Több száz tujám van, jó állapotban, keserűsó oldattal is öntözöm őket. Van egy professzionális öntözőrendszerem, amihez van egy szabályozható tápanyagadagoló is. Mindig öntöztem a tujákat, de idén változtattam a módszeren: minden egyes tő teljes lombját lefürdetem, az öntözővízbe Ferticare-t és keserűsót adagolok, ez volt a gyakorlat. Kérdésem: a fürdető- és öntözővízbe milyen anyagok lennének megfelelőek, és lehet-e ahhoz rovarölő szert keverni?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
Kérdése a bevezetőben feltüntetettnél sokkal hosszabb volt, annak lényegét, még kiegészítésképpen, itt leírom, hogy válaszom világos legyen.
A fürdető vízhez adagolt rovarölő szerre azért gondoltam, mert sok a szúnyog és sok kártevő él a tujákon. A lombra akár porlasztás formájában is ki tudom adagolni az oldatot. A lombhoz adagolt tápanyag mellett a töveket ajánlott-e, szükséges-e még külön trágyázni? Töveket érintő mélylocsolást hetente 1 x 15 liter vízzel végzek. A tuják több, mint 30 évesek, agyag talajra lettek ültetve. Ágelhalások láthatók a lombon, azokat kivágom, lyuk jelzi korábbi helyüket a lombon.
A tujákra jellemző, hogy sekélyen gyökeresednek, ha az altalaj agyagos, és az ültetőgödrök sekélyek voltak, a gyökérzetük nem tud kellő mélységbe hatolni, elsősorban oldal irányba terjeszkednek. Ilyen korú tuják lombja nagy tömegű, sok vizet párologtat, tehát sok vizet szív ki. A heti 15 liter egy cserepes virágnak is kevés nyári időszakban. A tujákon elterjedt elszórt ágelhalásokat általában a vízhiány okozta legyengülés miatt megtelepedő szúbogarak és a boróka tarka díszbogár felszaporodása okozza. Azok ellen nem lehet védekezni rovarölő szerekkel, amikor a fertőzés már megtörtént.
Az öntözés célja elsősorban a vízpótlás, de vannak speciális célú öntözések is, ilyen a párásító hatású frissítő öntözés, melynél a lombot finom permetcseppekkel borítják be. Ön a tujafák „fürdetésével” ezt az öntözési célt éri el. Tujáknál, fenyőknél a frissítő (páratartalom-növelő) öntözés csodát tud tenni, tekintve, hogy a felsorolt örökzöldek kifejezetten páradús levegőt kedvelők. Amellett a párolgás csökkenti a levegő hőmérsékletét is, az örökzöldek igénye a kiegyenlített, 20 Celsius-fokos léghőmérséklet (lenne), a lomb öntözésével ez a cél is megközelíthető. A lomb öntözése segíti a lombra telepedett por és egyéb anyagok eltávolítását, felszabadítja, megtisztítja a légzőnyílásokat. 2-3 hetente, eső hiányában, minden növénynél javasolt ennek gyakorlása.
A lombra kijuttatott és ott felszívódó kombinált trágyákat a kertészeti gyakorlat régóta alkalmazza, lombtrágyázásra alkalmas készítményekkel. N-, P- és K-tartalom mellett magas koncentrációban Mg-t, S-t és Fe-t is tartalmazó készítményt javasolnak örökzöldekhez, melyekben a többi mikroelem is megtalálható. Lombpermetezést nyáron hetente, tavasszal, ősszel 2 hetente javasolt elvégezni. A lombpermetezés hatásfoka kiváló, a kijuttatott anyag teljes mennyisége felszívódik, kivéve, ami feleslegesként lecsurog a lombról. Tehát kis mennyiség szükséges belőle. Lombpermetezésre használt oldatok kicsivel magasabb koncentrációjúak, mint a talajba öntözött tápoldatok, tehát minden felhasználási mód más koncentrációt igényel. Ellenkező esetben perzselést, gyökérelhalást okozhatnak.
A lombpermetezés nem helyettesíti a talajon keresztül adagolt, nagy mennyiségű tápanyagot, azt sem lehet elhagyni. Annak kijuttatását elsősorban a téli, viszonylagos nyugalmi időszakban szokták elvégezni, bár az intenzíven öntözött állományban évente 2-3 alkalommal, de kisebb mennyiséggel egyenletesebb tápanyagellátás érhető el. Talajhoz szerves trágyát, kombinált műtrágyát egyaránt használnak, mindegyik alkalmas lehet. A dózis, a területegységre javasolt mennyiség a termék csomagolásán olvasható. Érdemes az interneten tájékozódni, minden készítménynél megadják a használatra vonatkozó gyártói javaslatokat, azt célszerű követni.
A lombfürdetéshez rovarölő vagy egyéb más növényvédő szert nem javaslok hozzákeverni, sokkal több vegyszert juttatna ki ilyen módon, mint permetezéssel. Kertjét, lakó környezetét, annak élővilágát, önmagát és lakótársait egyaránt felesleges vegyszerterhelésnek, esetleges mérgezésnek tenné ki.
