Mikor kell védekezni a szilvadarazsak ellen?

Agrofórum Online

Sz. László kérdése: Tavaly a szilvatermés jelentős részén szilvadarázs kártétele volt megfigyelhető a permetezés ellenére. Mikor kell védekezni ellenük?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A poloskaszagú szilvadarazsak (sárga szilvadarázs – Hoplocampa flava; fekete szilvadarázs – Hoplocampa minuta) károsítása a különböző szilvafajtákon és ringlón a legjelentősebb mértékű. A csészecimpára rakott petéből kikelő lárva a virágzás után a fejlődő terméskezdeménybe hatolva károsít. A fejlettebb és fertőzött szilva gyümölcsén általában két lyuk található, a nagyobbik nyíláson át hagyja el a már kifejlődött lárva a gyümölcsöt.

Az üreget a lárva fekete, szemcsés ürüléke tölti ki, amely poloskaszagra emlékeztet. A kifejlődött lárva a gyümölccsel együtt a talajra hullik, és azt csak 1–2 nap múlva hagyja el. A lárva a talajban telel át, tavasszal bábozódik, majd a kifejlett darazsak április-májusban rajzanak. Évente egy nemzedékük fejlődik. A tojásaikat a még zárt virágokba rakják le. A szilvadarazsak csak az apró, fejletlen gyümölcsre veszélyesek. A megkeményedett magvú és érőfélben lévő gyümölcsök károsítását már rendszerint a gyümölcsmolyok okozzák.

A kártétel, mivel főként a fiatal gyümölcsöket és gyümölcskezdeményeket fenyegeti, ezért különösen az elhúzódó virágzású fajtákat veszélyezteti. A fekete szilvadarázs felszaporodásának a száraz, meleg évek kedveznek. A kártevő megjelenése fehér színű ragacslappal nyomon követhető, ill. egyedszámuk gyéríthető. A színcsapdákat virágzás előtt a korona felső harmadába helyezzük el úgy, hogy a csapda fehér felületét minél hosszabb ideig érje napsütés. A csapdázás megkezdésének szokásos időpontja április eleje. A fekete és a sárga szilvadarázson kívül sok más repülő rovar is odaragad.

Ezen rovaroktól a szilvadarázs a szárny- és testalakja, valamint színezete alapján különböztethető meg. Erős rajzáskor a kifejlett alakok ellen a viszonylag rövid várakozási idejű piretroidokat használhatjuk. A tojásból kikelő lárvák ellen sikerrel a kitinszintézis-gátlók alkalmazhatók. Hatékonyan a virágzás után, sziromhullás végén védekezhetünk, a méhek viráglátogatásának befejezése után. Jól időzített védekezés esetén, míg a tojásból kifejlődő lárva eljut a károsítás helyéig, megfelelő mennyiségű növényvédő szerrel találkozik, mellyel megelőzhető a termésbe való berágása. A megkésett permetezés hatékonysága jelentősen csökken.

A védekezés részét képezheti a talajra hullott szilva legalább 2 naponkénti összegyűjtése is, mivel a lárvák pár napig még a gyümölcsben maradnak.

Diófa: őszi növényvédelmi teendők a fa körül

2023. október 7. 09:10

Az ősz érkezése nem jelenti azt, hogy gondoskodás nélkül kell hagynunk a házikert diófáit. Sajnos az év korai levélszáradást, és lombhullást eredményezett kertünk páratlan díszein. Mi a teendő az ősz beköszöntével?

A Laudis felhasználásának lehetőségei, tapasztalatai a csemegekukorica gyomirtásában

2019. április 28. 04:46

A Laudis azon kevés gyomirtó szerek egyike, amely engedélyeztetése, regisztrációja párhuzamosan folyt a különböző termesztési célú kukoricákban (hibrid-előállító vonalak, takarmánykukorica és csemegekukorica), és felhasználási engedélyét együtt is kapta meg a különböző termesztési célú kukoricákban.

A repcét károsító rovarok elleni védekezésről

2020. március 14. 08:47

Az őszi káposztarepce termesztésének sikerét nagyban befolyásolja a kártevők elleni védekezések hatékonysága. A repce szár- és becőormányos elleni védekezést viszont nehezíti a klórpirifosz hatóanyag kivonása, a fénybogár ellen pedig a piretroid rezisztens populációk megjelenése okoz problémát. Mi alapján dönt akkor a felhasznált hatóanyagokról és milyen jövőt jósol a repcetermesztőknek? - erről kérdeztük a gyakorló növényvédelmi szakembert, Dömötör Istvánt, az Agrárközpont ügyvezetőjét, növényorvosát.

Növénytudományi kutatások technológiáját fejlesztették a keszthelyi Georgikonon

2022. szeptember 16. 10:34

Csúcstechnológiai elemeket magában foglaló, kutatási és mezőgazdasági célokat is szolgáló technológiafejlesztést hajtottak végre több mint 900 millió forintos beruházással a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusán Keszthelyen - tájékoztat az intézmény.