Növénytermesztés
Fizetett tartalom

Hibridekre szabott vetés és műtrágyázás

Többféle termesztéstechnológiai kísérlet eredményeivel segíti cégünk a precíziós gazdálkodást végzőket a napraforgó- és kukoricakultúrákban is.

Földünk és a Kárpát-medencei térség éghajlata is komoly változásokon megy keresztül, ahogy azt az elmúlt években és idén is megtapasztalhattuk. A 2019-es tavasz szinte minden kultúrában több kihívás elé állította a hazai gazdálkodókat. A SAATEN-UNION követi a változásokat, valamint a nemesítési és a technológiai fejlesztéseket, és ezek alapján többféle kísérlet beállításával igyekszünk a kínálatunkban lévő hibridekről minél pontosabb információval szolgálni azon partnereinknek is, akik precíziós gazdálkodásra alapozzák munkájukat.

Ebből a célból végzünk kukorica- és napraforgóhibridjeinkkel is Magyarországon több helyszínen, különböző talajadottságok és egyéb feltételek mellett Cegléden, Békéscsabán, Bólyban és Dalmandon, valamint Nyitrán tőszámreakció-vizsgálatokat.

A kukoricahibridjeinkkel folytatott kísérletek alapján elmondhatjuk, hogy új portfóliótagjaink kisparcellás kísérleti körülmények között kifejezetten jól reagálnak a sűrítésre. Érdekes azonban, hogy a nagyüzemi tapasztalatok és az eltérő tőszámú állományok csőméret-alakulása alapján az ELDACAR (FAO 430) esetében mégsem tűnik indokoltnak a 68 000 tő/ha-nál magasabb tőszám, viszont a BADIANE (FAO 360) és a REPLIK (FAO 380) minden feltétel mellett jól sűríthető.

A 2019-es évtől elindítottuk kukoricahibridjeink nitrogénreakció-vizsgálatát is, amelynek segítségével partnereink pontos képet kaphatnak arról, hogy milyen módon tudják optimalizálni műtrágya-felhasználásukat a SAATEN-UNION kukoricahibridjeinek vetésével.

Püskiben, humuszos öntéstalajon beállított kísérletünk alapján világosan látszik, hogy az idei évjáratban a REPLIK 90 kg nitrogén hatóanyag kijuttatása mellett is hasonló teljesítményre volt képes, mint a 180 kg/ha-os dózis esetében. A BADIANE és a PIAFF (FAO 320) számára egyértelműen a 120–150 kg/ha-os kijuttatott nitrogénmennyiség bizonyult optimálisnak. Bár a BADIANE a 180 kg/ha-os szinten produkálta a legnagyobb termést, az eltérés mértéke nem feltétlenül indokolja a plusz ráfordítást.

Az NDVI-értékek vizsgálata arra enged következtetni, hogy az alacsonyabb és a magasabb tápanyagszintek sem befolyásolták hibridjeink fejlődését ebben a tekintetben.

Az eddigi vetésidő-kísérleteink alapján elmondhatjuk, hogy a JUDOKA (FAO 340), a BADIANE és a REPLIK is jól tűri a korai vetést, amennyiben ezt szükségessé teszi a tavaszi munkák ütemezése vagy a várható időjárás. Árendás Tamás (MTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár) elemzése alapján pedig, melyet 2017-ben a Magyar Kukorica Klub Top 20 versenyében szereplő hibridekkel végzett el, nagyon szépen kirajzolódik a REPLIK termőhelyi stabilitása, amely minden termésszinten 100% feletti teljesítményre volt képes.

Ezen kísérleteink eredményeit és kollégáink magas szintű szaktudását felhasználva igyekszünk megfelelő információval ellátni minden kedves partnerünket, aki a teljes vetésforgóját a SAATEN-UNION egyedülálló vetőmagkínálatával szeretné megtervezni.

Marsai Viktor
termékfejlesztő
SAATEN-UNION Hungária Kft.
www.saaten-union.hu

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Cukorrépa Napon a KWS csapata!

2026. október 16. 10:10

2026. július 1-től a KWS Magyarország Kft. látja el a KWS cukorrépa vetőmag portfóliójának képviseletét, így nagy örömmel vettünk részt teljes szaktanácsadó csapatunkkal a Magyar Cukor Zrt. által rendezett Cukorrépa Bemutató Szakmai Napon Enyingen.

Szabolcsban még gazdaságosan tudtak kukoricát termeszteni + VIDEÓ

2026. október 11. 04:58

Rendkívül alacsony terméseredményekkel zárják a kukoricatermesztők az évet. Ahol van lehetőség öntözésre, még gazdaságosan termeszthető a kukorica.

Melegkedvelő, különleges kultúra: mit érdemes tudni a földimogyoróról?

2026. október 6. 07:10

Virágai a felszínen nyílnak, termése mégis a föld alatt fejlődik. Megmutatjuk, milyen feltételeket igényel a földimogyoró.

Gyomos szója aratás előtt: mikor lehet még beavatkozni?

2026. szeptember 30. 11:10

A gyomos szója komolyan megnehezítheti az aratást, de a betakarítás előtti kezelésnél az időzítésen és az engedélyezésen sok múlik.

Automatikus szarvasmarha istálló üzemeltetése a gyakorlatban – OkosFarm

2024. február 15. 09:10

A Senit Kft. 2013 óta foglalkozik mezőgazdasági telephelyek informatikai fejlesztésének kivitelezésével és üzemeltetésével. A cégen belül egy olyan telepfelügyeleti, automatizációs rendszert hoztak létre, amely az agrárium speciális igényihez igazodva nyújt megoldást az égető problémákra.

Precízebbek a cseh farmok

2019. április 29. 11:33

A cseh kutatók évtizedek óta együttműködnek a nagy mezőgazdasági gépgyártókkal és a gazdálkodókkal és számos olyan megoldást hoztak létre, mint a különféle érzékelők, talajszondák és munkaalgoritmusok, amelyek segítenek fenntartani vagy javítani a talajminőséget.

Változzon-e a talajművelés?

2018. augusztus 26. 19:18

Mindenhol van mit javítani, de most a kérdés ennél sokkal sarkosabban vetődik fel: legyen-e talajművelés?

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.