Korai burgonyát szeretnék nevelni néhány extra színű gumóból. Milyen alternatív, új burgonyatermesztési módok ismertek? Kis kertem és nagy teraszom van, ahol tervezem a termesztést.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
Bárhol is neveli a burgonyagumókat, elsősorban a növény fejlődéséhez szükséges hőmérsékleti igényéhez kell alkalmazkodni, melyek az egyes fejlődési stádiumokban eltérők: gyökérképződéshez 6 °C, szárba induláshoz 8 °C, lombfejlődéshez 20 °C, gumóképződéshez 17 °C az optimális. A szélsőséges hőmérsékletek leállítják, károsítják a növény anyagcseréjét, ez 4 °C alatt és 40 °C felett következik be. A burgonya tápanyagigényes növény, kifejezetten sok káliumot kíván, ezért talajához K-tartalmú kiegészítést javasolt adagolni. A laza talajt kedveli. Melegigényes, napos területen érzi jól magát. Aszályos időjárás mellett esetenkénti öntözése is szükséges.
A növény igényei alapján a gumók elültetése március, április hónapokban időszerű hazánkban az aktuális év tavaszi felmelegedése függvényében. A korai ültetés korábbi betakarítást biztosít, és elkerülhetővé teszi a forró, száraz nyári hónapok okozta káros hatást, amikor a növény fejlődését a kánikulai időszak leállítja. A klímaváltozás miatt gyakorlattá vált, hogy a korán felmelegedő talajú burgonyatermő területeken a gumókat késő ősszel helyezik el a talajba, így a tavaszi ültetés elkerülhető. Ezekből fejlődő növények hamarabb hajtanak ki, mint a hagyományos időben, tavasszal ültetett gumókból.
A gumók fejlődésének gyorsítása előcsíráztatással segíthető. A vetőgumók szobahőmérséklethez közeli tárolásánál a gumók felszínén lévő apró rügyek gyorsan kihajtanak. Az előcsíráztatott gumók ültetésével, 2-3 héttel is megrövidül a burgonya szabadföldi fejlődése, korábbi szüretelés érhető el. A csírák erőteljes növekedésűek, zömökek, egészségesek, világos színűek legyenek, és kiültetés előtt a külső hőmérsékleti viszonyokhoz szoktatni (akklimatizálni) kell azokat.
A vetőgumón elég 1-3 életképes csíra, annál több nem szükséges. Szaporításra ezért kisméretű gumókat használnak. Nagyméretű burgonyák feldarabolással is alkalmasak ültetésre, szaporításra, mennyiben minden darabján életképes csíra is található. Darabolt gumónál a metszési felületet 2-3 napig hagyni kell beszáradni, hogy a talajban ne induljon meg annak rothadása! Burgonya héja csírájával együtt is alkalmas szaporításra, az is felhasználható. Kevés gumónál ezt a lehetőséget is érdemes mérlegelni.
Hobbi kertészkedők körében terjedőben van a burgonya konténerekben, speciális edényekben történő termesztése. Erre a célra 15 liternél nagyobb űrtartalmú, gyakran speciális alakú, szétnyitható vagy többrészes tenyésztő edényeket használnak, amit tápanyagban dús, laza talajjal töltenek meg. A földkeverék lazításához tőzeg vagy kókuszrost, míg a bőséges szerves anyaghoz kerti komposzt is ajánlott.
Az edényben nevelés előnye, hogy megkülönböztetett figyelmet tudnak fordítani ápolásukra, a kerti talajnál jobb körülmények között. Ezek a konténerek év közben mozgathatók, teraszokon is felállíthatók. Konténeres, ládás burgonya termesztésnél az edényben lévő kis mennyiségű talaj a nyári tűző napon hamar felforrósodhat, ezért figyelni kell annak hőmérsékletére! A tartósan 35-40 °C-ot elérő vagy meghaladó forró nyári időszakokban, célszerű az edények alkalmi árnyékolása vagy árnyékos helyre telepítése átmenetileg.
A burgonyának számos vírusos, baktériumos és gombás eredetű betegsége ismert, melyek a fertőzött gumókkal terjednek. Közülük vannak olyanok is, melyek a gumókon kívülről semmilyen tünetet nem mutatnak, így nem észlelhetők. Szaporításra csak egészséges, bevizsgált vetőgumókat érdemes felhasználni.
Kiemelt kép: Pixabay
