött vesszők káliszappanos lemosó permetezése is, ismétlésére szükség lehet. Amikor már a petékből kikeltek a narancsvörös színű lárváik, azok ellen szintén alkalmazható a káliszappanos permetezés, már a teljes lombra, hiszen a lárvák a tőke minden részére szétmásznak, a levelekre is. Más, bármilyen szívó kártevő elleni rovarölő szerrel is védekezhetünk a lárvaalakok ellen, pl. acetamiprid hatóanyagú készítményekkel.
