Mikor kell a cserepes szamócák és málnák földjét cserélni?

Agrofórum Online

Milyen gyakran, és mikor kell a cserepes szamócák és málnák földjét cserélni?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

A két növényre vonatkozó kérdésére nehéz röviden válaszolni, mert edényben termesztésük sokféleképpen történhet. A cserépben, konténerben nevelt növényeknél az adott növény tápanyagigényét kis mennyiségű talajból kell(ene) biztosítani, ami egy naptári évben legalább egyszeri talajcserét is szükségessé tenne. Az átültetés viszont a gyökérzet növekedését, azon keresztül a víz és tápanyag felvételét negatívan befolyásolhatja, ezért azt nem javaslom, nem is alkalmazzák a gyakorlatban.

Talajcserét, új, tápanyagban dús talajt a téli nyugalmi időszakban szoktak alkalmazni mind a földi epernél, mind a málnánál. A tápanyaggal megfelelően ellátott növények levelei egyszínűek, élénkzöldek, bőven fejlesztenek virágokat, azokból kinevelik a bogyókat. Ha a tövek nem ilyenek, tápanyaghiányra gyanakodhat.

Konténerben nevelt málna

A szamóca és a málna is sekélyen fejleszti gyökereit, 10-15 cm mélységben, ezért a tápanyagot is ebben a talajrétegben kell számára biztosítani a folyamatos nedvesség mellett. Különösen kedvelik és meghálálják a szerves trágyát talajukban. Minden növény tápanyagfelvétele egyenesen arányos a lombjának és termésének mennyiségével, és a hőmérséklettel: optimális környezetben fejlődő, virágokat és terméseket nevelő tövek tápanyagigénye ugrásszerűen megnő. Az intenzíven nevelt, tartott bogyósok hamar felélik az edényben található tápanyagtartalmat, ezért azt folyamatosan pótolni szükséges tápoldatos, azonnal felvehető formában.

A földi eper és málna is a virágzás és a bogyónövekedés időszakában a nitrogéntartalmat meghaladó mennyiségben kíván káliumot – a N, P és K javasolt aránya: 2, 1, 3 -, és mellettük az ismert mikro- és mezoelemeket is biztosítani szükséges számukra. Tápoldat készülhet szerves trágya hígított oldatából is, növények számára ez ideális megoldás, hiszen összetétele teljes körű.

Konténeres szamóca

Hasonlóan komplex tartalmú és szerves anyagban gazdag a komposztázalék (komposzttea). Lassan feltáródó összetett műtrágyák is felhasználhatók tápoldatozásra, amennyiben teljes mértékben feloldódnak. Ez a táplálék kiegészítési mód nagy figyelmet igényel, a nem megfelelően beállított, a szükségesnél töményebb oldat komoly gyökérelhalást, károsodást okozhat, esetenként növénypusztulást is. Tápoldatok felhasználása mellett csak vízzel is öntözze a növényeket, különben túlzott növekedést, laza növényi szöveteket fog indukálni, ami lecsökkenti a növények betegségekkel szembeni természetes ellenálló képességét.

Kérdésére összefoglalva a válaszom, hogy a talajcserét, átültetést tápoldatozással is helyettesítheti, akkor hosszú ideig maradhat az eredeti talajában a növény, gyökerének háborgatása nélkül.

Helyzetjelentés a szántóföldekről

2020. április 22. 16:10

Magyarország egész területét sújtja a szárazság és ebből kifolyólag a növényeket az aszály. Szántóföldi kultúrák különböző fenológiai állapotnak örvendenek viszont fejlődési ciklusukra nagyon rányomta bélyegét a vízhiány.

A nitrogénpótlás mértékének irányelvei szőlőültetvényekben

2018. október 14. 02:34

A nitrogén fontos a szőlőben. A szőlőültetvényekben ezért helyesen kell megállapítani a nitrogénpótlás mértékét. A számításhoz számos tényezőre kell figyelni: talajtani sajátosságok, a tőkék növekedési ereje, a talajápolás módja, az évjárat hatásai.

Kén és nitrogén: együtt okosabb

2020. február 6. 09:02

Amikor tápelemek sajátosságait, növényre (és egymásra) gyakorolt hatásait szeretnénk megismerni és elemezni, javaslom, hogy minden esetben a talajból induljunk el. Optimista énem és a mindennapos gazdálkodói eszmecserék azt mutatják, hosszú távon gondolkodva, egyre többen ismerjük el azt az alapvetést, hogy a talajjal kezdődik minden.

A kukorica gyökérnövekedése hatást gyakorol az élelmezésbiztonságra is

2021. szeptember 11. 04:38

Az aszályra hajlamos területek, mint például Afrika esetében a felfedezés nagyobb hozamokat eredményezhet, amely az élelmezésbiztonságra kedvező hatást gyakorolhat.